Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Ez rendben. De Te elforgattad. Arra nincs ok. Az Aranyos-Besztercei lelet viszont fantasztikus. Nem reagáltál a felrakott képemre. Kíváncsi lennék, mit gondolsz róla.
A kövön lévő jelek, fent "GY", Lent egy "G" Középen pedig a boszniai kő alsó jele az "S", de itt is el van fordítva 90 fokkal. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ez egy töredék, hasonló összerovás lehett rajta, mint ami a bosnyák kövön van. Tippelhetek? Pilis? :)
Van ok az elforgatásra. Mely vonalak nem léteznek? Javaslom erősen nagyíts. Ezt az összerovást igen gyarkran használták akkor. Nézd csak. Aki tudja mit kell keresni az a leghalványabb vonalat is megtalálja. :)
Nincs indok az elforgatására, azon kívül nem létező vonalakat is oda rajzoltál. Ezt a követ szerintem soha sem tudjuk majd megérteni, mert olyan nagy a káosz rajta, éppúgy, mint azon, amit felraktam. Csupán apró részletek azonosíthatók, de nem ér semmit az egész ismerete nélkül. Olyan, mintha egy mondatból csak egy-két szót ismernénk. Nagy kár ezekért, pedig fontos információt hordozhatnak.
The Alphabet Table below is taken from the S. Baichorov's book. In the table, S. Baichorov assembled the variations in the alphabet graphemes used by the:
"Danube Türkic population", which is historically attested as the Bulgarian population extended from Transylvania to the Kama river estuary,
"Volga-Don population", associated, based on the catacomb burial traditions and the characteristic for the Alans skull deformation, but without any real scientific lab dating confirmation, with the Alanian populace under the Khazarian supremacy,
"Sekler population", which is the part of the Bulgarian population with the endoethnonym anchored in the endoethnonym "As", and congruent to the endoethnonym "Eseg" attested as a component of the Itil Bulgarian state. A part of the Seklers relocated to Pannonia and integrated with the Pannonian population, but preserved their Türkic script well into the New Age time.
"Orkhon-Yenisey" script is the "classical" Türkic script of the Asia.
Tamga is a property mark, a necessity when your property has four legs and is grazing in unfenced pastures, hundreds and thousands of them commingling with other hundreds and thousands belonging to hundreds of families that live together and exploit the same grazing range. A brand mark for the chattel, the tamga found a myriad of other uses, identifying the owner as much as the property. Like the graffiti now tagging the territory under control in today's metropolis, it found a use as a boundary marker. Like a graffiti on the Glacier Point in Yosemite, tamgas mark prominent points for "I was here" remembrance. Like the today's condolence cards, tamgas mark a personal sign of respect and grief. Like today's family name, tamgas marked gravestone balbals and wooden monuments over the burial kurgans, and for a permanent glory marked the balbals depicting the fallen enemy. Tamgas reached into the royal ranks, clearly identifying the ruler even when the legend on the coins was in a foreign language written with foreign characters, incomprehensible to the user. With time, it became a mark of dignity, separating the plebs from the nobles. As a mark of a clan, tamgas offer a posterity, passed from the elder to the younger and rejuvenating in each generation. As a matter of the historical record, tamgas allow tracing of the clan branches, visible in the geographical and temporal stratification. As an identifying marker, tamgas show an amazing permanence, documented in the last millennium from the Arab conquest to the present, and showing up in various relicts from the 6th century BC well into the documented periods of the history.
Ez roppant érdekes. Én meg ezen a képen az alak jobb oldalán lévő alsó ábrából olvasom ki, hogy jubju. Persze ez lehet más is, de lehet az orosz szeretlek is. De nincs rá garancia, hogy ez így van.
Sokféle rovás volt, olyan is, amelyet bolgár betűkkel, ám ószláv nyelven írtak, mint a Madarai Lovas fölötti barlang bejáratánál található, amelyet Csudinov fejtett meg:
The bracteate is believed to have been made about AD 500. In the middle of the bracteate is a four-legged animal with a man's head above it, and in front of this a bird separated from the other image by a line.[1] (The image is commonly associated with Odin in bracteate iconography) The bracteate is most famous for containing a full listing of the Elder FutharkRunic alphabet. The entire inscription reads:[1][2]
tuwatuwa; fuþarkgw; hnijïpzs; tbemlŋo[d]
The last rune (d) is hidden below the necklace holder piece that has been molded on top of the bracteate, but archaeologists know what it is because a duplicate bracteate was found in Motala (image) which read:
(t)uwatuwa; fuþarkgw; hnijïpzs; tbemlŋod.
The first part of the inscriptions is not yet understood but is assumed to be associated with magic, this is however a common stock-explanation to runes not yet deciphered.[2]
Ha ti ott hárman - négyen összeültök és valamit felfedztek és megállapitjátok róla, hogy JÓ, aztán egyikőtök ezt a magáénak mondja .... hátezittabökkenő.
Még mindig azon az állásponton vagyok, hogy a rovásirás hatósugara az egységes jelek tekintetében a tehenek egy heti járásának a hatósugarán bellü azonos, azon túl apró változásokkal de egy egységes képi világot alkot.
Betük azaz a gondolatok megértéséhez az akkori nép világszemléletét kell megérteni.
Akinek ez nem megy az tanuljon holt nyelveket vagy irjon egy újjabb belterjes könyvet a lihegő követői elégedettségére.
Miért éppen most hagyjam abba az ingyenmunkát? Mindenkinek lehet valamilyen szenvedélye. Azt azonban arról lehet megismerni, hogy saját maga választja. A megrendelés az más.
Az ismert "turán jabgu" írást is magukénak szippantották be, anélkül, hogy akár a turán, akár a jabgu szót elemezték volna.
(Ugye "Turán Jobbágya" a megoldás, azaz a korabeli időkben az alkirály-szerű alattvaló is jobbágy volt.)
A korabeli térségből más, egy perzsa lapról:
كه در متون به همين شكل آورده شده است مثلآ در صفحه 122 افغانستان بعداز اسلام ميخوانيم : « در زمانهای قديم بنای شهرستان بخارا از طرف شهزاده شير كشور بن قراجور بن يبغو ميداند …..
Ugyanígy az irodalomban megadott 122. oldalon, például Afganisztánban az Iszlám hívása után:
„A régi idők Oroszlán Országában épült Bukhara városának hercege Qrajvr Ben Ben Ybghv tudja…”
