Van egy érdekes történetem, magyarok a nagyvilágban címmel.
Barcelonában a Guell-parkban voltunk, ha jártál ott tudod milyen szép mozaik padok vannak.
Mindegyik tele volt, az egyiken ült csak 1 db nénike.
Na, elkezdtünk morogni, hogyha nem ülne ott, pont odaférnénk négyen, az 5. meg lefotozná.
Na ahogy ott tanakodunk, megszólal, hogy ő szívesen lefotozna bennünket és akkor rajta leszünk mind.
Persze a morgásunkat nem hallotta.
Aztán beszédbe elegyedtünk vele, kiderült 56-os ausztrál magyar.
Most megy a fiával először M.o-ra egy kis kitérővel.
Olyan jól esett neki, m-kal beszélgetnie.
Pl. Tun-ban mellénk költöztettek valakit,
nemtom, mért, azt gondoltam, lengyelek,
akkortájt többen is jöttek, stílusban, öltözködésben úgy gondoltam.
Most én mit köszönjek nekik?
Hazafelé együtt jöttünk,
ők egyhetes magyarok voltak,
tehát nem együtt érkeztünk,
de együtt indultunk vissza.
Viszont volt egy idősebb magyar társaság, azokra ráköszöntem,
a hapsi mindig köszönt is, a nők többsége nem,
most akkor mi van?
Nehéz ezt megfogalmazni,
nem a honfitársainkkal van a bajom,
bennünket is tartanak egyesek bunkóknak,
ez van.
Csak épp --- nemtom megmagyarázni.
Mást szeretnék, mint itthon...
Más témát, más hangulatot, más ételeket, más italokat :)) --- pl. az egyiptomi sörnek még a neve sem jut az eszembe...
na, Hannibal? neked?
Hát igen.
Kihagyhatatlan, hogy ott az ember hazánkfiaival (és lányaival) ne találkozzon. Mi sokat csavarogtunk el maszek szervezésben, nem fizettünk be fakultatívokra, de így is olyan szörnyű élményeket szereztünk honfitársainktól, hogy le sem írom.
Pedig le akartam az Utazik a magyar-ba, de inkább mégse...
nekem az igazi pihenést az jelenti, ha arra az 1-2 hétre kikapcsolhatom a politikát, az áremelkedést, a munkát,
sorry,
szeretek beszélgetni,
de akkor nem akarok hallani áfáról meg szja-ról,
munkanélküliségről meg gyógyszeráremelésről vagy mittomén...
Hú, hannibal, akkora fekete pontod van,
elővettem a képeket, melyek legalább 7 éve készültek, és sírva fakadtam,
tudod, ez amolyan női baromság...........
Ugyan a képeken nincsenek sörösüvegek, de határozottan emlékszem, hogy minden vacsoránál ittunk egy-egy sört. :))
Itt vagyok, te kis piszok! :)
Szégyenembe el bújdokoltam.
Meg portálépítés is volt, utána meg erős fejtörésben voltam, hogyis adjam én ezt vissza neked?
Húha, elő kell vennem a képeket :))
Szerintem igen. Szerintem mi simán söröztünk.
Mért, Tunéziában, marokkóban is, Sharmban is,
na megyek, visszakeresem "magam" :))
