" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"Mindennek az alapja, megmondja hol, mit és hova ültethetünk úgy, hogy valami lehessen is belőle."
Ez ráadásul nem csak hőmérsékeletek tekintetében igaz. Tavaly egy virágkertészetben azt mondta nekem egy idős úr, hogy ő mostmár csak virágot ültet, inkább kivágja az összes gyümölcsfáját. Egy vagyont költ el permetezőszerekre, mégsincs semmi gyümölcse.
Mondom neki, én egy huncur buznyákot nem költöttem még permetezőszerekre, mégis van mindenem. Akkor talán mégsem a "mai világ" a hibás.
Pedig nem olyan bonyolult dolog ez szerintem.....csak egy kicsit kell ültetés előtt gondolkodni, meg szétnézni. Ha nem tudunk valamit esetleg kérdezni.
Node mennyivel szórakoztatóbb azon sopánkodni, "hogy ma már semmi sem a régi". Ezzel a mondattal el lehet kezdeni sopánkodni a kerítés mellett szomszéddal. :)
Flooval sokat fantáziáltunk azon, vajon van-e egyáltalán valaki ezekben az intézményekben, aki tisztában van azzal, hogy az (elsősorban) domborzatilag, magasságilag, környezetileg oly szörnyű mértékben eltérő mérési pontok hőmérsékleti adatait nem lenne szabad együtt tárgyalni, elemezni, értékelni. Egyetlen állomás sem képes egész térséget reprezentálni, csak a terület olyan magasságú, jellegű pontjait. A középhőmérsékleti különbségek pedig a mérési időösszeg 50%-át kitevő, nagyon markánsan eltérő értékek miatt rendkívül nagyok. Ami pedig még nagyobb jelentőségű: a negatív szélsőértékek, mélypontok között szakadékok tátonganak. Két térség teljesen eltérő karakterisztikájú mérőpontjainak hőmérsékletét összevetni olyan, mint az egyik ország almáját összevetni a másik almájával.
Jólesik, hogy többen bevallják, sokat tanultak itt. Tulajdonképpen a klimatológiai témák határozottan hiátuspótló jellegűek, hiszen ha végigolvasod az Index összes növényes topicját, mindenhol gyermeteg dolgokat írnak a klímával/mikroklímával kapcsolatban. Pedig nem csupán a korlátozottan téltűrőknél, de minden növénynél kulcskérdés. Ezt legfeljebb olyanok tartják feleslegesnek (akár gúnyolódnak is rajta, messzemenően maguk szellemi szintjét minősítve), akik képtelenek felfogni, hogy az egyik, ha nem a legfontosabb dolog. Mindennek az alapja, megmondja hol, mit és hova ültethetünk úgy, hogy valami lehessen is belőle.
Ezért is jó ez a topik, ennek alapján álltam rá arra, hogy mit hova ültetek. Két éve még elkövettem azt a hibát, hogy a fagyzugos oldalra szőlőt raktam, nem is lett belőle semmi. Most még jujubát tervezek oda, meg van már fenyőfa, mézbogyó amit említettem.
Sajnálatos, hogy ennyire "le kell sajnálni" őket, de aki itt figyelt, éveken át követve a klímamagyarázatainkat, láthatja, hogy igazunk van ezzel a súlyos kritikával. Legfeljebb ellenszenv okán utasítja el azt a rengeteg itt bemutatott tapasztalati tényt, amit immár hosszú ideje felsorakoztattunk az "elméleteink" alátámasztására. Tulajdonképpen azon tapasztalatok tömérdek példáját. amelyeken keresztül megtapasztalhattuk és leírhattuk ezeket az "elméleteket".
Nagyon okosan helyezted el a növényeket. Ezért szoktunk olyan tanácsokat adni, hogy egy lejtős telek esetén a fagyérzékenyebbek felülre, a fagyállóbbak lejjebb kerüljenek. Vagy, hogy például, aki megfelelő eszközökkel rendelkezik, hőmérsékletileg "mérje ki" a kertjét derült, szélcsendes éjszakákon.
A szaGemberek ilyet nemigen tanulmányoznak, vagy ha mégis, akkor láthatóan nem a megfelelő paramétereket szemlélik, vagy talán még pontosabb azt mondani, hogy nem a domborzati körülmények tükrében értelmeznek. Eddig nekem nem sikerült találkoznom egyetlen egy ilyen témájú színvonalas tanulmánnyal sem. Mindig általánosságban beszélnek egyes térségekről (közigazgatási határokkal körülírt homogén klímaterületekként), néhol megemlítik a fagylefolyást, mint figyelembe veendő tényezőt. De azt is csak általánosítva.
