Hamarabb lesz a Veszprém BL győztes mint a nyugger fradi, ebben biztos vagyok, fáj a bl 16? De majd most, a szerb nagyik megoldják! Húzzál vissza a női fradi topikba, ez más sportág, más kávéház.
Ha megnézet a hozzászólásait, a srác egy downvote-mágnes troll. Még kíváncsi vagyok a véleményére kinizsi-témában, aztán megy a blokk, vele abszolút értelmetlen cél a párbeszéd, szerintem, csak szemetelni jár mindenhová.
De ezeket mind a játékával érdemelte ki, az utána következő dolgokért meg nem sokat tett, azok 'jártak', elvégzett vmi spanyol sulit, nem tudom milyen szintűt, de a többi az ölébe pottyant, és ez zavar sokunkat.
De naívak sem vagyunk, itt élünk, látjuk, hogy megy ez urambátyám országban. És valószínűleg ebbe is bele fog jönni, pár év és milla ment a levesbe, nabumm, úgy néz ki belefér. Amúgy még nem tudom, eldönteni, hogy mennyit dolgozott ő ezért, v csak kihasználta az istenadta tehetségét és szerencséjét, de a játékospályafutása alapján a top 3 magyar kézilabdázó egyike és a világ valaha volt top 10-es jobblövője, és ezt kihasználva jól pozicionálta át magát a későbbiekre is, csak ezt is tudka olyan tartalommal megtölteni! Niem tehetünk mást drukkolunk neki, már csak magunk miatt is.
Az is eszembe jutott, hogy, ha akarta volna a klub, akkor sem biztos, hogy tudott volna normál módon, tisztes pályázat útján keresni erre a posztra megfelelő személyt, épp a 'speciális' magyar viszonyok miatt.
Kinizsit is nagy betűvel kell írni, vagy az Rákosi miatt mehet kicsivel? Illetve ha mehet kicsivel, akkor - bár mozaikszó - az ÉDOSZ is mehet-e kicsivel?
Igen. Annyit még hozzátennék, a vele készült beszélgetések, ill. saját közönségtalálkozós benyomások alapján úgy gondolom, neki van - ha nem is kiforrott, de - valid, létező víziója arról, mitől jó egy csapat, milyen karakterekből kellene felépülnie. Egy szakmai vezetői poszton ez elengedhetetlen. Persze ahogy írod, a siker soha nem garantált.
Vailupov hátha segíteni tud jobb lökőben. Nem lenne ördögtől való gondolat. Annak idején Zovkó Bendót vissza akarta hozni Kiró mögé lövőbe csak lemaradt, mert addigra aláírt Szegedre.
Így van. Viszont a döntéshozók gondolatmenete is érthető. A Magyar férfi kézilabdázás emblematikus figurája, kiváló kapcsolatrendszerrel a sportágban, megfelelő tekintéllyel, elismertséggel. Jó szándék- és jó gondolatok szülte döntés, ami még mindíg lehet végül hibás vagy akár jó is.
Szerintem Nagy Lacival még akkor megállapodtak a játékospályafutása utáni feladatairól, amikor hazacsábították Barcelonából. Gondolom azért, mert nagyon akarták Őt és alkalmasnak is vélték.
Néhány játékosnak (valószínűleg) az utolsó éve itt: Nilsson, Blagotinsek, Strlek, Nenadic, Lauge. Remélem tudnak még gurítani idén ők is egy nagyot, esetleg kipótolva azt az egy hiány posztot.
Lékait nagyon sajnálom, hogy elmegy, azt is, hogy így, azt meg pláne, hogy nem Füred, vagy Tatabánya lett, ha már magyar csapat. Kösz mindent, ha olvasod!
Persze hogy nem, nem is azért van egy ilyen fórum. Csak az élet, az utca, meg az iskolák úgy neveltek, ha valami nem tetszik próbáljak alternatívákat keresni, ne ragadjak bele a tagadásba, mert az, hogy valami hogyan ne legyen, még csak a dolgok fele. Tényleg kíváncsi vagyok, milyen ötletek kavarognak a fejekben, ki mit tartana nálunk működőképesnek? Az már lehet egy hosszabb beszélgetésfolyam alapja. Persze azon kívül, hogy mindenből, mindenkiből vegyük meg a legdrágábbat, mert az mondjuk tényleg nem tartalmaz túl sok eredetiséget, meg nem is túl életszerű.
