under construction:) 48 oraja uzemel a szerkezet. jelenleg mindenfele szenzor nelkul, 10 percekent iranyt valt a paravisszanyeres vegett, ha megjon a Mega, akkor belovom a szenzorokat. a paratartalom nem csokkent szamottevoen, kb 58->54 re ment le 24 ora alatt, de ma visszaallt 58-ra.
a homerseklet a lakasban nem csokkent. A gepnek gyakorlatilag semmi zaja nincs a lakasban magasabb fordulaton sem, egyedul az elszivok es a befuvok kozeleben hallani a levego mozgasat. ezt majd meg csokkenteni fogom, ha keszen lesznek a tobbi befuvasi pontok es lecsokkentem a ventillatorok fordulatszamat.
Nincs Aereco szemüvegem. Lásd, egy kis figyelemmel nincs is szükség az Aereco-ra, mert a nyílászáród résszellőző funkciója tökéletesen megvalósítja a rést, pár perc alatt belőhető a kívánt állapot. Egyébként a leírt kilépési nyomás veszteség kifejezetten hasznos, sőt kívánatos, mert ez teszi kvázi légtömörré a házat és érzéketlenné Elek által helyesen felvázolt (hsz 6509) szélnyomásos esetekre.
Nyomásesés: én nem bírlak követni.
Úgy hívják dinamikus nyomás, vagy kilépési veszteség. A legjobban a híd pillérrel tudom érzékeltetni. A pillér torló pontjában (össz. nyomás) magasabb a víz, mint a pillér mellett, ahol a víz dinamikus nyomásával (mozgási energiájával) alacsonyabb a vízszint. Ezt a dinamikus nyomást veszted el amikor a gyorsan áramló levegő belép a szobába, majd ott lelassul, mozgási energiája hővé alakul.
Nem a használt levegő elszívó csőről van szó, hanem a friss hideg (akár -5 -10 °C) levegőt bevezető csőről. Ezen cső külső felületén fog a beltér fűtött levegője kondenzálódni. (és ugye itt most a hőcserélő nélküli szellőztetés a téma, hőcserélővel elő tudod fűteni a bevezetett friss levegőt, ott ilyen gond nincs)
Ezekkel vitatkoznék. Ha leveszed Aereco márkájú szemüveged, akkor másképp látszik a dolog. Én azt gondolom, hogy nem az állandó légszállítás a cél, pont ellenkezőleg: legyen egy alap szellőzés, és ha szükséges akkor erős szellőztetés (pl. fürdőszoba használatkor). Az állandó légszállítás nekem nem jön össze, még Aereco szemüveggel olvasva sem: ha a páraszabályozott résszellőzők zárnak, akkor nincs szükség akkora légcserére, akkor miért pörögne föl a ventilátor?
Én előnyösebbnek érzem a fürdőszoba páratartalmára felpörgő (és emellett alap szellőzést biztosító) ventilátort, már csak azért is mert sok pára rövid idő alatt csak a fürdőben tud keletkezni.
Nyomásesés: én nem bírlak követni. Van a lakásban két hálószoba, egy nappali, mindegyikben egy résszellőző, mindegyiken essen 10Pa, és jöjjön be 20 m3/h. A ventilátorom beállítom 60 m3/h szállítására, akkor mekkora nyomáskülönbséget kell legyőznie, ha 4 m-re akarom kifújni a levegőt (legyen ez a szakasz 20Pa). Szerintem a helyes válasz 30 Pa.
Nekem még nincs meg a központi szellőztetőm, de nem hiszem hogy a csövekben lenne kondenzvíz! Nálam 3 ventilátoros cső megy fel a hideg padlásra, a födém fölött mind le van szigetelve és a csővek végén van egy 90 fokos pipa. Még sosem folyt vissza kondenzátum 5 év alatt, pedig a padláson hideg van annyi mint kint.
A csövek porosságáról nincs tapasztalatom, de azért van a szűrő! vagy nem?
