Azt mondja Feynman (és construct), hogy a fény az összes lehetséges utat bejárja, valószínűségi alapon.
A kérdésem a következő: Milyen vastag legyen a hajszál, hogy mögötte (kellő középen) tökéletesen sötét legyen az ernyőn? Vagyis mekkora szöget kell kitakarni, hogy a mögötte lévő területre egyetlen foton se érkezzen?
Másképp fogalmazva: Az összes lehetséges útvonal közül mennyi az, amit a fény ténylegesen bejár?
Egy érdekesség, hogy 1609-ben jelent meg Johannes Kepler (1571-1631) könyve, aminek a címe "Astronomia Nova", vagyis "Új csillagászat" volt.
Ez már több, mint 400 éve történt. Ebből is látszik, hogy a csillagászatnak is időnként meg kell újulnia. Mostanra szintén megérett az idő a megújulásra.
A tudomány fejlődik. A csillagászat sem maradhat le.
Azt, hogy kívülről a Hold forogni látszik? Ezt nem kell cáfolni, mert ez így van.
Az animáció egy Földön kívüli nézőpontból mutatja a Hold mozgását. Innen valóban forogni látszik.
Tehát ezt értelmetlen lenne cáfolni.
De ha a Földről nézed a Holdat, innen meg nem látszik forogni. Tudod ezt cáfolni? Nem.
Vagyis a látszat alapján nem lehet eldönteni, hogy ténylegesen forog-e a Hold vagy nem. Ezt nem vagy hajlandó megérteni. Te kiválasztottál egy nézőpontot, és ehhez a látszathoz ragaszkodsz. De azt kellene megértened (meg másoknak is), hogy nem a látszat dönti el a forgás tényét.
A Föld és a Mars esetében a helyes nézőpont a Nap felőli nézőpont. A Hold esetében pedig a Föld felőli nézőpont a helyes. Azért, mert a Föld és a Mars a Nap körül kering, a Hold pedig a Föld körül.
Ha a helyes nézőpontot választod, vagyis ha a Földről nézed a Holdat, akkor derül ki, hogy a Hold ténylegesen nem forog. De a forgással járó centrifugális erő csakis akkor jelentkezik, ha a helyes nézőpontból döntöd el a forgás tényét.
Mivel a Hold esetében a helyes nézőpont a Föld, ahonnan nem látszik forogni, így ténylegesen nem forog a Hold. Így nem is lehetnek rajta olyan jelenségek, amelyek a saját tengely körüli forgásból származnak.
- nem lehet forgási ellipszoid az alakja, vagyis nem dudorodik ki az egyenlítője mentén (ez bizonyított tény)
- nem lehet dipólos mágneses mezeje, és nincs is (ez is bizonyított tény)
- nem keletkezhet rajta coriolis erő, vagyis az inga lengési síkja nem fordulhat el a Holdon (ez még nem bizonyított, ezért javasoltam a ingát vinni a Holdra a forgás tényének eldöntése érdekében)
Az, hogy a Hold nem forog, azért fontos kérdés, mert rámutat a mai relativista fizika ordító hibájára. Kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a forgás (és általában a mozgás) viszonyításánál nem lehet hasra ütve bármelyik viszonyító rendszert használni (ahogyan a mai relativista fizika teszi), hanem csakis a természet által kijelölt rendszert szabad használni, ha a valóságos mozgást akarjuk megállapítani.
A természet által kijelölt viszonyító rendszer létezését azét nem akarják elfogadni a mai fizikusok, mert ez az einsteini relativista fizika végét jelentené.
De az újfizika és az újcsillagászat éppen azért új, mert a régiek hibáit kiküszöböli.
"...cáfold meg azt a geometriát, ami szerinted nem bizonyít semmit!"
Minek megcáfolni, ha nem bizonyít semmit?
Mondtam, hogy nincs vele semmi hiba, csak nem bizonyíték a forgásra.
"a Mars forog?"
Igen, a Mars forog. De ez sem bizonyíték a Hold forgására.
Ha a Mars nem forogna, akkor mindig ugyanazt az oldalát mutatná a Nap felé, és nem váltakoznának a nappalok és az éjszakák a Marson, mivel a Mars a Nap körül kering. Tehát ehhez nem kell különösebb kísérletet végezni. (A Holdon is váltakoznak, de a Hold nem a Nap körül kering.)
De mérést végeztek a Marson. Ugyanúgy ki van dudorodva az egyenlítője mentén, ahogyan a Föld. Ez is mutatja, hogy a Mars is valóságos forgást végez, ahogyan a Föld is.
A Holdnál azonban nincs ilyen kidudorodás az egyenlítőnél.
"miután geometriai úton már bizonyított a Hold forgása..."
Geometriai úton a Hold forgása nem bizonyítható. Ezt már megbeszéltük. Azért nem, mert mindig lehet találni olyan nézőpontot, ahonnan forogni létszik, és olyat is ahonnan nem. A geometria tehát nem dönt semmiről.