Győrben a polgi(és akiktől meg ő függ) megmondta, hogy ki legyen a világ egyik legjobb csapatának elnöke, Veszprémben meg ugyancsak hasonló emberkék, hogy pl ki legyen a sportigazgató.
Azt egy percig sem vitatom, hogy nálunk nagyon magyarosan, nagyon uram-bátyámosan zajlott ez a dolog. És igen, látom, hogy ez a tanulási folyamat nálunk élesben, a mi bőrünkre megy, és ez nem ideális. De jobb ötleteket, más véleményeket még mindig nem olvastam itt, hogy hogyan, kivel kellene csinálni, ha nem így, nem vele.
Szilágyi Viktor mielőtt a Kiel sportigazgatója lett, ugyanezt a funkciót töltötte be Solingenben, a Bergischer HC-nál. Tehát nem egy nullkilométeres embert neveztek ki Kielben, hiszen ott sem hülyék ülnek a Felügyelő Bizottságban.
Nem szeretném megbántani agyőri drukkereket és Görbicz Anitával szemben sem szeretnék tiszteletlen lenni, mert róla kevesebb személyes benyomásom van, de nem hiszem, hogy szellemi kapacitást tekintve együtt kellene emlegetni őket.
A régi fórumon ugyanezen a néven alkalmanként hozzászólóként örülök az egyetlen olyan fórum aktivitásának, ahol értelmes beszélgetés zajlik a csapatról; igyekszem ennek fennmaradásához én is hozzájárulni.
A klub működésének országspecifikus peremfeltételei az ide írók számára azt gondolom mélységeiben is ismertek. Ezeket tekintsük olyan adottságoknak, amelyek rövid és bizonyosan középtávon sem fognak megváltozni: az élsportot támogató, a legfelső körökben megszülető politikai döntések, állami pénzallokáció, a projekteket működtető végrehajtó emberek kijelölése. Ebben a rendszerben mind a tulajdonos, mind az őt képviselő személy neve indifferens. (Zárójel: a fenti konstellációban - minden kellemetlen megnyilvánulása ellenére - nem biztos, hogy a mostani vezérigazgató a legkellemetlenebb elem, mert szemmel láthatóan szereti (megszerette) a csapatot és az azt körülvevő milliőt - ez sem kevés ebben az érdekvezérelt rendszerben.)
Számunkra a sportigazgatói szinttől lefelé válik "láthatóvá" a csapat, nem véletlen, hogy az ő személye körül forog a legtöbb hozzászólás. Ez a politikai modell még ezen a szinten is elvárja a "hűségesküdöttséget"; ha ehhez az attribútumhoz még hozzátesszük elvárásként a szakmai ismereteket, a sportolói múltat, a kulbhoz való bármilyen korábbi kötődést, a sportági nemzetközi beágyazottságot, a megjelenni- és tárgyalni képes személyiséget, akkor nem sok alternatívánk marad. (A színes zoknik irányából támadni valakit méltatlan ezen a szinten.)
Úgy érzem, eddig Laci - személyes karrierjére vonatkozó - döntésképtelenségének volt foglya a klub: mintha maga sem lett volna biztos abban, hogy sportvezetőként, sportági vezetőként vagy edzőként folytassa tovább, ezért mindhármat csinálta. Szerintem az edzőség áll legtávolabb tőle, nem függetlenül annak egyszemélyi felelősségétől és a bukás kockázatától. Szövetségi alelnökként megégette magát a januári Eb-szerepléssel, amit keretezhetünk bárhogyan, de mégiscsak kudarc volt hazai rendezésben. Ettől kezdve mintha több ideje maradt volna a klubra; ennek látni vélem az eredményeit. (Persze apró sikerek ezek, hol vagyunk már attól, amikor életvitelszerűen, érdekektől mentesen, lokálpatriótán, a klub, a város, a szurkolók iránti elkötelezettségből szenvedélyesen dolgoztak emberek ezért a csapatért.)
"Több dolgon is szeretnék változtatni, elsősorban a védekezésben, illetve szeretném továbbvinni a tavalyi futós játékot, de kicsit fokoznám a tempót, a játékoskeret alkalmas rá."
"... az utolsó pillanatig küzdő, keményen védekező csapat, amelyik a címerért és a szurkolókért harcol, és minden meccsen győzni szeretne."
Ez nekem tetszik.
(És az első mondat lehet a magyarázat arra, hogy Lékai nem illik Ilic elképzelésébe.)
