Sajna nem vesz a tempo trackre semmit fel külön. Jó volna átlátni hogy működik ez az egész, vagy hogy miért nem tud tempo változásokat midin keresztül rögzíteni?
Feldobtam egy Cubaset próbaképp és kijelöltem mind a 16 sávot recordingra. Erre felvette sávonként egyszerre mind a 16 midi csatornát. Fogalmam nincs mit kezdjek így vele. ???
Egy ismerősöm szerint külön van tempo track ezekhez a szekikben, ill ez nekem a Trinitytől is dereng mint master track most már. A kérdés az hogy ha externalra állítom a fogadó szeki órajelét akkor az a tempóváltozást is fogja detektálni vagy csak az elején kap egy tempó jelet és azzal fut végig? (haver szerint nem fogja érzékelni menet közben én meg csak holnap tudom lecsekkolni)
Valamilyen szinkron mindenképpen kell. Meg kéne nézni az adó hangszer meg a G70 manualt is, hogy milyen lehetőség kínálkozik, aztán összelőni. Remélhetőleg lesz közös nevező.
Talált süllyed, csak ezt sehol nem találom a G70-nél a könyvben hogy csak 1 sávon tud felvenni. Azt hittem vmi midi menüben stb lehet még valami rejtett dolog amit csak át kéne állítani.
Oké, akkor csinálom úgy, hogy kikapcsolom a sávokat és 1-et meghagyok és így egyenként felveszegetem egymás mellé. Az viszont még nem világos, hogy ha külső hangszer órajele vezérel így mást, akár a G70-et itt mondjuk, akkor az tempóban is szinkronban lesz vagy ehhez az adott tempóra kell állítani a G70-et is? Ill. mi van a változó tempójú részeknél stb? Ezt nem valami másik sáv rögzíti külön, mert valami ilyesmi mint ha derengene? Mondjuk Cubaseben nem foglalkoztam még ilyennel, de a dolog ott is kérdés volna, hátha végül megszelídülne. :)
Semmi különös. Csak egy Cubase-ben vagy Sonarban kipakolnám a sávokat, meg megnézném, hogy esemény szinten mi az, ami rosszul esik a G70-nek. Ha kiderül, hogy több midi csatornán jön az anyag, akkor eleve nem funék több kört, mert a G70 úgyis csak egy csatornát vesz.
Meg amúgy ha már PC, akkor lehet hogy könnyebb is lenne vmi Cubase féleséggel multi REC megoldani. Csak ahhoz haza kéne cuccolni a motyót először, laptop híjján... :)
Tud valaki Roland G70-ben töviről-hegyire jártas szakértőt vagy ilyenben jó fórumot javasolni ha itt esetleg nem volna?
Arról lenne szó, hogy próbáltam a G70 szekvenszerével felvenni más készülék által lejátszott arpeggio midi riffeket és kiírja hogy midi file error a felvétel végén. A gépkönyvet átnéztem, minden a megfelelően van beállítva, és szekvenszer módban szépen játsza is sávonként mint GM hangforrás a G70 a dolgot, de ha már fel kell venni akkor alma. Gyanítom is hogy mint ha a multi móddal ilyenképp gondja volna, mert mindig 1 sáv választható ki REC channel-nek és ha manuálisan próbálok különböző midi sávokra játszani idegen készülékről, azt veszi is, de ugyanígy több felvett sávot lejátszva már nem csinálja. Sajnos más cucc midi felvételére vonatkozólag a G70 könyve nem tesz egyáltalán említést, pedig oda vonatkozólag részletes midi filter funkciókat is tud a G70 befelé és kifelé menőleg is. Azt meg nem gondolnám hogy egy ilyen komplexitású és ekkora értékú csúcs hangszer ilyet ne tudna megoldani viszont.
A hangszerek egy részében PC kompatibilis meghajtó volt/van. Másik részében nem. Ez utóbbi is több alosztályra oszlik: - tényleg csak a szalagkábel bekötése tér el (szerintem az E86 esetében nem erről van szó)
- másként kell jumperelni a driveot (Nem minden meghajtón van teljes jumper vagy vagdosható fólia készlet)
- tök más a csatlakozás
- mechanikai gondok vannak (nem fér be, túlnyúlik, stb.)
