" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Csak ezt a szuttyogást a nedvességgel már unom. Nem tudok tőle metszeni.
Át kell ültetnem (kivágás helyett) egy selyemfenyőt. Jól gondolom, hogy úgy van némi esély a sikerre, ha főleg a felső talajréteget veszem ki a sekélyen elterülő gyökereivel együtt malomkerékszerűen ?
Nagyon előnyösek ezek a viszonylag hideg, de nem, vagy csak éppen fagyos éjszakák. Jól késleltetik a fenológiát, miközben károkat nem okoznak. Csak így tovább!
Mióta van kiültetve és mennyit kapott eddig minimumban?
Elvileg -12-13-ig még elvan, talán csak levélsérülés, de a gyakorlatban nem próbáltam még.
Milyen fajta? Nemes?
Másik kísérlet kicsit befuccsolt, Kámforfát ültettem ki ez is -10-13 fokig bírja úgy ahogy, de persze egy hajnal volt -15 fok is nálunk, addig komoly baja nem volt -8-10 fokot is vette szépen, esetleg kis levélsérülésekkel.
Alul ahol volt hó ott még egész zöld de felül eléggé lefagyott kinézetű.
Van egy jóval fagytűrőbb fahéjféle is (porrectum) ezt ki is akartam ültetni 2 éve, mert nagy fa lett már, de vki elemelte a kertből. (ilyet....pedig másnak ismeretlen:((...nincs nagy pénzbeli érték emiatt)
Régebben más volt a nickneved, de mi beszéltünk párszor, jól gondolom?:)
Ha szerencsém lesz és virágzik az enyém ez évben, tudok porzós virágot küldeni, csak más tájegység révén, nem tudom hogy szinkronizálódik majd a virágzás.
Vki kérdezett itt a fagytűréséről is, ha érdekel vkit, van 1-2 tanulmányom is a pisztáciafélékről e témában is.
A vera az egyik legfagytűrőbb pisztáciaféle a hiedelmekkel ellentétben, Kabul környékén is őshonos, és -23-24 fok is előfordul néha.
Az enyém is ki lett már múltévben ültetve, szépen telelt. Új hobbim: Pisztácia ültetvény létrehozása Mo-on:)....
Csak jól el kell szaporítani az egyedeket. E célból próbálkozom nemsokára cserszömörcére oltással (néhány évvel ezelőtt nem sikerült teljesen, csak kihajtott aztán nyekk).
Megnéztem ma reggel az Aurórát, a rügyek egy része már duzzad, pirosodik. Igaz, tavaly is így húzta ki egész márciust, és csak a hó után virágzott. A mézbogyó már rügyezik, akárcsak bent a tárolóban a két miniatűr Nikita's Gift oltványom :)
szerintetek miként viselkedne egy olyan kivi pl. aminek az ültetési helye egy pajtábol indulna, majd a felső vízszintesen rész az udvarra nyúlna ki? sokat agyaltam ezen, a benti max mínusz pár fok mennyit védene a projekten. persze az ontozest igy nekem kellene megoldanom, ami azért nem egy lehetetlen feladat.
Egészséges napsütésre vágynék már. Kell a csapadék tudom, de olyan lehangoló a sár és a szürkeség. Csak az vigasztal, hogy legalább nem fagy. A gönci barack is megbolondult. Duzzadt rózsaszínű rügyeket látok. Egyszer azért megszánhatna a mindenható, és kitilthatná a fagyokat úgy decemberig.
Előfordul, hogy országosan ennyire egységes a hőmérsékleti kép. Hasonló esetek jellemzően "hidegpárnás" helyzetekben vannak, csupán a magasságok módosítanak rajta bizonyos fokig. Persze a +7 fok már eléggé "melegpárna". Több nem is kellene még egy ideig!
Nyertél. A virágrügyektől nem vagyok boldog. Most kicsit aggályoskodok én is. Még korai. Majd minden évben be is üt a fagy rájuk. Ültetnem kell később virágzó fajtát nincs mese.
A fügét nem takartam ki. Babonából is megvárom a márciust.
Nálam 13 éves pisztácia bokrok vannak és eddig simán átvészelte a -24 fokot itt Szeged környékén. Igaz nem terem, mert mindkettő termős és fiú hiányuk van.
A pisztácia legalább olyan téltűrésű mint a füge vagy a káki, Pécs mellett tudunk egy példányról, ami a 2012-es telet is átvészelte, pedig akkor arrafelé -16-26 fokok voltak.
A probléma a beszerzéssel van, porzós és termős példányt is kell ültetni.
Ő az óriás ceglédi. A gönci még alszik. Az is igaz, hogy ő még csak két éves csemete, lehet nem is lesz még idén virágrügy rajta. 
