A Sandell és Fabregas kivásárlására megvolt a lehetőség és a pénzösszeg is, zárolva. A feloldáshoz Sandell esetén egy bajnoki cím, Fabregas esetén pedig egy BL győzelem kellett volna.
szélen nagyon ott leszünk 35 gólból 21 et a szélsők szereztek .Elíssont és Vailupau-t élmény nézni ahogy játszanak .Többi poszton van még mit fejlődni de ebben az időszakban nem is kell toppon játszani.
Jó kis csapat ez a Dunkerque, lelkesek és hajtanak rendesen, de a 2. félidő kb 15. percétől fokozatosan elfáradtak, ezért lett ilyen nagy a különbség.
(A 2. félidő elején egy kis hazai pálya segített helyrebillenteni az eredményt.)
Lauge (beteg lett) és Blago sem játszott.
Momo végig meglepő felállásokkal próbálkozott.
ElDeraa irányítót játszott (érezhető nála az összeszokottság hiánya), Lukács meg balátlövőt. A négy szélső 2x15 perc játékidőt kapott. Mindkét új fiú nagyon jó benyomást tett rám. Pechmalbec védekezésben nagyon jó, támadásban most gyenge volt.
Kapusok: Erősen idény eleji forma.
Momo egyértelműen erőltette a gyors játékot, ami még nem igazán működött, a letámadásokat nem számítva ide.
És védekezésben is mindenféle összetételt kipróbált.
Mindez alapozás után, ezért hosszútávú következtetést nem vonnék le belőle.
Ami látszik (gondolom én), hogy Momo keresi a legjobb védelmet, és készség szintre fejlesztett gyorsabb támadó játékot akar.
Szarházi bagázs egytől-egyig. Laci olyan, amilyen. A másik kettő meg sportból és kultúrából is felmentett. Nehéz megélni, hogy a szeretett klub, ilyen emberek kezében van. Remélem már nem sokáig. Máté pedig jól járt, ezeknél sokkal többet ér!
ha nem Kubatov állna a klub élén és csorognának az állami milliárdok, a focicsapatnak még mindig Döme lenne az edzője, Gyömbér a középhátvéd, Pölöskey meg a center, a csapat meg a szétrohadó Albertban focizna 2500 darab keménylegény előtt.
a többi szakosztályt hagyjuk is, a BL-t nyerő vizilabdásokkal meg a többiekkel...
a Veszprém 1992-ben KEK-et nyert, 2002-ben BL döntőt játszott.
ennyit erről.
"piacról megélni" - átnézett a szomszéd, úgy felröhögtem hangosan :D
Hétvégén volt az első epizódja az Építők magazinnak. Sok mindenről szó esett, például játékosaink esküvőjéről(meglátásom szerint lehet ezt említeni, de ez amúgy teljesen magánügy, mint ahogy az is, hogy ki hol volt nyaralni). Máté, válogatott játékosunk, volt csapatkapitányunk távozása viszont egyetlen egy mondatot sem érdemelt kis.
Szerintem ez sok mindent elárul arról, hogy milyen korrektséggel kezelték az ügyét.
"Nagy László Székesfehérváron született, egyéves volt mikor családja Szegedre költözött. Édesapja profi kosárlabdázó volt, Nagy is kosárlabdával kezdte sportolói pályafutását. Tizenhárom évesen a magyar U-13-as válogatott tagja volt, lehetőséggel, hogy az Egyesült Államokban tanuljon és váljon profi kosarassá, ő azonban a kézilabdát választotta"
A szülei kosárlabdázók voltak, úgyhogy könnyen lehet, a szemléletet tekintve is. Amennyire még megboldogult ifjúkoromban szegedi haveroktól hallottam, akik egy környéken gyerekeskedtek vele, egy darabig párhuzamosan ment a kettő, talán amerikai gimi is kilátásban volt valamennyire. Interjúkban rendszerint azt mondta, ő döntött a kézilabda mellett.
