bocs, de kicsit szellel szemben evezel. Nyaron lehet, hogy szarazabb lehet a talaj a kevesebb csapadek miatt, melegebb a fal, eleve tobbet szelloztettek a nyitott ablakok miatt, ez mind okozhatja azt, hogy UGY TUNIK, hogy nem vizesedik...
de a rossz hir, hogy egy jol ho es vizszigetelt fal telen SEM vizesedik es a falvizesedest nem tudod megakadalyozni a szelloztetorendszerrel.
legalabb 3-an leirtuk, hogy az elso es legfontosabb dolog a fal vizszigetelesenek megoldasa. milyen valaszt szeretnel meg hallani?
Akkor arra adj választ, hogy nyáron, amikor állandóan nyitva van az ablak, miért nem vizesednek a falak és miért nincs pára, meg dohszag? Lehet, hogy a víz csak télen hajlandó feljönni a falakba? Nekem a parasztlogika azt diktálja, hogy megfelelő szellőztetés esetén -azaz nyáron- nincs semmi gond.
legaram passz, sose mertem. empirikus uton beallitottam, hogy addig addig csokkentettem naponta a fordulatot, amig az asszony egyik nap azt mondta, hogy "na most mar nem az igazi a levego", akkor visszaraktam az elozo napira, es azota ugy megy.
"Ilyen egyszerű lenne a matek, hogy 64dB-40dB= 24dB?"
Röviden: igen, a decibel értékekben az a jó, hogy egyszerű összeadással-kivonással megkapható a várható végeredmény.
Hosszabban: nem, mert
- az a 64 db nem a te barkács rekuperátorod szájnyílásában mért zajszint, hanem a ventilátor levegő felé leadott zaja a gyárban egy süketszobában mérve. Ebben a 64 decibelben nincs benne az a zaj, amit a dobozod fala vesz át a motortól (és vagy lecsillapít, vagy interferenciák által akár 100dB fölé is felerősíthet bizonyos frekvenciákon)
- a különböző zajcsökkentő dolgok csillapítása nem egyenletes: különböző frekvenciákon hatalmas eltérések vannak. Márpedig aki el akar adni, az nem a legrosszabb értéket fogja kitenni a katalógusba, hanem a legszebbet ;) tehát simán elképzelhető, hogy amely cső magas hangoknál 40dB-t csillapít, az mély hangoknál mondjuk csak tized annyira hatásos.
- a különböző dolgok (pl zajcsökkentő csövek) csillapítását nem lineárisan szokták mérni/megadni, hanem többnyire úgynevezett "A" görbéjű szűrővel, ami nagyjából az emberi fül érzékenysége szerint veszi figyelembe (illetve vesz figyelmen kívül) bizonyos frekvenciákat, ezért sok termék az "A" szűrő szerint jelentéktelen frekvenciákon szinte nem is csillapít semmit, viszont ezek a "simán átjutó" zajok a túloldalon interferálva újabb zajforrást hozhatnak létre (remélem érthető volt).
Van rálátásod, hogy milyen volt a helyzet ablakcsere és/vagy hőszigetelés előtt?
Ha a téli problémát az ablakcsere hozta akkor lehet próbálkozni (kis eséllyel a probléma megoldására) az ablakok szigetelésének elrontásával (+1 kis PC venti elszívásra a WC-ben, ha nincs nyílt égésterű fűtő akármi) Ha annyira ázik a fal és az okozza a párát, akkor csak a vízszigetelés hozhat megoldást.
Na, de milyen csöveid vannak, melyik a sonoflex? A 200-as a sima aluflex, a 4-5 méteres bekötések meg a hangcsillapított? Kb tudod, hogy a névleges teljesítményen mekkora a légáramod?
szerintem a fo problemakat ezzel nem fogod megoldani, az elso es legfontosabb nalad a haz korrekt vizszigetelese.Amig azt nem oldod meg, addig a falak mindig is peneszesedni fognak szellozteto rendszer ide vagy oda.
falatvagassal lehetne talan a legkimeletesebben megoldani.
nekem is ilyen ventikkel dolgozik a rendszer egy XPS hazban. Az egesz rendszer fenn van a padlason, 30cm kozetgyapot felett. 100% fordulaton _sem_ hallatszik le semmi a lakoterbe, egyedul az elszivo pontok alatt hallod, hogy megy be a levego, de a venti hangja akkor sem jon le. A befuvasi pontokon sem a ventillatort hallom, csak a levego suvit, de altalaban nem megy 100%-on, csak 50en.
a gerincem 200-as, kb 4-5 meter cso van az elszivasi es befuvasi pontoktol.
