ennyi hülyeséggel már fölösleges vitatkozni. tele vannak a hozzászólásaid ostoba tévedésekkel, hazugságokkal és vak csőlátással, de pofátlan hazugságokkal is.
egyetlen mondatod se őszinte, meggondolt érvelés, hanem vak előítéletes süketelés.
"1. a mongol, oszét, számi alakváltoztatok beleillenek a már ismer R > Z hangváltásba (HAR > KHAZ), ugyanis a z sz c egymáshoz közel álló hangok"
De itt nem Z-C, hanerm R-Z hangváltozásra hoztál példát...
Szerintem itt hangVÁLTOZATról lehet szó. A H-KH viszont simán lehet hangVÁLTOZÁS.
"mivel ez mongol nyelv és a szólakok nagyon hasonlóak (khacakh és zukha) feltételezhető H : Z váltás"
Ez is inkább hangváltozat.
"3. (eléggé jogosan az is) feltélezhető, h a ha- ka- szókezdő, ugyanazt jelentő szavak is ugyanannak a szónak az ilyen-olyan változatai."
Ha a jelentésük azonos, akkor nyilvánvaló.
"van hap- hac- haf- han- hat- változat, ebből hangtanilag a -t -c lehet egy, a -p -f lehet egy, és van még a hap (a hap lehet esetleg a harap, h kiesett az R)"
A han-ról megfeledkeztél...
Amúgy csak akkor fogadható el a T-C, P-F, stb. változás, ha a gyökök jelentése azonos.
"hamár csak a számin belül olyan változtások vannak, h"
A számi nyelv(ek) nem egységes, valójában nem is egy nyelv... Így a különböző változatok előfordulása gyakori lehet.
"2. te azt hiszed akárhány hangot akármire átváltoztathatsz és aztán azt mondod rá, h az ugyanaz a szó? normális vagy??"
Nagyon okos barátom, ha valamit nem értesz, ne a másikat hibáztasd... Leírtam neked, engem a hangváltozások kevéssé érdekelnek, mert a szóalkotásban nem játszottak szerepet.
Én a hangVÁLTOZATokra fektetem a hangsúlyt, mivel ez az alapja a gyökök közötti különbségeknek.
És a hozzászólásom is erről szólt! Ha még nem esett le a tantusz...
Az ilyen hangVÁLTOZAToknak semmi köze a kiejtésbeli csoportosításhoz, más szóval a "rokon" hangokhoz, miután ebben az esetben a hangok JELENTÉSE okán kerültek a gyökbe.
Amiről Te beszélsz, egy teljesen más tészta. Röviden:
Különböző nyelvterületeken különböző kiejtési sajátosságok alakultak ki, különbözőképp ejtik ugyan azt a hangot. Korábban sem lehetett másképp, sőt! Azelőtt valószínűleg jóval több hang létezett, mint manapság. (ma kb 100-at tartanak nyilván) Ha egy korlátozott darabszámú abc-be kívánod beszuszakolni a száz-kétszáz hangot, akkor nyilván lesz olyan "köztes" hang, amit az egyik abc-ben az egyik, egy másik abc-ben egy másik "rokon" hanggal fogsz jelölni. DE! Ez az adott nyelvterület fejlődési sajátossága.
Ugye, mi is áttértünk a latin abc-re, amelyből a hangkészletünk harmada hiányzott. A kezdeti kaotikus állapot után jópár évtized múlva kezdett az abc a mai formájában kialakulni, s jelölni a hangok java részét. Azonban még így is maradt egy-két hang, amit nem különböztettünk meg, hanem egy kalap alá véve, egyetlen betűvel jelöltünk meg akkor, s ma már nem is teszünk közte különbséget.
Továbbá nem is értem, mit akarsz ezekkel a hangváltozásokkal, mert csak szóród ide a szavakat, - mint majom a lisztet - minden komment nélkül.
Mi okból, mi célból hozod ide ezeket? Mindenki tudja, hogy lehetnek/vannak ilyen hangváltozások, na és?
Kösz hogy ezt bemásoltad. Gyakorlatilag a korábbi érveimen felül Malonyai Dezső is azt igazolja hogy a "bíbor" az egy finom szövet, kvázi leggyakrabban ebből készült ruházat.
