" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha ebbe a télbe beékelődött volna egyetlen, az ország szinte egészén olyan hőmérsékleti mélypontot eredményező éjszaka, mint amilyen 2012. februárjában volt és nyáron a TV-ben, vagy a rádióban arról beszélnének, hogy a télen elfagytak a fügék, senki nem hinné el. "Elképzelhetetlen. Egy ilyen enyhe télen?" - lenne az általános vélekedés.
"Emlékezni az emberek viszont csak arra fogank, hogy "fagymentes" telünk volt. Pedig dehogy..."
Az emberek emlékezete szelektív és szubjektív. Arra és úgy emlékeznek, amire és ahogy akarnak. Ezen túlmenően általánosságban érvényes az átlag/középérték szemlélet. Ha az időtartam nagyobbik részében enyhe volt a tél, akkor ÁTLAGÁBAN enyhe volt a tél. Csak mi gondolkodunk "szélsőérték paraméterekben", mint a növények. Tulajdonképpen miattuk gondolkodunk mi is abban.
Az viszont elfogadhatatlan, hogy "tudományos" munkák születhetnek a melegedésnek tulajdonított fajbővítési lehetőségekről és mindez átlaghőmérsékleti paraméterekre alapozva.
Valóban nem. Ez a típusú áramlás azt a térséget egyáltalán nem favorizálja. Első menetben ott benn szokott ragadni a hideg. Ezt ennél a helyzetnél mindig jól meg lehet figyelni. Természetesen megvannak a számára is kedvező áramlási helyzetek. De a mostani nem az.
Halleluja....mit gondoltok, marad is? Utálom azt a szürke esős taknyos időt, de most nagyon örülök annak, hogy elmúltak a fagyok. Persze ami megfagyott, azon már nem segít. Ezt majd csak tavasszal tudom meg. Nálunk csak két hajnalban volt sok mínusz, de ha ettől megfagytak a telelőben a trópusiak, azoknak nem vigasz, hogy szinte nem is volt tél. Emlékezni az emberek viszont csak arra fogank, hogy "fagymentes" telünk volt. Pedig dehogy...
Ja....a "Magyar narancs". Kicsi, savanyú, de a MIÉNK! :o)))
Igaz, én már csak a hatvanas évekre emlékszem, de senkinek a környéken nem emlékszem citromfájára. Sőőőt......szerintem egész Miskolcon nem volt ilyen, de a tévedés joga nyilván fenntartva.
Az egyetem aulájában voltak egzotikusnak számító szobanövényként is tartott óriási levelű izék, amik kukoricaszerű termést is hotak. Ott! Állandó hőmérsékleten és közel állandó páratartalom mellett.
Jelzem narancsot is csak karácsony előtt lehetett kapni még a boltokban is. A banánt nem is ismertem kicsiny gyerek koromban. A fügét, csak aszalva, kerek formájú celofánba csomagolva. Szerintem azt hittem, abban terem. :)
Napközben időnként kinéztem az ablakon és kéjesen figyeltem, hogyan tűnnek el ennek a fehér, fagyos szörnyűségnek az utolsó foltjai is. A szlovén prognózisnak megfelelően a közeli Lendva teljesítette az elvárásokat a maga 12 fokával.
Ki vannak ültetve az aukubák, ezek elég nagyok. Némi mulcs van a tövükön, de a batakarásuk elmaradt. A kis kecskerágók túlélték a 2012-es februárt, de abban az évben nemigen nőttek, 2013-ban indultak meg.
Leírásokból tudom, hogy a '29-es tél Olaszországban is tarolt. A másik gyilkos tél Olaszországban a '85-ös volt, ezt beszámolókból tudom. Akkor Firenzében -23 fokot mértek. Újra kellett telepíteni az egyetem diospyrétumát.
Még annyit, hogy 87-ben Pesten a Városligetben a nagy levelű babérmeggyek (Laurocerasus officinalis 'Caucasica' vagy 'Magnolifolia') tövig visszafagytak. Ezt én is láttam.
Ez a növény -15 fokot biztosan kibír, de -20 fokon tövig fagy, ezt a saját növényemen tapasztaltam, már többször is.
Ez a faj is csak hőszigetben és dombon nevelhető biztonságosan.
Érdekes, hogy a 84-85-ös tél is nagyon hideg volt, de akkor még nem fagytak vissza a Városligeti babérmeggyek.
