" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ráadásul ez semmiség a tőlünk nyugatabbra fekvő országok (Olaszország, Szlovénia) árvízhelyzetéhez képest! Ugyanakkor Romániába szinte nem jut el a csapadék, miután január végén településeket temetett be a hó ott!
A mostani klímajelleg érzékelése a Kerka vízszintváltozásain keresztül:
2013. februárjában írtam az alábbiakat, majd novemberben a 200 mm havi csapadékmennyiség következtében kialakult árvízhelyzetnél idéztem. Most ismét aktuális:
"2010. októberében a "Klímafüzetek 21" című kiadvány számára írt, többször idézett dolgozatomban az alábbiakat írtam. Ez a mostani nyugat-dunántúli/dunántúli hóhelyzet (2013 febr.) jellemző példával szolgál ehhez:
"A károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó időjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást..."
A Kerka vízszintje az elmúlt 10 napban. A tetőzési szint mindössze negyvenvalahány centivel maradt a legmagasabb történelmi árvízszint alatt. Mindez két szélsőségesen száraz hónap (december, január) után /őrület!!!!!/:
Közben a csapadékfront elérte a déli-délkeleti országrészt és 10 fokot is meghaladó hőmérsékletek csupán az ország legészakkeletibb csücskében vannak. Létezik ilyen is! Még télen is!
Ezeket a térképeket nem öncélúan, csupán egyedi érdekesség gyanánt teszem be, hanem a tőlem megszokott módon, didaktikai célzattal. A mostani mozgalmas időjárás jól adja magát ehhez. A szinte óráról-órára változó áramlási helyzetek jó illusztrációként szolgálnak ahhoz, amit korábban sokszor leírtam. Minden szituációnak megvan a maga kedvezményezett és hátrányt szenvedő térsége. Ez azonban szituációról-szituációra változik. Minden országrész klímáját az őt érintő helyzetekből fakadó hatások által eredményezett (hőmérséklet-csapadék-napfény, stb.) tényezők összege/átlaga határozza meg. Nem egy statikus dolog, mint ahogy a sztereotípiák sugallják. (Szegeden éjjel is süt a nap, Baranyában télen-nyáron-reggel-délben-este-éjjel meleg van, Zalában állandóan köd van és esik az eső /bár a tél enyhe, későn tavaszodik/).
A ma délutáni országos hőmérsékleti eloszlás olyan helyzetet reprezentál, amikor a hőmérsékleteket a (tengerszint feletti magasság mellett) felhőzöttség-csapadék-csapadékintenzitás mértéke határozza meg, létrehozva egy olyan "furcsa" szituációt, hogy egyidejűleg "legdélen" és "legészakon" van a legmelegebb.
Na ezt ne csináld! Nálam még a poros nyoma sincs, épp ma néztem. Azzal vigasztalom magam, hogy ősszel szétültettem, hat darabra vágtam, biztos kicsit most meg van sértődve.
Én még a fügét sem mertem kicsomagolni. Bizony dunsztban van még, és marad is minimum két hétig. A végzetfáddal együtt. Ősszel rájuk építettem egy komplett palackházat, kitömtem levágott fűvel, most még korainak tartom lebontani a cuccot. Nem akarok már fagyokat, de minden esemény előfordulásának valószínűsége fordítottan arányos annak kívánatosságával.
A kivi vetése nem egy elvetendő(!) ötlet. Linka néni lugasa is vetett kivi. Egyedüli hátránya, hogy az egyedek neme csak akkor derül ki, amikor már valahova ki vannak ültetve.
Nincs közelebbi információm a "lepkekiviről", mindenesetre az actinidiákkal vigyázni kell a külföldön már jelen lévő bakteriózis veszélye miatt.
Vitaindító provokatív iromány a Szerény Részemről :
(az első napirendi pont csak a Petőfi Sándor -féle megközelítéshez szükséges)
1/
Tények:
Sz.Besenyő Sajógát alatti talajmenti minimum és 2,0méteren mért pillanatnyi hőmérs. Sorszám Dátum Hőfok 2m-en mért/időpont Megjegyzés 163. 02.16. ------- 8,8°C/10h25' 162. 02.15. -0,5°C -------------- 161. 02.14. 2,0°C 4,5°C/17h15' 160. 02.13. 4.0°C 4,1°C/07h19' esik 159. 02.12. 3,0°C 9,0°C/12h05' 158. 02.11. 1,0°C 3,3°C/07h43' esik 157. 02.10. 1,5°C 12,2°C/14h34' dúló tavasz, szárad a talaj felszíne 156. 02.09. 1,0°C 4,9°C/09h13' mág hómaradványok és sár van 155. 02.08. 0,0°C 3,9°C/11h43' csepereg,latyakos a talaj 154. 02.07. -1,0°C 1,8°C/12h28' 153. 02.06. -5,0°C -0,6°C/07h14' ónos eső 152. 02.05. -9,5°C -6,2°C/09h02' 151. 02.04. -9,0°C -8,8°C/07h19' 150. 02.03. -6,5°C -3,4°C/08h51' 149. 02.02. -3,5°C 1,1°C/09h28' 148. 02.01. ------- +2,8/13h49' Hó :7cm , csepeg a csatornába a víz
2/
Egy hete kiraktam a pince tetejére az ősz óta levéllel átvészelt kivi magoncaimat {esedezem a vetés miatti elnézésért Nino!, sőt rossz tanonc módjára igérem, hogy sárgahusu barna magvu simabőrű kivit is fogok vetni , pardon ! :-)) } és semmi bajuk nincs.
3/
- Itt kérdezném , hogy a szervek által éppen üldözött "lepkekivi" kifiaborja lehet? Van-e köze a Tomuri Hayward pároshoz? Tényleg ferőzött valamivel? Egy nagyvárosunk piacán lehet kapni. Szedjek-e ebből is magot ültetni?
A száraz nyarakról az jut eszembe, hogy nem hiába van a mondás a "hét szűk esztendő"-ről. Anno úgy 30 éve is voltak ilyen aszályok. Szegény anyósom már nyár derekán temette az az évi kukoricatermést. Valóban mindig úgy tűnt, nem lesz ebből semmi, már júliusban elszáradtnak látszott tövig. Valahogy mégis mindig tele volt a góré. És igen, kb. 7 évig sorozatban voltak ilyen nyarak. Előtte meg emlékszem oylan nyarakra, amikor megállás nélkül esett. Csavargásra kész városi kamaszként én ezt világvégeként éltem meg. :)) " Változnak az idők, változnak az emberek. " Imádom a langyos nyári záport. Még a vihart is áhítattal nézem kint a teraszon. A kutyák meg bújnának az egérlyukba is. Ahogy öregszenek hülyülnek. :))