"Az Árpádok -korabeli oklevelekben találkozunk személy és helynevekkel, miket a korbeli ruha-nevekről vettek : suba, guba, palást, bybur, barsun, cuntus (köntös)."
Erről beszélek az elejétől fogva. Ugye a bybur lesz a bíbor, a "barsun" alatt a BÁRSONY szavunkat kell érteni. Ja hogy az jóval későbbi ??? A szó akkor is itt van, bármire is mondtuk már létezett.)) Ezt nehéz volna másnak venni.
A "byssus" szót már írtam micsoda, finom pamut, vízi virág, és zákány a régi szótár szerint. Fehéret nem említ. A PURPUR dolgot már megbeszéltük hogy a PIRossághoz köthető.
A sumer hangalakok és a sumer ékjel olvasatok megbízhatósága olyan mint a mesében : hol volt hol nem volt.)) Figyelj, mikor 3 szakértő 4 félét mond, akkor valami nem kerek...
Továbbá ajánlom még figyelmedbe az "Arcanum /Kézikönyvtár/Magyar viseletek története/ IV. A középkori magyar viselet/Az Árpádok kora/ SELYEM. BÍBOR. BÁRSONY szócikkét. Így kezdődik, idézem :
"A ruha anyaga az előkelőknél selyem, bíbor és bársony volt,"
Tehát újfent ott vagyunk hogy ez egy anyag neve eredetileg. Itt sem színnév, mint a Biblia számos cikkében sem. Később színnév lett, ma már elsősorban így használatos. Szerintem ejtsük a témát, úgysem győzzük meg egymást. Igazából minél jobban belemegyünk a témába, én annál biztosabb vagyok benne hogy eredeti első jelentése a szónak a "finom anyagú szövet" , már annyi visszaigazolást találtam erről hogy nem lehet nem megadni ezt.
Ja és még valami : Bélának nulla köze van a "BELLUS" "latin" hangalakhoz, és végképp semmi köze semmi fehérséghez. Ugyanis Cz-F nem jött rá arra hogy mi is az a BELLUS. Nekem már sikerült rájönnöm, nemrég amúgy ezt le is írtam ide és teljesen egyértelmű a képlet, ez egy másik színmagyar szónak az átszerkesztett hangalakja.
BELLUS : nyájas, módos, szép, csinos, kellemes ------ Ez a már magyar nyelven készre ragozott BÁJOS szavunk lesz ! Így születnek latin szavak.)) Bizony, és ez szerte megvan a világon, az angolban ez módosul BEAUTY formára, fordíthatjuk BÁJÍTÓ hangalakra. De van BEAUISH is ami BÁJOS fordíthatjuk, ők ezen ma "piperkőcöt" értenek.
"Francia" BEAUTÉ (bájító) Iban: BAJIK Ido :BELESO (BÁJOS) Istriot: BALISSA (ez is BÁJOS) Spanyol/Olasz BELLEZZA is ugyanaz, csak ez már még tovább és még jobban el van barmolva, pedig egy magyar ragozott kifejezésből indulunk eleve. De még Mongóliában is megvan "BAJDAL" formában, náluk legalább a J hang megmaradt a helyén.
A "Tamil" szó még érdekes, bár az egy másik hangalak. De vajon melyik nyelvé, költői kérdés jön.)) Tehát a tamil szó az ALAKU pontosan. Ne feledjük, itt ahol nézem az a "quality of pleasing appearance" rovatban van, tehát a kellemes megjelenésről szól ez az egész dolog, és hát jó alak az egyik ismérve ennek...
""Hivatalosan" a bíbor színt a "kék és vörös közti árnyalat" határozzák meg. Ez sem fehér ezek szerint. Olyanról nem tudni hogy ezt fehérre mondták volna valaha is."
Nem figyeltél:
"A bibor szó régibb nyelvünkben valamint népünkben ma is hófehér értelmű; irodalmi nyelvünk pedig teljesen tévesen használja „igen piros” értelemmel.