"...nyilván fennáll minden jelenség, ami a forgással együtt jár."
Az, hogy "nyilván" az nem egy tudományos érv. Tudsz mondani legalább egyetlen mérést vagy kísérletet, amely a forgást bizonyítaná? Félek, hogy nem.
"persze még elárulhatnád, hogy hol a hiba abban az animációban."
Nincs hiba az animációban, de ez nem bizonyíték a forgásra.
Egy égitestnek a saját tengely körüli valóságos forgásából mindig keletkezik centrifugális erő (kiröpítő erő).
Ha centrifugális erő nem keletkezik, akkor a test valóságos forgást nem végez.
Tehát a centrifugális erő léte, vagy nem léte döntő a forgás kérdésében. Ez a mai fizika szerint is így van. De a kérdés, amelyet a mai fizika nem képes megválaszolni, az az, hogy mihez képest kell forognia egy égitestnek (vagy általában egy testnek) ahhoz, hogy valóságosan forgónak tekinthessük, a centrifugális erő léte alapján. Más szavakkal: mihez képest kell forogni a testnek ahhoz, hogy a saját tengely körüli forgásból centrifugális erő keletkezzen rajta.
A tudomány története során ezt a kérdést szinte minden értelmes fizikus megpróbálta megválaszolni, de a 20. századig senkinek sem sikerült. Ezzel a problémával küzdött Newton, Mach, Lorentz, és idősebb korában Einstein is. De egyikőjük sem oldotta meg ezért terjedt el Einstein hibás (fiatal kori) elmélete, amely szerint nincs ilyen.
De a természetet nem lehet átverni. Ma már van néhány tudós, aki tudja a választ, de nem ez a hivatalosan elfogadott álláspont, mert senki nem meri, vagy nem akarja kimondani, hogy Einstein tévedett ebben a kérdésben.
A Hold forgásánál is ez a döntő. Senki sem mutatott ki a Holdon centrifugális erőt, tudtommal a holdra-szállások alakalmával sem számoltak vele. Ha pedig centrifugális erő nincs, akkor bárki bármit lát, a Hold nem végez valóságos forgást.
Nem keverem össze, mert nem foglalkozom a centrifugális erővel. A centrifugában ülő fickó végignézi az összes falat néhányszor, amíg el nem ájul. Vagyis forog a szobában.
De a Hold saját tengely körüli forgásából nem származik centrifugális erő, mert a Hold nem forog a saját tengelye körül.
Ez itt az "új fizika" alatt természetesen elmegy. Azért ezen kívűl már ne hangoztasd, mert kiröhögnek. A Hold úgynevezett kötött forgású égitest, ami annyit jelent, hogy saját tengelye körüli egy fordulatot pont annyi idő alatt tesz meg amig egyszer megkerüli a Földet. Máskép nem jön ki, hogy miért mindig csak az egyik oldalát látjuk.
Mi a Hold forgásáról beszéltünk idáig és a Hold saját tengely körüli forgásából adódó centrifugális erőről.
Ami a videón látható, ott a centrifugális erő nem a fickó saját tengely körüli forgásából keletkezik, hanem a fémkeret forgásából. A fickó kering a tengely körül, de a saját tengelye körül nem forog. Ugyanúgy, ahogyan a Hold sem forog a saját tengelye körül.
Te összetéveszted a keringésből származó és a saját tengely körüli forgásból származó centrifugális erőt.
A Holdon is keletkezik centrifugális erő a keringésből (a Földtől elfelé mutató iránnyal), de ezt kiegyenlíti a Föld vonzóereje (ami a Föld felé mutat). Ezért marad földkörüli pályán a Hold.
De a Hold saját tengely körüli forgásából nem származik centrifugális erő, mert a Hold nem forog a saját tengelye körül. Ahogyan a fickó sem.
Egyetlen egy értelmes érved sem volt eddig, csak az "egy keringés - egy fordulat" téves elképzelését mantrázod. Lassan odajutsz, ahová Gyula.
A könyveim pedig fennmaradnak akkor is, ha már én nem leszek. Sőt, talán akkor fognak igazán életre kelni. Az új dolgok megértéséhez idő kell. Ezért nem vagyok türelmetlen, még veled sem.
Egészen bizonyos vagyok abban, hogy vannak jó gondolatok az új elméletemben. Lehet, hogy nem mindegyik az, hiszen aki új utakon jár, könnyebben eltéved, mint aki még véletlenül sem tér le a kitaposott útról.
Már megtettem, ahogy megtette a világ értelmesebb része is. Te pedig kiállsz, és döngeted a melledet, hogy mennyire nem értesz meg dolgokat, és milyen butaságokat képzelsz. Te már így fogsz maradni. A könyveid lehetnének ezeknek a butaságoknak a kőbe vésett mementói, ha lennének. :-)