Amennyire én ismerem ezeket a floppy kérdéseket, a '90-es évek elején nem azért döntöttek bizonyos drive típusok mellett a gyártók, mert arra spekuláltak, hogy később mivel kopaszthatják meg jobban a kuncsaftokat. Az volt, hogy akkoriban majdnem azonos árban voltak a PC-be való és a nem PC-be való floppyk, bármely gyár bármelyik meghajtója beszerezhető volt. Nálunk is itt sorakoztak a polcon a különféle meghajtók, nem volt nagy kérdés egy floppy csere.
Aztán az ezredforduló felé már csak a PC kompatibilis meghajtók maradtak, a többit pedig innen-onnan kellett bevadászni, és a vége felé már az innen-onnan se ment, hanem csak a Roland vagy a Korg szervizraktárból. A japán szervizanyagok pedig tényleg nem olcsók.
A DD/HD kérdésről még annyit, hogy emlékszem, valamelyik floppy manualja (volt ilyen!) kitért arra, hogy a felmágnesezéskor a fejáram erőssége is változik a HD/DD beállítás függvényében, ezért semmiképpen sem javasolja a HD floppykon az érzékelő nyílás letakarását. Persze azért szükségmegoldásként gyakran használták.
Hát igen, a jó öreg DOS mint szigszallag! :) Erről a szíj hajtásról én is hallottam régebben. Én egyszer bedugtam kíváncsiságból a Trinitybe a PC-mből kivett floppi driveot és kivállóan üzemelt! Pl. azt tudom hogy a haver Roland E-86-osában ez már nem működött így, mert ott direkt az inkompatibilitás végett fel voltak cserélve az érpárok, csakhogy 20 ezerért lehessen bele az Intermusicától rendelni... Vicc! :) (mármint nem a történet!) Na a vastagságot ahogy írod, megint a Kürti Sándor jut eszembe, aki anno elmondta egy rádió vagy TV riportban, hogy annak idején talán az Optikai Művek? munkatársai (akikből később a Kürt is lett) pont ilyenekkel foglalkoztak adatmentésileg, mikor az akkori magyar meghajtók szinte bedarálták a konstrukciójuk miatt a floppikat és puzzleként kellett nekik újra kirakva róluk adatot visszanyerni... Én is úgy tudtam, hogy ha HD-s lemezen a likat leragasztjuk, az gond nélkül DD-s lesz utána (ugye a meghajtónak ez mindegy, nem az a DD-s vagy HD-s), a tartósság vizsgálatban viszont nem vettem részt. :) Szerencsére a floppit és a régi gépeket nekem sikerült elfelejteni összes gondjaikkal végleg. Ami azt illeti w98-on meg külön foglalkozást igényelt az USB támogatás is, ha pendrive a téma. Én biztos inkább Linuxszal mennék neki ott az ilyesminek ha csak a kóteres gép van a közelben. No, de alant írtam a különböző megoldásokat, amiből az összemidizés + célprogi szerintem a leggyorsabb és kényelmesebb megoldás. Viszont ha oda kerülnék, egy "flash driveosítást" mindenképp megnéznék egy ilyen régi szintiben mennyire működne!
Ebben az esetben pendriveon vagy más módon (laplink, hálózat) átvitt adatokra gondoltam, nyilván nem raktam volna mondjuk egy 1 terás SATA 3 vinyót egy őskövület W98 gépbe :) Sok garázsban, padlásfeljáró alatt ott vannak ezek a régi cuccok, egy-egy alkalomra elő lehet szedni őket. Ha egy zenész ragaszkodik a régi hangszeréhez, akkor lehet hogy nem fogja kidobni a régi gépét sem, amit ilyenkor hasznosítani tud.
látod a jó öreg szigszalag + "FORMAT A: /T:80 /N:9" technológiáról már meg is feledkeztem, szerencsére már nagyon régen kellett használni :)
A hangszerekbe szerelt floppy meghajtók, különösen a DD-sek mára már gyakran elég lestrapált állagban vannak. Bizonyos KORG szintikbe szíjmeghajtású meghajtókat építettek, ezek a szíjak még álló helyükben is megnyúltak, elöregedtek, és nem lehet beszerezni őket. Komplett meghajtót pedig esetleg az USA-ból, arany áron.