- "Mert nem piros ám a magyar bibor, hanem fehér, («Az Árpádok-korabeli oklevelekben találkozunk személy- és helynevekkel, miket a korbeli ruha-nevekről vettek: suba, guba, palást, bybur, barsun, cuntus (köntös). A besztercei szójegyzékben (1410–1412) két szót találunk egymás mellett: az egyik byssus, mit a szójegyzék írója a byssus szó alatt bybur szóval fordított magyarra; a másik szó purpur, amit barsun szóval fordított le. A byssus régi latin szótárunk szerint: fehér szövedék, fehér szövet.») A sárközieknél ma is fehér a biborümög s a biborkendő."
(Malonyai Dezső: A magyar nép művészete IV. Kötet)
- "CzF.: Béla név: "Bélára nézve pedig figyelmet érdemlőnek tartjuk, hogy noha azt némelyek a szláv bél, bjél (= fehér) szótól származtatják, azonban föltalálható ugyanazon gyök a latin bellus, s ettől kölcsönzött franczia bel, olasz bello szókban is,"
- A sumer nyelvben a 'babbar' szó fehéret jelent
Három, egymástól független forrás igazolja, hogy a 'bíbor' eredetileg fehér szín.
Tehát kutyából azért nem lesz szalonna. Kotából sem lesz.)) Ház sem, mert az meg egészen más.
HARAP és HAL szavaink is könnyen indokolhatóak a jelenlegi magyar hangalakból, nem szükséges ezeket sem átváltoztatni. Mindkét szót a finnugor propaganda hazudja idegennek, újabban finomítva úgy divatozik a lobbi által ezt használni mint "örökség az uráli korból" )) Ja persze-persze....
Ezek itt H kezdőhangos gyökszavak eredendően. HARAP szó hangutánzó elemekből áll, van nekünk HAR gyökünk jelentős méretű szóbokorral. Talán nem véletlen. És van a roppanást idéző ROP szavunk is. A CSERÉP szót hoznám fel mintának, teljesen hasonló módszerrel készült. Valami ami cserren/csörren és roppan/reped, a két hangutánzó elem összetétele.
Ráadás a "harap" felhozott külhoni verzióinál némely esetben már első ránézésre is egy másik magyar kifejezés tűnik fel, amelyből az létrejöhetett. Például az észak számi "gáskit/ka-skit dolog erősen hajaz a magyar KISZAKÍT kifejezésre. Mintha épp ezt okozná egy kiharapás valamiből. De a KASAC és KUSAC féleségek is mintha a KISZAK(ít) dolgot mondaná.
De mondok olyat amibe 100 % biztos vagyok, például erről már írtam is nemrég mikor a latin szavakat vizsgáltam. Ezek a MORDERE és hasonló formák a magyar MARDAL átírása, igen például egy állat harapására ma is mondják hogy odaMARt. MARDALÓ. Tehát ez a MAR szóból származik és semmi köze hangalak tekintetében a HAR gyökszavunkhoz. Mert ez egy másik gyök, ne keverjük össze.
HAL szót mi biztos nem írtuk át K-ról, ez megint a finnugor propaganda manipulációja. Könnyen igazolható ez több oldalról is, mert az egész dolog lényege hogy mindig közlekedik, nem áll meg, azaz folyamatosan HALAD a HAL. RAG-AD mintájára képzett, ahol a RAG szó tömören is a ragasztást jelenti, csak ez szavakban ragasztás.
a HAL is ilyen dolog csak az a haladás viszonylatában. Ehhez van köze, és nem a hangmesterkedésnek. Így is írták ezt nagyon régen hogy HOLUDI is, teljesen egyértelmű hogy a HALadáshoz van köze. Ami meg HELY változtatás, helyre így kérdezünk hogy HOL, ez sem véletlen ám.
De erre még rá lehet erősíteni a legősibb halászóeszközzel, a HÁLÓ szóval is, amibe pozitív fejlemények esetén HAL kerül bele. Ez sem véletlen, ha itt bárki bármit is átírt az tuti hogy nem a magyar nyelv tette meg, mert a magyarban H-L vázon összeáll a történet...
"Van itt egy F-Z, vagy P-Z, vagy B-Z vagy V-Z, hangváltozás és máris ugyan az a gyök...:D.