Ha tudnák, hogy egy délnyugat-zalai domb északi tájolásán, bükkerdők közvetlen szomszédságában az éves KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET, éppen az, amire ők ki vannak hegyezve, a magas hőmérsékletű éjszakai adatsorának köszönhetően 1 egész fokkal magasabb éves átlagot produkál, mint az a Szeged, amelyiknek az iskolai atlaszokban egy osztállyal magasabb "külön bejáratú" izotermája volt. (Vagy még van is? Már nem nézem ugyanis.)
Ez a 2m-es adat? Egyébként miért ezt nézzük, amikor talajon 3 fokkal is hidegebb lehet és a növények nagy része a 0-2 m-es intervallumban van? :) Saját mérés alapján télen eddig -13 fok volt a leghidegebb talajközelben, miközben 2 m-en -10 fok alá nem ment.
Egyebekben egyetértek, nálam pl. a ház É (árnyékos, mély) ill. D (napos, nyílt) oldala, vagy a lejtés miatt a telek NY-K oldala között 2-3 fok különbség van az éjszakai lehűlés tekintetében! Ezért kerül a fagyzugos helyre mondjuk a mézbogyó (meg szegény Kioto), ellenben a babérmeggy, Aurora kajszi a magasabb részen vannak.
"Azért nálunk erősen rezgett a léc vagy másképp mondva a kötéltáncos igencsak próbálta megtartani az egyensúlyát. Talán sikerrel.
A hőmérséklet megközelítette a -14 fokot január 27.-én reggel."
Az OMSZ által mért adatokat nézegetve az az érzésem, hogy azért a kötéltáncos jó pár helyen lepottyanhatott, elsősorban a Dél-Dunántúl és A Nyírség egyes pontjain. Természetesen síksági/fagyzugi fekvésekben. Érdekes, hogy amióta nyomon követjük a dél-baranyai Sellye adatait, meg szemléket is tartottunk ott, azt tapasztaljuk, hogy kritikus hőmérsékleteknek egyik legkitettebb körzete az országnak. Megdöntve azt a buta feltételezést, ami szerint jobb lenne a magyar átlagnál, mivel "a Földközi-tengerhez közelebb, délen, a Mecsektől délre van."
Lehet, hogy ezt olvasva, van aki unja már, hogy ilyeneket már nagyon sokszor leírtunk, de ha tisztában lenne vele, a sztereotípiák mennyire károsak, türelemmel viselné az ismétléseket. (Azért is igyekszem többször, változatos formában megjeleníteni ezeket a gondolatokat, mert jól érzékelhetően, minden kezdő fórumozó a klímasztereotípiák bázisáról indul.) /Hogy a "védett", meg a "hideg, szeles" helyekről és egyebekről már ne is szóljunk./
Volt "szerencsém" végighallgatni egy cseresznyetermesztéssel foglalkozó szimpóziumon egy olyan előadást, amelyik Magyarország különböző térségeiben feltételezett cseresznyetermesztési lehetőségeket taglalta klíma szempontjából. Az hőmérsékleti adatokat hivatalos meteorológiai állomásokról gyűjtötték be hozzá. Így aztán a "legmodernebb matematikai módszerrel" készült tanulmányban az hangzott el, hogy Zalaegerszeg térségében(!) összehasonlíthatatlanul jobb esélyekkel lehet cseresznyét termeszteni, mint a nagykanizsai körzetben.
(Aki az itteni "fórum-kurzuson" figyelt az elmúlt évek során, az ha nem tudná, akkor is kitalálná, hogy nyilvánvalóan a zalaegerszegi adatok jó fagylefolyású helyről, míg a kanizsaiak fagyzugból származhatnak.)
Ezek még mindig úgy tudják, hogy egy adott körzetben térségi méretekben homogén éjszakai minimumok vannak. Megáll az ész! Vagy ha tudnak a fagylefolyásról és az éjszakai inverzióról, akkor miért nem jut eszükbe éppen abban a témában, amelyikben ez a legfontosabb tényező?
"Mégis tudományos tanulmányok születnek az egyre melegedő klíma kapcsán egyre bővülő termeszthető növényválasztékról.
Pedig nem emiatt lehet ezeket termeszteni, hanem a dombokon fellépő inverziós fagylefolyás miatt és a városokban létrejövő hősziget klíma miatt."