Úgy látom, hogy a topicon favorizált EC venti R1G175-AB63.
Nincs teljesen egyértelmű leírás de úgy néztem, hogy névleges teljesítményen kb 200m3/h-t tud a tipikus házilagosan kivitelezett rendszerekben.
Valami nem jön össze nekem. Legyen a gerinc 10m D160 aluflex cső: 200m3/h mellett 20Pa esés. Legyen utána 6-6m D127-as sonoflex kb 15 Pa. Recair 160-500 ellenállása 36Pa.
Eddig összesen 70Pa. Na de ez a venti 200m3/h mellett 250Pa-t tud leküzdeni!
Az iránytörések, szűrők, anemosztátok nem visznek el 180Pa-t. Ha több leágazás van a gerincről attól csak csökken a rendszer ellenállása? (azonos átmérő mellett)
Hol van a hiba a számításomban?
MÁS. Meg lehet határozni, hogy a névleges teljesítményhez tartozó 64dB-t hány méter sonoflex cső némítja el? Itt pl 3m cső átlagosan 40dB-t csökkent. Ilyen egyszerű lenne a matek, hogy 64dB-40dB= 24dB? Ami egyébként szerintem még mindig zavaró tud lenni.
A házunk vagy 70 éves, tégla építésű, sajnos alulról gyengén szigetelt, jön fel a víz a falakban.
Kívülről 8 cm nikecell szigetelésű, műanyag ablakokkal.
Pince nincs, a fűtést a padlástérben lévő kazán szolgáltatja, radiátorokon keresztül. A padlástér nem beépített.
A probléma:
A téli fűtési időszakban nagyon erősen párás, érezhetően dohos a levegő.
A plafonok penészednek, sőt egyes ruhák is a szekrényben. Az ablakokon reggel csorog le a víz belülről.
Sajnos a napi szellőztetés ezt a problémát nem oldja meg.
Olyan megoldást keresek, ami ezt a helyzetet megoldja, elviselhető költség mellett. Mellékeltem a ház alaprajzát, a falak 30 cm vastagok. Egy Mitsui páramentesítő gépet használtunk eddig, az 24 óra alatt 5 l vizet simán kiszívott a levegőből. Ez sajnos elromlott, de egy korszerűbb, központosított szellőző rendszer érdekelne.
Szerintem a cső-a-csőben hőcserélővel jó hatásfok (tehát mondjuk min. 10 m2-nyi hőátadó felület) csak túlságosan nagy méret mellett megvalósítható, amit ráadásul igen nyűgös megfelelően hőszigetelni.
Ha a méret nem számít, akkor én inkább drénlemezekből álló hőcserélővel kísérleteznék, egy nagy kockát mégiscsak könnyebb hőszigetelni.
Ha rovid darabon akarod megepiteni, akkor Bartosz formajut kapsz, ha van helyed ugy mint nekem, akkor meg tok folosleges agyonbonyolitani. De ha van kedved, epitsd meg es mond el nekunk, hogy mit taasztaltal ! :)
Elvileg az lenne a jó hatásfokú cső-a-csőben hőcserélő, amelynek vékonyak a légrétegei, tehát egyrészt nagyon kicsi a távolság a két cső között, másrészt a belső csőnek is csak a legszélén járhasson a levegő (harmadik, "legbelső" cső?)
Méregettem a térfogatáramokat: 25-28m3/h között van, most hogy nem fúj már annyira a szél. Kicsit javult is a hatásfok, elszívott 21, a friss ág 7->13 ~43% ami érdekességet tapasztaltam, hogy levéve a belső rácsot (hívhatjuk dugónak is..) közel kétszeresére nőtt a térfogatáram 45m3/h-ra , de a bejövő levegő T-e csak 0,5 fokot csökkent ~40%-os hatásfok.