Ezen az alapon kis átalakításokkal , átforgatásokkal bármely gyököt egy másikhoz hasonlóvá lehet tenni. Csak semmilyen bizonyíték nincs , ami alátámasztaná ezt a manipulációt. Ezzel a módszerrel csináltak a nyelvészek a kota-ból ház-at... És megcsinálták ! "
Igen, azt hiszem sikerült telibe találni ezt a megfelelő szóval hogy MANIPULÁCIÓ ! Ez a módszer erre épít és ez is a célja hogy bármiből bármit megállapíthasson. Persze mindenféle bizonyítható átmenet nélkül hogy mégis hol kinél és miért is változott volna át az a hangalak. Az egész valóban egy bűvészkedés és manipuláció, alátámasztások nélkül.
Gyakorlatilag a finnugorista szenny és hazugság propaganda eszköze ez, így ezekkel a sosem bizonyítható rejtélyes és szövevényes átváltozásokkal gyakorlatilag bármilyen hanghármasból bármilyen hanghármas létrehozható, viszont ez minden csak nem nyelvészet. Inkább bűvészet. És ezzel bármiféle bizonyítás nélkül XXX-ből YYY varázsolható. Lehet valaki ezt megeszi éppen.))...
egész más hangtani szabályszerűségek tűnnek ki a súrol kapcsán, mint amit találgattál (a török szürt-et nem találtad meg, csak az azeri szil-t? noha azt eltálaltad, az bizony R:L)
azért lóg ki, mert a πορφυρός jelentése lila, skarlát. (ami a piros szinonímája.)
ha neked "a felsorolt szavak jelentéséből ez érződik ki", h a porfiros oda tartozik a kikötő, szoros, ajtó, folyam stb. jelentések közé, akkor én azt nem értem hogyan végeztél el bármilyen iskolát.
mivel ez mongol nyelv és a szólakok nagyon hasonlóak (khacakh és zukha) feltételezhető H : Z váltás
3. (eléggé jogosan az is) feltélezhető, h a ha- ka- szókezdő, ugyanazt jelentő szavak is ugyanannak a szónak az ilyen-olyan változatai. van hap- hac- haf- han- hat- változat, ebből hangtanilag a -t -c lehet egy, a -p -f lehet egy, és van még a hap (a hap lehet esetleg a harap, h kiesett az R)
hamár csak a számin belül olyan változtások vannak, h
1. ez a közelébe nincs a pulda purka puas pulga pagla puvit puj féle hasonlóságnak, nem is említve a statisztikai mennyiséget... egy kis objektivitást a kreténségbe...
2. te azt hiszed akárhány hangot akármire átváltoztathatsz és aztán azt mondod rá, h az ugyanaz a szó? normális vagy??
3. a lényeg. legalább azzal legyél tisztában, h mit mondtál, miről volt szó!!!
p-b-f-v >> z -re nincs példa (csak az az 1 amit elméletileg feltételeztél, de ha találsz még ilyen törvényszerűséget lehetőleg e 2 nyelv között, akkor megfontolandó, hátha létezett ilyen)
Aranyfehér kifejezésünk egyszerűen nincs, legfeljebb a hibás gépi fordítások hoznak ilyet össze.
Az arany az nem is fehér persze. Mert ez sárga.
"Hivatalosan" a bíbor színt a "kék és vörös közti árnyalat" határozzák meg. Ez sem fehér ezek szerint. Olyanról nem tudni hogy ezt fehérre mondták volna valaha is.
A nap színénél meg senkit sem a tudományos meghatározása amivel foglalkozik, hanem az hogy milyennek látja azt. A légkör okán ezt az ember a Földről sárga színűként érzékeli, tehát akkor sárga és kész.
Egy kisgyerek is ösztönösen sárgára fogja rajzolni a napot, mert ilyennek látható a nap fotókon is valósan. Magyarázhatjuk neki a nanométer-hullámhosszakat ő akkor is sárgára fogja rajzolni és nagyon is helyesen teszi ezt.
Ahogyan az ég is kék, mert ilyennek látható. Az ég kék, a fű zöld, a víz nedves...
"és utána bizonyítod, h a por gyök (ill. annak tulajdonított szavak) nem a pir (piros) gyök. kész röhej."