A résszellőzőről annyit hogy a föstszag is bemegy vele, vagy a szmog, ja meg a por.
"Ha szeretnél friss levegőt poros csöveken keresztül a házba juttatni"
Talán ismered a viccet arról, hogy hogyan járt a szőrös mellű gorilla: felemelt egy olyan nehéz követ, amit aztán nem tudott letenni :)
Na a cső alján összegyűlt porról is ez a véleményem: az a porszem azért nem repült tovább, mert túl nehéz ahhoz, hogy a a légáram lebegtetni tudja, de hiszen ha a légáram nem tudja reptetni, akkor miért is kell tartanunk tőle?
Az összes többi "érvedre" szintén van válaszom, de inkább alszom pár órát...
- és vannak olyan szellőző rendszerek, aminél csak a Jóisten tudja, hogy egy óra múlva miképpen fognak működni.
Amennyiben egy axiális háromszög p-q görbével rendelkező ventit nézünk igazad van. Azonban egy radiális venti mindig u.a fog szállítani. Tehát az a 60-80m3/h friss levegő mindenképp be fog lépni a házba, max az irányok fordulhatnak meg. Lehet én lakok szélcsendes helyen, de ez nálam még nem fordult elő az elmúlt 2 évben. Tehát az esetek 99,99 százalékában jól működik, a maradék időben pedig a co2 és pára szint a parciális nyomás kiegyenlítődése útján fog terjedni, mert mint írtam a friss levegő mindenképp bejut a házba.
Mert így a rendszer ellenállásától fog függni a légszállítás mennyisége. Más-más adott nyomás (p-q görbén vízszintes egyenes) máshol fogja metszeni a venti jelleggörbéjét. Ha négyszög alakú a görbe, akkor mindig ugyanott metszi, tehát állandó a légszállítás.
mert konkrétan a ZCV2 a páratartalom emelkedésére fut fel
De, mint tudjuk ha friss levegőre, co2-re lövünk, akkor már nem tudsz páratartalomra szabályozni.
Miért pont 20 Pa esik az ablakra? Ennek az adatnak a forrását meg tudnád adni?
A probléma az, hogy az ablakok többségéből nem lehet kimarni az aereco ajánlásának megfelelő 10-12 mm-t, mert fizikailag nincs ennyi hely, hanem csak ennek felét. (konkrétan nálam ez 5,5 mm)
Vegyünk egy konkrét példát:
van 4 db. légbeejtő egyenként 5,5x200mm területtel azaz 0,0044 m2
a 80 m3/h szellőzéshez ez 5 m/s sebességet jelent.
Az ehhez tartozó mozgási energiát nevezzük kilépési veszteségnek.
Ennek mértéke: ro/2*v2, levegő esetén ro=1,2471. Azaz csak a kilépési veszteség 15,9Pa.
Ehhez adjuk hozzá, az ablakban lévő turbulens áramlásból adódó kb. 4-5 Pa-t. Ezt most nem vezetném le de reynolds szám, blasius képlet, lambda,egyenértékű keresztmetszet stb.
a helyzet, hogy pl a fordulatszam szabalyzast PWM-mel es a CO/Co2 merest is egyszeruen meg lehet oldani vele, plusz ez egy fuggetlen egyseg, igazabol jo ez igy, hogy az arduino bazsevalja es nem a linux:)
Ha van valahol egy linuxos gép saját RTC modullal meg tárral, akkor természetesen felesleges az Arduino mellé bármi ilyesmi.
Ebben az esetben viszont az Arduino-nak nincs sok értelme :) hiszen a legtöbb ismert adatbusz kezelését már kernel szinten tudják a linuxok, elég lenne egy egyszerű soros vagy USB-s interface, oszt mehetnek rá az mindenféle érzékelők tucatjával.
Vagy az Arduino nem csak mérni fog, hanem az egész szellőzést ő vezérli?
Persze hogy lehet szellőztetni hővisszanyerő nélkül, kérdés hogy mit kapsz vagy mit veszítesz ezzel, és hogy ez neked mennyire fontos. Ezt a laikusok 99%-a egyáltalán nem tudja felmérni.