Valóban, úgy néz ki, van néhány, a hatásfokot rontó hiba és adottság a rekuperátorom konstrukciójában. Ezeket részben kitárgyaltuk itt.
- belépő oldalon a levegő eloszlatása nem tökéletes. (nyomó ventik szívó helyett)
- Az alacsony áramlási sebesség miatt lamináris áramlás alakul ki a lemezek között (túl nagy lemeztávolság)
- hossz-szél. arány csak 3:1 (csúcsokat is beleszámolva)
A múlt szezont teljesen végig mértem, a hatásfok 50-85% között mozgott (a két szélsőérték csak ritkán és rövid ideig). a 70% heti, illetve szezonális átlagnak is vehető.
Tippem szerint reálisan csak 5-10% hatásfok javulást tudnák elérni az átépítéssel, ennyiért meg nem érdemes piszkálni...
Utannaneztem ,hogy Takyka-nak milyen is a rekuperatorja.:) Hat igen, az az eset, ahol nem vagyok benne biztos, hogy a 17nm hocserelofelulet ki van hasznalva egeszeben. Annak idejen irtam neki is, hogy felek attol, hogy a levego nem fog egyenletesen eloszlani az egesz feluletre. Ha megnezed a Paul hocserelojet, akkor latod Te is, hogy lenyegesen kis keresztmetszet, de nagy hosszusag, ez az alap garancia a jo hocserelesre. Itt megtalalod:http://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2009/marcius/a-passzívház-gépészet-lelke-a-hővisszanyerős-szellőzés
Mivel nem tudom Takyka milyen homersekleteknel vegezte a mereseket, igy nem tudom erdemes-e hasonlitgatni a ket eredmenyt. Sajnos a hocserelok minden pillanatban mas hatasfokkal dolgoznak, ezert csak akkor van ertelme osszehasonlitani, ha egyforma feltetelek mellett merunk.
Az is érdekes, hogy nálad van 8,3m2 hcs felület 80% hatásfok 200m3 mellett. Míg visszaolvasva pl Takyka rendszere, ha jól emlékszem: 160m3/70%/17m2 hcs felület.
Azert tobb dolog is kozrejatszik a hocserelo hatasfokaban. A szallitott mennyiseg, szigeteles, kinti-benti homerseklet, paratartalom,stb. Szerintem esetedben ott a baj, hogy nagyon keves a szallitott atadhato energia, amit meg a szigeteles hianya is csokkent.
Egy nem túl régi hsz-ban leírtam, hogy a Peterch féle cső a csőben hőcserélője alapján készítettem el a sajátomat. Nála ~200m3/h 21m 125-ös cső / 80% hatásfok a kimért eredmény, ebből gondoltam, hogy 4m-es csővel kb 30-40m3/h-val valami hasonló eredményt. Az alacsony hatásfokot a következőknek tudom be.
- nem számoltam utána, de nála jó eséllyel turbulens áramlás van -> jobb keveredés
- nála spirálkorcolt cső van, nálam sima
- kis, 1,5W-os venti fittyet hány a sonoflex és flexibilis alu csőnek plusz a két rácsnak és többet szállít 40m3/h-nál. Az "érzet" is igazolja.
Próbáltam mérni közvetlenül a hőcserélő fala mellett +/-0,5 fok különbséget nem sikerült kimutatni.
Természetesen tudom, hogy hőszigetelni kell, de nem gondolom hogy az alacsony hatásfokot képes lenne 30-40%-kal javítani.
"Zart egesteru gazkazangyartok a fustcsoben miert kozeppen fujjak ki az egestermeket?"
A csövön kifújt lamináris áramlású levegő egy jó darabig "egyben marad" nyalábolva, tehát úgy viselkedik, mintha továbbra is egy láthatatlan, (lassan táguló) csőben futna és csak ahogy lassul úgy kezd széterjedni (és felfelé emelkedni, mivel melegebb a környezeténél).
A beszívási ponthoz viszont a levegő minden irányból nagyjából egyformán igyekszik, tehát a beszívási pont szívási irány karakterisztikája durván gömb/félgömb alakú (mondjuk csővégen szerintem egész pontosan kardioid alakú lehet, de ez már szőrszálhasogatás ;)