Senki, gondolkodó ember nem meri megmondani a szakmáknak, hogy mekkora ökrök? Gátlástalanul produkálhatják a kártékony marhaságaikat? A jónép gondolkodás híján meg el is hiszi nekik? Meg az egyetemeken is ilyen állatságokat tanítanak! Egy tízéves gyerek számára belátható, egyszerű dolgokról van szó. Ezek meg csak hókuszpókuszolnak az átlaghőmérsékletekre alapozott "tudományukkal". Rettenetes!!!!!!!
Nemrég láttam egy kimutatást a mérések óta legforróbbnak tartott nyarakról és ebből az látható, hogy a legtöbb ilyen nyár az utóbb 10-15 évben volt, tehát 2000 óta.
Szerintem erre alapozzák a "mediterrán klíma" északra terjedését.
Természetesen szerintem is tévesen.
Figyelmen kívül hagyják azt az itt is nagyon sokszor szóba kerülő apróságot, hogy akár egyetlen éjszaka is elég a növények elfagyásához.
Legalábbis évelő növények esetében.
De melegkedvelő egynyáriak (pl. földimogyoró) viszonylatában sincs igazán értelme ilyesmiről beszélni (északra tolódás), mert a tenyészidőszak érdemben nem lesz hosszabb. Pl. tavaly áprilisig tartott a tél.
A késői és korai fagyok is ugyanúgy tovább pusztítanak mint azelőtt. Pl.: 2012 április 10.
Mégis tudományos tanulmányok születnek az egyre melegedő klíma kapcsán egyre bővülő termeszthető növényválasztékról.
Pedig nem emiatt lehet ezeket termeszteni, hanem a dombokon fellépő inverziós fagylefolyás miatt és a városokban létrejövő hősziget klíma miatt.
Valóban, bármennyire "hidegnek" mondható is, kritikus hőmérsékletet nem ért el és ez az egyedül fontos dolog. A többi csak szépséghiba, vagy szépségtavasz. Ha múlt időben beszélhetnénk már az idei télről (de nem beszélhetünk még, ld. tavaly március vége), többnyire "kegyes" jelzőt kaphatna az ország döntő részén.
Mindenesetre hatalmas fejlődésre vall a szaGma részéről, hogy Európára nézve akár a hűlés esélyét is fenntartja (már). Néhány éve még szerintük a mediterrán klíma "egyre északabbra vándorolt", Szegedet már el is érte, aztán majd halad tovább. :)))
Pedig az élővilágban (aminek a szempontjai szerint kellene szemlélni a klímát) éppen ezek az "ördögök" a legfontosabbak.
Ki nem sz@rja le, hogy hogy mennyi a középhőmérséklete egy egész télnek, ha mondjuk egy gyönyörű holdfényes, havas éjszakán -42 fokon megsemmisül hazánk teljes gyümölcsfaállománya? És, hogy átlagban például, mindennek ellenére 0,3 fokot emelkedett az elmúlt két évtizedben... (Ha a halott növények megtudják, biztosan feltámadnak poraikból...):)))
"A világmodellekből egyértelmű, hogy a Föld hőmérséklete legalább 1, 6-1, 8 fokkal, de a negatívabb jóslatok szerint akár 4-5 fokkal vagy annál is többel emelkedhet a jövőben – mondta Bartholy Judit. Európában nem is ez okozza a legfőbb gondot – mint említettük, ITT A LEHŰLÉS SEM TELJESEN KIZÁRT(!!!!!!!!!!) –, hanem a csapadék elmaradása."
No, a ma reggeli mínuszok kb. itt is így alakultak. Még meg sem mertem bontani a palackházat, megvárom, míg telibe éri a napsütés.
Tartottam némi terepszemlét. A josta, ribizli, szeder, bodzabokrok éppencsak hogy levelet nem bontanak, annyira meg vannak duzzadva a rügyek. Néhol látszik a zöld levélkezdemény. Nem tudtam fotókat hozni, sajna sikerült kimosni a telefonomat.
Fura, de a khaki hasonló módon tavaszt érez. A gönci barack még alszik, de pl. az óriás ceglédin már látni a virágrügyeket. Hideg ide vagy oda, a növények azt mondják tavasz lesz. Valaki gyorsan fújja el innen a fagyokat. Jó lenne már egyszer jóllakni kajszibarackkal. Ha már ültettem.