Az igazán jó levegőnek feltétele a központi gépes rendszer, mert a külső levegőt kezelni illik, például a port, a polleneket, a külső szagokat szűrni kellene, erre a részszellőzős-ventilátoros megoldás nem jó. Egy csak egy példa...
Milyen hülyeség lenne, ha az emberek folyton ezt mondogatnák: "Azért járok, gyalog, mert nincs pénzem Ferrari-ra". Pedig pont ugyanez történik a lakásszellőztetések terén is: azt mondják hogy mivel drága a rekuperátor, ezért maradnak a résszellőzőknél.
De könyörgöm emberek: egy szellőző rendszernek NEM kötelező eleme a hőcserélő. Persze jó ha van, mert forintokat takarít meg, de egyáltalán nem feltétele a jó levegőnek.
Talán már 80-100 ezer forintból össze lehetne vásárolni egy elfogadható családi ház szellőző rendszer összes anyagát. Összeállíthatnánk két kezdőcsomagot laikusok számára: egy igénytelen, de marhaolcsót (mondjuk közvetlenül mennyezetbe épített filléres elszívó ventilátorokkal) és egy igényesebbet (ahol a venti már elkülönítve van, pl a padláson).
Nekem elkészült a rendszer, már csak egy páraszabályzó egységet kell beiktatni a ventillátor vezérlésre hogy azért mégse menjen ha nem muszáj.
Az említett elszívó cső sem hangos már, az egész le lett burkolva gipszkarton mögé (kivéve a V4A elülső burkolata) és ki lett bélelve üveggyapottal.
A cső most már csendben végzi a dolgát...
Egy dolog még egy kicsit zavar: a WC-be higroszabályzós + mozgásérzékelős légelvezető került, és amikor a kinyit maximumra, akkor aztán van olyan elszívás hogy lehet érezni a huzatot. Lehet hogy úgy helyezem el, hogy mondjuk csak ha a kezem elhúzom előtte akkor nyit teljesen (és marad teljesen nyitva még 25 percig).
Amúgy a párasznittel és a levegőminőséggel elégedett vagyok.
egyelore csak 1 szobaba van bekotve a befuvasi pont, a ket furdoszobabol tortenik az elszivas.
egyelore nincs bekotve semmilyen szenzor, mert ido es eszkozhianyban szenvedek, nem birtam ki, hogy ne probaljam ki:)
holnap jonnek a tovabbi anemosztatok, illetve utban van egy arduino mega es 4 db Ds 1820as szenzor is
jelenleg automatikusan 10 percenkent iranyt valt a paravisszanyeres celjabol, a fordulatszam szabalyozhato, most kb 50%-on megy a venti.
zaj: a lakoterben, tavol a befuvasi ponttol _gyakorlatilag semmi_ 80% fordulaton sem.
a padlas felol van 30cm kozetgyapot + deszkazat, a deszkan van siman csak a rekupec. az egy szem 125os befuvasi ponton most suvit befele a levego, ez gondolom el fog oszlani + visszavehetem a fordulatot majd 50%-rol is.
Sokáig gondolkoztam milyen a négyszög alakú görbe, de azért rájöttem.
Szóval mi a baj a háromszög alakú görbével? Ez megérne egy kis kifejtést...
Szerintem ugyanis az égvilágon semmi, mert konkrétan a ZCV2 a páratartalom emelkedésére fut fel, és nem a nyomáskülönbség változására. Nem kell páratartalomra nyitogató résszellőző.
Miért pont 20 Pa esik az ablakra? Ennek az adatnak a forrását meg tudnád adni?