Elmondásból tudom, hogy 87-ben a Füvészkertben az összes füge tövig visszafagyott.
Valószinüleg belterületben a hőszigetben -20 fok körül lehetett akkor.
Külterületen -30 fokok is lehettek.
Valószínű, hogy az 1929-es nagy növény irtó tél után a 87-es lehetett a másik ilyen.
Az Aucubák cserépben vannak vagy kiültetve? Mert nem mindegy.
Az érdekel, hogy papíron mit bír vagy az, hogy a tapasztalat mit mutat? :)
Papíron -15 fokot írnak.
Nálam viszont a -20-t is kibírta. Persze amikor jött a 2012-es februári hideghullám még akkor amikor nem ért ide a legnagyobb hideg és még mielőtt leesett a hó ledöntöttem a földre ráhúztam egy foliát (még elég kicsi a növény) és betakartam valamilyen száraz növényi anyaggal.
Túlélte, de azért nem eshetett jól neki, mert azóta csak rövideket nől és nem olyan szép mint azelőtt.
Tehát a véleményem az, hogy csak olyan helyen javasolható a telepítése, ahol nem megy -15 fok alá a hőmérséklet.
Tehát végül is helyes az amit írnak.
Vagyis tipikus hősziget és dombklíma növény, az ilyen helyeken néz ki jól és fejlődik szépen.
Szintén takarással mentettem meg az örökzöld kecskerágómat. Ez épület mellett van, erre fekete fóliát tettem és úgy döntöttem neki a falnak, majd lesúlyoztam. Ez előtte a 2009-es és 2010-es decemberi mediterrán ciklonos havazás utáni -20 fokokban tövig fagyott. 2012 februárban viszont sikerült megvédenem.
Ez alig károsodott és szépen növekedett tovább ellentétben az erős fagy után gyengén növekedő Aucubával.
Látványos lesz holnap, amint a szlovén szolgálat által prognosztizált 12 fokos, 70-90 km/órás szél nem csupán pillanatok alatt számol föl itt nálunk minden hó- és jégmaradványt, estére még föl is szárítja utána földet. Egyik végletből a másikba, amint azt már megszokhattuk...
Ja, és igaz amit a lábas hidegről írsz, de szerintem még ilyenkor is van különbség magasság és fekvés alapján, mert ekkor is jóval hidegebbet mértem "hátul", mint elől. Kár, hogy 2012 februárjában még nem mértem, érdekes adatok lehetnének.
'87-ben még gyerek voltam, emlékszem a panelház aljába is embermagasságban befújta a havat a szél, és jó hideg volt. Akkor mindenhol kifagytak a fügék, gránátalmák, kákik, vagy akkoriban pl. káki még nem is igen volt az országban?
Egyébként - kísérletként - három szépen megtermett aukubát (japán babérsom) mindenféle védelem nélkül kint teleltetek a ház ÉNY-i részén a terasz előtt , kb a telek közepén vannak. Az eddigi megpróbáltatásokat simán vették, papíron mennyit bírnak?
"Ez a 2m-es adat? Egyébként miért ezt nézzük, amikor talajon 3 fokkal is hidegebb lehet és a növények nagy része a 0-2 m-es intervallumban van? :) Saját mérés alapján télen eddig -13 fok volt a leghidegebb talajközelben, miközben 2 m-en -10 fok alá nem ment."
Szerintem a szállított fagynál (beáramló lábas hideg) nincs érdemi különbség a 2m-es magasság és a talajmenti hőmérséklet között.
Ellenben a nyugodt szélcsendes kisugárzásos fagyokkal.
Ez a január végi lehűlés egy nagyon durva szállított fagy volt, hideg száraz kontinentális levegőbeáramlás.
Az egyetlen olyan időjárási helyzet, amit a dombok sem tudnak kivédeni.
Ilyenkor csak a nagyvárosi hőszigetek tudnak valamennyi védelmet nyújtani.
Szerencse, hogy nem volt annyira hideg most ez a levegő, mint 2012 februárjában, akkor sikerült a -20 fokot is elérni külterületen. Bent akkor -13 fok körül volt a mélypont.
Most a városban 27.-én reggel -8 fok volt. Ezen kívül -5 fok körüli reggelek voltak még.
Tehát elég jól megúsztuk eddig az erős fagyokat.
Persze 1987 január-februárban a nagyvárosi hősziget sem tudott semmit sem védeni.