Tavaly még tudtunk DD-s lemezeket adni azoknak a kuncsaftoknak, akik ezt kifejezetten kérték, most már nem látok forrást sehol. Amúgy azt azért nem árt tudni, hogy a DD-s lemezeken vastagabb réteg volt, a meghajtók eszerint is mágnesezték fel őket. A hackelt HD-s lemezek emiatt gyorsabban el szoktak gyengülni. Helyesebben voltak olyan gyártmányok, amik egész jól megtartották az adatokat, és voltak, amik igen gyorsan bizonytalanná váltak.
Bocs, még annyi, hogy ha kukázós gépen w98-ot használva akarsz ilyesmit megoldani, az eleve halálra itélt történet, mert a w98 nem lát asszem csak max. 4 gigáig partíciókat, tehát egy 1 terásról másolgatás eleve felejtős!
Pl. formázáshoz egy gyors google keresés után: http://toastytech.com/files/nformat.html (asszem ezt vagy hasonlót használtam is régebben) Ezek mellett másolásra, törlésre Norton Commander különböző klónjai, Total Commander stb beépülők... ezer lehetőség és még mindig ott ezek mellett a DOS parancssor XP-ben is!
Szerintem ott a srácnál lemez hibának vagy meghajtó hibának kell lenni ha hibás a kiolvasás. Ugyan Trinitynél ezzel szerencsére nem volt gondom, pláne hogy az HD floppikat kezelt, de ismerősömnek volt még ilyen DD lemezes régi hangszere, ő foglalkozott ezzel. Tőle tudom hogy legtöbbször lemez hibák voltak, ill 1x meghajtó gond is volt hasonló körülmények közt.
Abban igazad lehet hogy újabb alaplapokon nincs már floppi port, viszont van USB-re dugható mobil floppi drive ha kell pl. laptophoz, meg gondolom kártyaként PC-be is.
te tudsz ilyen progit, ami lehetővé teszi a DD lemezek kezelését (nem az olvasását, mert az megoldott) XP vagy magasabb Win környezetben? Úgy persze, hogy a lássa is közben a PC-ben levő egyéb tárolók felületét, tehát lehessen fájlokat másolgatni mondjuk egy 1 TBytos meghajtóról közvetlenül a DD lemezre? Nekem nem sikerült ilyent találni. Másrészt az újabb alaplapokon már floppy port sincs :)
Szerintem ilyen kukázós gépekre + w98-ra visszaálni felesleges több szempontból is! Egyrészt w98 ma már marha instabil és elévült és az, hogy eleve csak floppi írásra ilyet fenntartani, elhelyezni nonszensz, másrészt vannak virtual gépek (Mikrosoftnak is pont) ami alatt ilyesmi futtatható is ha kell és még csak másik vinyóra vagy külön partícióra sem kell semmilyen ős OS-t telepíteni, ami megint külön lehetőség lenne a dolog megoldására, de mezei fájlmásolás nem kéne gondot jelentsen akkor sem. Kicsit olyan ez mint ha féket csak gumicsizmában lehetne nyomni. :)
Ha gond van a fájl visszaolvasással ott nagy valószínűség szerint floppi hiba lehet, az nem a hosszú életéről híres ugyanis! Ez nem olyan, hogy a FAT-16 rendszerű floppira az XP NTFS-ben próbálna írni ugyanis és attól van hiba. :) Eddig működött és onnantól már nem, ilyen a floppi. Másik, hogy ilyen korú hangszernél lehet a lemezmeghajtó is "nyakavéres", elég az ha csak néha hibázik, de akkor biztosan. Kellene vele leformázni lemezt, írni rá a hangszerrel és utána visszaolvasni, esetleg többször és több időpontban is, hogy az megy-é. Az helyes ha a hangszerrel van formázva a floppi, bár XP, w7 alá is vannak ilyen célú segédprogramok, melyek kis kapacitású lemezt is formáznak, talán még parancssori utasítás is, ráadásul szektorhiba visszajelzéssel ezekkel külön kiszűrhető lenne a hibás lemez! Másolni meg fájlkezelőkkel érdemes (DOS vagy Windows kommanderek), azt nem tudjuk mivel történt eddig, mindenesetre amiben van ellenőrzési lehetőség hogy hibamentes volt-é az írás. Végső esetben erre a DOS is ad lehetőséget parancssorként, csak az favágós...