A POR mióta PIR, vagy a PORos mióta PIRos? Vagy szerinted nincs különbség a PORol és a PIRul, a PORlad és a PIRkad között?
"azt nem veszed észre (ha tényleg nincs a görögben további piros jelentésű pur-/por-), h nem az a következtetés, amit te levonsz, hanem az, h a porfira por- lóg ki a többi por- közül."
Tényleg? Ez meg milyen logika? Felsoroltam majd' egy tucat szót, egyiknél sem érezhető a PIRos jelentés. A porfira miért lenne kivétel?
"aztán miért?"
Azon egyszerű oknál fogva, mert a felsorolt szavak jelentéséből ez érződik ki.
Bár ez egy hosszabb írás, én mégis egy dologra koncentrálnék először. Már csak hogy gondolkodjunk már egy kicsit ! idézem :
"van egy BABBAR-IGI szóösszetétel is, utána a francia megfelelője : blanc de l'ail. Ez pedig aranyfehéret jelent."
Mi az hogy aranyfehér?...)) Arany az nem fehér. Az arany az sárga természetesen. Még a fehérített sem lesz fehér, bár az már egy komoly beavatkozás eredménye. A francia kifejezés vége meg fokhagyma. Nem arany. Olyan mintha azt mondanám a tűzpiros Ferrarira hogy hópiros, nagyjából ilyen az "aranyfehér" kifejezés is szintben...
Annyit javítok hogy olyan hangmódosulás van amikor a már meglévő "régi" szóból lesz (annak közvetlen kapcsolata okán) egy új hangalak. De az ilyen esetek nem tekinthetőek "hangváltásnak" hiszen ilyenkor már nem ugyanazt jelenti a két hangalak, hanem a módosult szónak már lesz egy önálló jelentése. Tehát ilyenkor egy új szó van képezve...
Amikor nyelvészek és nyelvvel foglalkozók állítólagos mássalhangzócserés szópárokkal példálóznak, alaposabb vizsgálat után 10-ből 9-szer legalább arra kell jutnom hogy egészen egyszerűen csak különbözőképpen felépített szavakról van szó és nem "csak úgy" egy hangcseréről, aminek a nézetem szerint sincsen értelme egy alapnyelvben és ősnyelven belül értve. Pont
Ez hangsúlyos azért húztam alá, az ősnyelv elbarmolói már átírták a hangokat , de mi most ezzel a résszel ne foglalkozzunk, mert a már jóval utólag történtek az ősnyelvi gyököket sehogyan sem írhatják felül, mivel az már akkora egy kialakult rendszerként létezett.
A GUBBASZT---GUNNYASZT---GUVASZT hármas is csak látszólag és felületes ránézésre ugyanaz, három külön úton épült kifejezések. Ráadás az utóbbi szó a GUVASZT jelentésben is alaposan eltérő a másik két társától. Ez ma : kidudorodik, domborodik, előretör, kidülled. Azaz ez épp feltűnősködik a másik két társával szemben, akik inkább meghúzzák magukat.
És ami fontos hogy a GUVASZT régen hántolást jelentett, és ezen művelet okán simán lehet hangutánzó szó. A SUVASZT mintájára képezte a magyar a szót, amelyben a SUhogó hang a lényeg. A szóképzésből meg tudjuk állapítani a "GU" szótövet, hiszen a V itt már vendéghangként funkcionál.
A GUBBASZT---GUNNYASZT jelentésben valóban nagyon hasonló, szövegkörnyezetben akár cserélhető is.
Mégsem egy "oktalan" hangcsere van a két szó viszonylatában, kétféleképp épültek fel.
Tömören a GUBBASZT a GÖMBölyűség szava, a GUBÓ szóból megérthető könnyen. Viszont a GUNNYASZT szó régen bizonyosan GURNYASZT is volt használatos. Ez más akcentussal GÖRNYESZT, és meg is érkezünk a GÖR GÖRbeség gyökszavához . Összehúzza magát és GÖRNYED.
A "gömbölyű" és a "görbe" közt természetesen van rokonság ez nem is vitás, de korántsem azonos fogalmak ezek.