En mondjuk nem ertem ezt a logikat, hogy mindent legjobbat az uj lakasba, de a hocserelos szellozteto meg kimarad. Akkor a legbeejtos ablakok helyett miert nem a hocserelos ablakramakat valasztjak? Ha meg egy ventilatort akarok, akkor veszek egy tutit es ha kell olyan helyre dugom el, ahol kenyelmesen hangszigetelhetem es aztan tegye a dolgat. A vezerlest meg ugy beallitani, hogy csak annyit szelloztessen, amennyit muszaly. Vagy oreg haz eseteben egy nem hasznalatos regi kemenybe beszerelni fentre a ventit, plusz egy szelkakast, ami hozzasegit a huzat novelesehez, aztan lehetnek a legbeejtos ablakok is beszerelve.:)
Szerintem az elszivasi pontok a: kamra,mosokonyha ,WC, konyha , furdoszoba ,gardrob. A tobbi helyisegbe pedig a befuvasi pontok. Enyhen tulnyomasosra csinalnam, igy a befujt levego kiszoritja az elszivottat es biztosan nem keverednek a szagok. Nalam is igy van es ha beallok a konyhaajtoba, amikor fol az etel, nem tudom megmondani mi fol, mert a szagok nem jutnak el a fozolaptol a konyha belseje fele.
Bizony-bizony, olyan ventilátort nem is lenne szabad árulni/megvásárolni, amihez a gyártó nem mellékel nyomás/légszállítás görbét (ehhez pl van) mert egy köbméter per óra értékkel önmagában baromira át lehet verni az embereket:
egy rakás ventilátor jónagy légszállítása a legkisebb fojtástól a töredékére csökken, a szerencsétlen laikus megveszi a X köbméter per órás ventilátort, beépíti és nem tudja, hogy azon a helyen a légszállítás esetleg már csak a tizede a gyári adatnak.
"A résszellőzőn 10 Pa körül esik, ez a gyártó adata, nem az én véleményem."
A résszellőző fizikailag nem más, mint "lyuk egy falon". Pusztán egy lyuk méretéből/formájából fizikailag lehetetlen megmondani, hogy mennyi nyomás esik rajta, hiszen
- ha a fal két oldala között éppen nincs nyomáskülönbség, akkor semennyi nyomás nem esik rajta, ilyenkor nem is áramlik át rajta levegő semerre se
- ha a fal két oldala között nagy nyomáskülönbség van (mert pl arra a falra fúj rá a szél kívülről), akkor lehet ott akár 50-100 pascal nyomáskülönbség is
- sőt, ha azon a falon szélszívás van (mert pl a ház túloldala felől fúj a szél), akkor ez a nyomásesés negatív irányú lesz, tehát ilyenkor a résszellőzőn kifelé fog menni a levegő.
Namármost
- ha egy ház négy oldalán vannak ilyen lyukak és a szél éppen X irányból fúj Y erősséggel, akkor melyik lyukon mekkora lesz a nyomásesés (és melyiken fog kifelé vagy befelé fog áramlani a levegő)?
- ha mindez mellé berakunk egy pl 40 pascal-os elszívást a fürdőszobába, akkor hogyan változnak meg a nyomásviszonyok? és hány olyan lyuk lesz, ami a 40 pascal elszívás hatására épphogy nullára le fog állni a légáramlás ;) és mi van akkor, ha a 40 pascal-os ventilátorral szemben pont 40 pascal-nyi ellen-nyomást produkál a szél ;) satöbbi...
Tökéletes szélcsendre könnyű résszellőzős szellőztetést tervezni, de mikor van itt teljes szélcsend?
A gyári pascal érték valószínűleg egy átlagos falra vonatkozik akkor, amikor odakint véletlenül éppen átlagos a szélsebesség és a fal síkjához képest pont olyan irányból fúj, amit a résszellőző gyártója gondolt ;)
Magyarul a résszellőzők estén pontosan számolni nem lehet, csak átlagolni és remélni ;)
Szerintem
- vannak olyan szellőző rendszerek, ahol nagyjából a mi kezelésünkben van minden érték (ezért van lehetőségünk befolyásolni őket)
- és vannak olyan szellőző rendszerek, aminél csak a Jóisten tudja, hogy egy óra múlva miképpen fognak működni.