Én még a Trinitym idején kínlódtam floppikkal és pl. akartam CF kártyaolvasóval, ZIP driveval kiváltani a lemezmeghajtót, így meg lehetne a kényelem, nyugalom, praktikum érdekében próbálni itt is. Pl. Emu samplerek esetében ez nagyon jól bevált, mint "flash driveosítás", bár ott az OS sokkal nyíltabb ilyen szempontból a befogadásra. Sőt! A Trinityre volt a Trinitro PC-s program, amivel midin lehetett hangszíneket, bankokat beállításokat küldeni - fogadni a legkényelmesebben. Talán I2-höz is csináltak ilyen célprogit már, még ez lenne a legtisztább ügy a fájlmozgatásra. Vagy vannak ilyen univerzális szerkesztő progik is, amik meg mindenféle hangszertípusokat is kezelnek egyszerre szépen. Ez biztos mellőzhetővé tenné a floppizós szerencsétlenkedést, lutrizást. Nos, van megoldás bőven (elméletileg!) :)
Van egy Korg i2-esem és ugye DD-s flopikat eszik. Ha a hangszerrel formázok HD-s lemezt, aminek a jobb szélén lévő nyílását leragasztva DD-snek kell lássa, és XP-n rámásolok stílusokat, stb. azt írja az i2 hogy rosz a lemez vagy olvasási hiba, korrupt fájl. Namost, vannak hozzá előző tulajtól HD-s ilyen leragasztott lemezek, de azok még win 98-al voltak másolva, ui az XP nem is tud 1,44-esnél kisebb lemezformázást és azok jók.
Nem tudom free Dossal vagy mivel lehetne megoldani a helyes másolás problémáját, mert szerintem az XP gányolja el az i2-vel előformázott lemezeket is? DD-s lemez se itthon, se sehol nincs már szerintem, nem gondoltam hogy ez magas lesz ma egy windowsnak.
Cubase SX3 egy jó régi dolog, szerintem ettől már újabbak is vannak, a Sonarról nem is beszélve, mármint hogy az is egy újabb kiadás ettől, lehet ez a plusz benne hogy az tudja.
Tisztelt fórumozók segítséget kérek, csak kedvtelésből zenélgetek, ezért aztán nem vagyok profi a Midi vezérlés területén. A problémám a következő: Sonar LE 6-ot kaptam a hangkártyámhoz, össze is hoztam a géppel illetve a midi billentyűzettel. Nagyon hasznosnak tartom azt a lehetőséget a Sonar Le-benn, hogy a midi sáv inputjánál a midi billentyű kijelölésekor meghatározhatom a vezérlő midi csatorna számát is, mert így ha a billentyűmön csatornát váltok, a csatornához rendelt midisávon a beállított virtuális hangszer szólal meg . De hát a kíváncsiság hajtja az embert és ismerkedem a cubase 3Sx-el, és a fent említett lehetőséget, nem tudom megvalósítani. Bármelyik csatornát állítom be a billentyűzeten, az összes sáv beállított hangszere megszólal. Vagy is, amit a Sonar-ral meg tudok valósítani, mármint, hogy az input megadásakor azonnal a midi csatornát is meghatározhatom sajnos a Cubase nem ajánlja fel. Vagy más a filozófiája a sávok és a csatornák tekintetében? Ha valaki tudja a megoldást, kérem, segítsen. Remélem érthető a kérdésem!