Van mikor X nyelvész totál összekeveri egymással a HÖRPÖL--SZÖRPÖL párost (is és még sok mást). Aki nem néz mögé, lehet simán elfogadja hogy "jééé csak egy hangcsere és ez ugyanaz" Egy frászt ugyanaz, csak az a közös bennük hogy mindkettő egy iváshoz köthető hangalak.
Hörpölés a HÖR-Pintés sajátos hangja. SZÖRpölés meg a SZÜRcsögés jellegzetes hangja. Mivel ez a valóságban is egymástól elkülönülve hallható egyedi hangjelenségek, így ez semmiképp sem keverendő egymással össze. Mert két más dolog. Eleve a SZÖRP szó főnévként a SZIRUP amivel közvetlen kapcsolata van mind hangalak tekintetében, mind jelentésben is.
Kiváltképp ha pont a "GAR" jelentésre vagyunk kíváncsiak. A legkézenfekvőbb magát a "GAR" önállóan is létező hangalakot nézni már akkor szerintem. Amiből kétféle is volt + GARA, GAROL szavak. Persze ezek nem illenek bele értelmileg a magyar nép neveinek a végére. Mert könnyen lehet hogy ott nem a "gar" az ami van eredetileg.
MAGYAR esetén biztos hogy GY, és régen gyakori volt a MAG-GYAR írás is. Gondolom praktikusan összeolvadt. HUNGAR/HONGAR esetén is erősen gyanús hogy eredetileg ez GY hangos.
Erre utal hogy Ázsiában sokfelé 2 G-vel írják , "heonggari" például Koreában is. Vagy az arabok is ilyen "ékezetes" G-vel írják, mintha jeleznék hogy ez itt bizony nem sima G hang. Ugye GY hangunkat többféleképp is feljegyezték, mivel idegenben ez nem volt használatos , a MAGYAR szavunknál is ezt láthatjuk többféleképpen lejegyezve...
Ha az a jelzés megfelel a valóságnak, akkor nincs vele baj.
"BABBAR és a BABBARA : Sumerian/Akkadian.
a - Rising.
b - Rising of the sun. "
És itt csak ennyi, baromira nem említ semmiféle fehéret."
Dehogynem, csak "rossz" szótárat nézel. Nem egy leegyszerűsített, sokszor (mások által) átírtat kell elővenni, mert azok egymásnak is ellentmondanak. És meglehetősen szűkszavúak.
Én a kéziratos eredeti változatát használom, ahol egy rakás kiejtés, magyarázat, jelentés van feltüntetve egy-egy ékjel után.
Az igaz, hogy baromi macerás a használata, mert az egészet végig kell olvasni egyetlen szó keresésénél, mert semmilyen betűrend nincs benne (nem is lehet) Csak az ékjelek sorszáma emelkedik. Ja, és mindez francia nyelven, sokszor alig kibogarászható kézírással... És az ékjel jelentései közt sokszor egészen más, talán az ékjelhez nem is köthető szavak fordítása is megtalálható, mint ebben az esetben is...
Nos, ebben a szótárban a 379. sz. ékjelnél a jellel kapcsolatos tucatnál is több jelentés van megadva.
(Az ékjel számát elfelejtette feltüntetni, de az előtte levő a 378-as...)
Aztán keresd meg a BABBAR szót, majd pötyögd be a francia-magyar szótárba az utána írd be francia megfelelőjét: "BLANC", az eredmény: fehér...
Vigyázz, mert a kézírásból akár a blane szó is kiolvasható, de az fekete jelentésű...
Aztán, hogy biztos légy a jelentésében, beírhatod a BLANCHATRE szót is, az pedig fehéres jelentésű.
De ne elégedj meg ennyivel, van egy BABBAR-IGI szóösszetétel is, utána a francia megfelelője: blanc de l'ail.
Ez pedig aranyfehéret jelent.
(A sors iróniája, hogy korábban nekem fehér fokhagyma jött ki megfejtésnek, de most rájöttem, hogy beíráskor lehagytam az l betűt, így az ail jelentése nem arany, hanem fokhagyma..., de a fehér legalább stimmelt...:D)
"Persze máshol a fehéren kívül bejön a képbe a "fényes" a "ragyogó" az "izzó" vagy épp a "nap" is a dologba."