Nem szorosan a témához. Voltam egyszer egy munkahely szervezte közönségtalálkozón, ahova akkor éppen Lacit hívták meg. Elhangzott egy olyan kérdés, hogyha itthon marad, akkor vajon belőle is csak támadó játékos válik, mint Kiroból, Vujinból, meg úgy általában a nagy lövőpotenciállal bíró játékosokból? Ő meg erre azt mondta, valószínűleg nem, mert ő mindig is szeretett védekezni, neki úgy teljes a játék, de amikor Barcelonában egy olyan óriási játékos, mint Csepkin fogta a vállát edzésen, és tolta-húzta-tanította, hogyan kell mozogni védekezésben, az felemelő érzés volt. Ezt a remek viselkedésmintát, a fiatalabbak mentorálását, tanítgatását a pályán, tőle is viszontláttuk. Amire végső soron ki akarok lyukadni, nagyon sokat számít a kultúra, amiben a fiatal játékos pallérozódik. Kosorotov azért még elég fiatal ahhoz, hogy előre tudjon lépni ezen a téren, nem tűnik úgy, hogy annyira magasan lenne a súlypontja, és annyira merev lábmunkája lenne, mint Kuleshnek (próbáltam védekezésbeli pillanatokat elcsípni tőle, úgy tűnt, tényleg úgy kerülik meg, ahogy akarják, kettesben nem elég agilis, hármasban nem elég erős) ráadásul egy orosznál az alapvető taktikai ismeretek meg kellene hogy legyenek. Ami ezt árnyalná, hogy nem látok most olyan nagy tudású játékost, aki alkalmas a mentor szerepre, nem várhatunk mindent Laugétól. Ha látnak benne előrelépési lehetőséget védekezés terén, szerintem már most elférne, a támadójátékunkban annyira nagy ott a lik.
Mivel a Kiel példát én hoztam fel, ezért hozzászolnék azzal, hogy szerintem Thornak igaza van.
Azzal kiegészíteném, hogy szervezettségben pl a Kielce, a Kiel és a Barca is bőven előttünk járt, amikor a PSG után a Veszprémnek volt a legnagyobb költségvetése.
Értem ezalatt a keretek komplex, minőségi, ideális létszámú összeállítását is.
Alapvetően nem lenne gondom a kompromisszumokkal, de ezek a szerződések, amik ebbe a helyzetbe hoztak minket, már Laci idején köttettek. De általánosságban elmondható, hogy kb 2016 óta mindig tolunk valamilyen kompromisszumot magunk előtt, ami miatt mindig majd " már a jövőévi keret lesz az igazán kiforrott"
Walliniust irígylem tőlük. Ráadásul oda ment ugye Johansson is az Elverumból. Meglesznek azon a poszton is. Jól csinálják (Ők is). Erre a szezonra kicsit több kompromisszumra kényszerülünk a kelleténél. És én Koszorotov szerződtetésénél is ezt érzem, mert nem védekezik.
Apró megjegyzés. Néhány sorral lentebb beszéltük, hogy a Kiel-nél nem hülyék ülnek a székben. Erősítésre volt szükségük Sagosen kiesése (és Bilyk formán kívülisége) miatt jobbkezes lövőben. Ezért megszerezték Walliniust a Pitétől azonnali jelleggel. Szerintem egy sikeres csapat menedzselés, sportigazgatás valahol itt kezdődik, és nem ott, hogy 4 beállós van akik közül 3-an csak elöl vagy hátul használhatóak.
Nem Lacit akarom szidni, de nekem ezek mindig gondolat ébresztők, mielőtt még az égig magasztaljuk Fabregas és Sandell miatt (btw ezek nagyon komoly igazolások)
U.i.: Egy távolról eredményes ballövő tőlünk is hiányzik, nem?
Nem akarom kiszabadítani a szellemet a palackból, de amikor legintenzívebben pörögnek it a hater hozzászólások, időnként elgondolkozom azon, én kit utálok, kiben csalódtam a legnagyobbat azok közül, akik valaha a klub körül voltak. Legtöbbször ő a megfejtés, a közösbe nem nagyon tett, csak imposztorként próbálta lerabolni a klubot. A mmóvári munkáját illetően mondjuk sok fogalmam nincs, de nehezen hiszem, hogy emberileg akkorát változott.
„A mai napon, közös megegyezéssel távozott Dr. Hoffmann László szakmai igazgató a Mosonmagyaróvári Kézilabda Club vezetéséből – szól a klub közleménye.– A szakembert a civil foglalkozásában találta meg egy külföldi, spanyolországi kihívás, amely mellett nem tud a sportban dolgozni. A szakember döntését a klub megértette és elfogadta, a kérésére pedig felbontották a szerződését. A Mosonmagyaróvári Kézilabda Club ezúton is köszöni Dr. Hoffmann László munkáját, sok sikert kíván neki a továbbiakban.”
A magyar női kézilabdának szerintem ez egy erőteljes érvágás. Profi munkát végzett. További sok sikert neki.
Nyertél, mert a Fradi meccsek lelátóin mindenkinek zöld vér folyik az ereiben - de a Veszprémén meg biztos, hogy piros, szóval mégsem, de az ne legyen már érdem, hogy mondjuk aki kimegy egy fradi vizilabda meccsre, az a pár száz rokon, az mind Fradista, vagy az a 800-1000 néző egy sima bajnokin a női kézin az aztán hűdemélyszívű zöld? Ez elég gyenge amúgy, ha összeadnád a focisták kivételével egy hétvégényi Fradis esemény nézőit és unikolod őket, akkor biztos nem jönne ki egy telházas arénásnyi ember!