vagy kérem ugyanezt a mintát egy másik outputra és ott milyen beállítással
melyik eszköz mennyi időt fordít hangszín átálásra hogy ne legyen váltás hang 1 csatornán belül
stb stb
a zeneszámban mely összetevők transpose függetlenek (dob) tempofüggetlen effekteknek fenntartott
tempofüggetlen effektek
(ha ez nem érthető
-van olyan effekt amit mozgatott tempoval is a szerkesztett ideig kell ON OFF ozni
különben nem jön ki jól
-ellenkező esetben offolhatóak a tempo szerint
a fenti esetben is lehetnek 2 félék
-az effekt startpont a song szerint az offja ahogy adódik idő szerint
-az effekt offja a mértani adat és a felgyorsított esetbe a startpontja előrébb kerül lassítottan hátrább
)
tehát egy olyant terveznék amivel sok dolgot egyből ki lehet próbálni minimális egérműveletttel
tempo song alaptempo ami a kezdeti érték majd bárhol lehet az aktuális start adattól vég adatig
tetszőleges tempováltozást megadni
pár példa
XY song 13.section 001:1:01 - 004:04:16 1/16 onkénti +1.50 tempoemelés
XY song 13.section 001:1:01 - 004:04:16 25% lineális tempoemelés
a line.. lehet még többféle alakzat
eszközök mindenkori alapbeállítása a saját zeneszámokhoz ennek kiküldése
eszközök alapbeállítása kifejezetten az aktuális zeneproject szerint ennek kiküldése
valamint az egyvelegképes szerkesztés
amikor a program tudja hogy mely outputok mely csatornái szabadok egy adott pillanatban
és a következő zenerész részére hány szabad kellene de ha ezekből lenne használ még az előző végéből akkor
nem lehetne tetszőleges hangszínnel indulni azon a csatornán főleg ha lenne ott még átcsengő hang
ekkor a program áttervezné mondjuk hogy az 1,2,3,4 az most innentől a fogadó eszkőz másik lehetségesére lenne áttervezve, hogy ne lehessen ebből semmit észrevenni fülre
stb stb
gondolnám hogy ilyet nem írtak még lehet ha sose érek rá nem kezdem el én se
persze lehetne még koncertre val MIDI programot írni ahol előre kellene beprogramozni egy MIDIs eszközön mi melyik songot hozza elő
azt kézi starttal vagy leszámolva indítsa és menet közben a monitoron bármlyen song részletet
tovább lehessen ismételni vagy kérni vagy insertként illeszteni bármely részek közé az adott pillanat hangulatában
márhogy nem tök ugyanúgy szóljon minden koncerten ha a fényteknika megengedi a szám nyújtását és felépítését
menet közbeni tempo változtatás
hogy mennél élőbbnek tünjön
tehát egy keyboard jeleit bármire lehet hozzáprogramozni és hogy arra mi történjen azt össze lehet hozni ha van miből
és nem hiszem hogy be kellene szűkülni amikor ezek matematikai lehetőségek
:) Ok, nem is vártam hogy lexikonnyi dolgot eresszünk itt bő lére. Állok a meghívás elébe, ha 10-20-30-...x év múlva lesz még egyátalán értelme ilyenekről beszélni. Addigra teljesen át fog alakulni ez a piac, hacsak nem teljesen megszűnni.
ez tipikusan az a téma, amiről napokig lehetne beszélni, és több könyvet meg lehetne tölteni. Amit én a dolgokról tudok, azt elsősorban a szerviz tapasztalatok alapján tudom. Az első "egyszerű" szintiknél még teljesen követhető volt a polifónia menedzselés mechanizmusa, a PCM hangszereknél pedig a menürendszer, a teszt menü és a tényleges, fizikai áramköri megvalósítás alapján lehet kikövetkeztetni, hogy milyen séma szerint folyik a dolog. Árulkodóak lehetnek a DMA áramkörök, a feladatorientált áramköröknél a címző és adatbuszok kezelése és kiosztása, gyártónként és koronként nagyon eltérő mechanizmus szerint. Ha nyugdíjba megyek majd 75 éves koromban, eljössz egy hétvégére, pár sör mellett kivesézünk egy konkrét hangszert :)
Köszi! Ezeket saját szervizelési ismeretek alapján "gyanítod" vagy a gyártók nektek kiadnak valamiféle ezek működéséről szóló szakirodalmat? Csak mert ahogy írod én is onnan indultam ki hogy az oszcikat valamiféle cél-chipek testesítik meg, ill. talán a DX7 korszakában még így volt. Akkor azt mondod hogy pl. egy Korg Triton, M50, Roland Fantom X stb már a Kurzweil nyomdokán működnek? A problémát ott nem értem igazán (lévén nem vagyok elektro junkie) hogy ha CPU szinten úgymond ezek a virtuál oszcik ma már bármekkora létszámban képesek futni a teljesítmény v kapacitás határáig, akkor mi az ami ma is 128 vagy a Jupi 80 esetén már 256 hangban mégis meghúzzák a határt? Mert hogy a szoftvereknél meg a PC CPU-ja esetén adott progi tekintetében ez user szinten skálázható is, magyarul hogy mennyit akarok áldozni teljesítményből a polifóniára.