Hát igen, mivel ezek a jelentések is köthetők hozzá.
Az ominózus ékjel olvasata: UD, a jelentése jour=élet, fény, ill. UTU, jelentése soleil= napfény, dicsőség.
Nyilván a rokon jelentése okán került ide a BABBAR szó is. (Máshol nem található)
A szótárban kereshetsz hasonló szavakat, pl. a 157. oldalon, a 334. ékjelnél találod a BÁR, BARAG, BÁRA szavakat. trone divin = Isteni trón jelentésű,
BÁR7purifier=tiszta, BÁR-MAH = saint des saints= szentek szentje, azaz legmagasabb szent. (MAH=magas)
Az 5. sz. ékjel (43. oldal) a BA=donner=süt, tűz, ofrir=ad, adományoz, BA-BA = disperser = szétszór, szétszóródik (az ismétlés többes számot jelent, azaz sokszor ad, tehát szétszór.)
"Baba sumer anyaistennő, „a bőség úrnője”." Írja a Wiki szócikke...
Tehát jó nyomon járunk, mert a szent, azaz tiszta, fehér =BÁR és a BA-BA együtt BABBAR magában hordozza azokat a jelentéseket, amiket fentebb sikerült számba venni, a fényességet, a fennséget, a fehéret, a tisztát...
Miért fordul át? Ki és miért fordította át? Más szótagokat is átfordítottak?
na ez a lényeg. a másik "nyelv", egy másik ejtési rendszer.
az első szótag átfordítása jelen esetben. nézzünk körül, van e rá példa. köpcös pöckös, lehet véletlen, csak széle a jelentéstartománynak. kupac *cupak capka copf, nincs. rezeg remeg. de ez nem erre példa mereng reszket ez se
mutass egy b-z változást. logikai alap, h a feltételezéseknek van előzménye, az érv akkor érvényes ha van mögötte valóságmag (ahogy puzsér mondja), valami igazolt példa.
m-b-re van példa.
p-b-f-v >> z -re nincs példa (csak az az 1 amit elméletileg feltételeztél, de ha találsz még ilyen törvényszerűséget lehetőleg e 2 nyelv között, akkor megfontolandó, hátha létezett ilyen). a zöngésekből z könnyen-sokszor-gyakran lesz. az egyik előbbi hsz-edben volt ó-magyar példa d-sz váltásra, habár én azt a szavat nem ismertem. a gyarap jarap szapor +1. már az első 3 is érdekes váltás, az második szótagbeli átfordítás.
amúgy meg van még purka - zarba között még k-b váltás. ez se gyakori
Viszont itt már nem a PIR gyököt látjuk, hanem a POR gyököt...
és utána bizonyítod, h a por gyök (ill. annak tulajdonított szavak) nem a pir (piros) gyök. kész röhej.
azt nem veszed észre (ha tényleg nincs a görögben további piros jelentésű pur-/por-), h nem az a következtetés, amit te levonsz, hanem az, h a porfira por- lóg ki a többi por- közül.
az létezik, nem az a logika, h akkor nem is piros :)) hanem "haladás", ahogy mondod. aztán miért?
Talán azért, hogy nyomatékot adj a kijelentésednek, illetve én is megértsem, miből jutottál a következtetésre.
talán tanulj meg logikailag érvelni.
te jöttél azzal, h egy nyelven belül, amikor itt többezer éves nyelvtörténetről (hangzóváltásokról) van szó
"azonban a hangváltozás önmagában semmit nem mond, semmit nem jelent, mert egy nyilvánvaló jelenség (különböző nyelvek közt)."
és ami utána jön, logikai hebehurgyaság. mit akarsz te valójában?
mert ez nekem úgy tűnik, h megvan az előítéleted, és mindent annak rendelsz alá ("nyilvánvaló", "semmit nem mond", "nem érdekel"...)
"A hangváltozatok a gyökök keletkezésének idejében történtek"
ha úgy érted, h tájnyelvi, ejtési változatok, az lehet, de akkor regisztráld, h ez azt jelenti, h egy nyelv, egy közös szava aminek a különböző változatai (mert pont ezt nem látom nálad!)