Minap egy Motif service manualt böngészgettem, abban van egy direkt hanggenerátor chip a wave ROm és a fő CPU stb. mellett, ami lekezeli a hangi eseményeket, felteszem a polit is. Tehát akkor ez mégis valamiféle cél chip és nem a CPU csinál mindent mint a jó háziasszony.
De tovább megyek! Egyes szintikben pl régebben is volt az a jelenség, hogy preset váltásakor nem némultak el a régebbi preset leütött hangjai. Em még extrémebb poli kezelést feltételez, volt ilyen az Emu moduloknál és asszem a Roli JV1080-nál ezt külön lehetett állítani is menüben hogy némuljon az előző patch vagy sem. Illetve ahhoz képest hogy ma milyen CPU sebességekről beszélhetünk, épp minap kötöttünk ismerősömmel kíváncsiságból egy Roli G70 midi kimenetére egy GM módba kapcsolt Technics KN901-es automatát. Nos, ette szépen a kíséret szólamokat és a mellé játszott dallamokat is legnmagyobb meglepetésünkre még nem is szólt rosszul a dolog. Persze egy-két dobkészlet inkompatibilitása néhol tetten érhető volt, de ismét bizonyított számomra a MIDI szabványa, miszerint anno igencsak okosan ki lett az találva hogy 2012-t írva sem akasztja őt meg egy izmosabb feladat, sőt amennyire szél mentén ismerem a protokolt, mai napig nagyon tágan bővíthető a platform és ahogy látjuk még a soros adatátvitel ellenére sem kell nagyon szégyenkeznie. Azt már le sem írom részleteiben, hogy a latency kérdését az ilyen ősi hangszerek is röhögve teljesítik ami ma nagy divat lett vita témaként... :)
igen, annyira felgyorsultak a processzorok, hogy egyetlen sample (mondjuk 1/48000 sec) alatt ezek a virtuális oszcillátor modulok képesek kiadni a D/A konvereterek felé rengeteg jelet.
A prioritások lekezelésében az egyes gyártók nem egyformán járnak el, de mindenhol nagyon intelligens módon van megoldva a polifónia menedzselés. Egy rendes hangszerből csak erőltetett módon lehet kikényszeríteni hallható hangvesztést, normál körülmények között aligha vehető észre a polifónia menedzselés.
Az elektromos fűtés bekapcsolásától kezdődő részt nem teljesen értem a hozzászólásodból, ha esetleg kicsit kifejtenéd! :)
Ez manapság már nem teljesen így műxik. Hajdanán a hardver erősen megfogta a polifónát. Volt pl. X db fizikai oszcillátor, aztán azok között osztotta le valamilyen algoritmus szerint a hangkeltést a rendszer. Aztán a mikrokontroller vezérelt rendszereknél is sokáig ezt a megoldást próbálták továbbvinni, mert gyors volt és egyszerű volt a lekezelés. Manapság objektumorientált programok vezérlik a szintik hangkeltését is. Egy oszcillátor lehet egy modul, vagy egy objetum. A Korg szintikben pl. rakosgathatod a különféle oszcillátor számokkal dolgozó programokat, illetve combikat, majd a rendszer eldönti, hogy meddig bírja. Helyesebben amikor úgy érzi, hogy kezd már elfogyni az erőforrása, akkor valamiféle okossággal elkezdi úgy menedzselni a polifóniát, hogy a lehető legkevésbé lehessen észrevenni az elhalkuló oszcillátorokat. Ezt annak idején a Kurzeil K2000-nél kezdték bevezetni, azóta szinte minden nagy gyártó bevezette. A szoftver szintikben is főleg ezt a mechanizmust használják.
szintiknél a polifónia csökkenés páratlan számú multisample-ök alkalmazásakor hogyan alakul szerintetek?
Mondok egy példát: ugye mondjuk vannak szintik és manapság egyre inkább, ahol 4, 8 stb minta is kiválasztható egy patch-hez. Az oké, hogy ha 2-t választok akkor feleződik a poli, ha 4-et, negyedelődik, de pl. 3-nál már tört szám jön ki akár 64, akár 128 polinál.
Ilyenkor az elektronika hogyan dönt, mely hangmintákra ad kevesebb polifónia értéket, mert ugye egyenlően nem tudja mindegyiknek elosztani? Ez a mai nagy kérdésem! :)
