A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Közismert tény, hogy a görög jósdák nem a jövendőt ismerték, hanem az emberi butaságot. S azt használták ki a meggazdagodásukra. Mindig olyan kétfenekű jövendöléseket adtak, amiket így is úgy is lehetett érteni, kinek, kinek a vágyai szerint. Akárcsak a mai tenyérjósok, s egyéb szélhámosok.
De látom te ezen a téren is ugyanolyan műveletlen vagy, mint a fizika területén.
Megjöttem Erdélyből, így folytathatjuk a jövő fizikájának ismertetését.
Többször ígértem, hogy az új fizika eljövetele hamarosan be fog következni.
A hamarosan a 2025-2026-os éveket jelenti.
2025 nevezetes év lesz. Az elcseszett relativitáselmélet születésének 120 éves évfordulója, és Einstein felismerésének (hogy tévedés az egész), 105. évfordulója. Ezenkívül Einstein halálának 70. évfordulója is ebben az évben lesz.
A 2025-2026-os évek elhozzák az új fizika megszületését, ami a relativitáselmélet bukását is jelenti egyben. A relativista felfogás kikerül a fizikából. Ennek alapgondolata az volt, hogy éter (vagyis fényközeg) nem létezik semmilyen formában, ezért nincs az éterhez köthető kiemelt koordinátarendszer sem. A rendszerek egyenértékűek és minden rendszerben ugyanannyi a fénysebesség.
Ezt a felfogást már Einstein is megtagadta 1920-ban Leidenben elmondott beszédében. Így vissza kell térni ahhoz a normális felfogáshoz, hogy a fénynek van egy közvetítő közege, amelyben a fényhullámok terjednek. Ebből kiindulva felépíthető egy tökéletesen konzisztens új elmélet, amely összhangban van az összes kísérlettel. Ez az elmélet már megszületett, a neve: Szuperfizika.
Az új elmélet tisztázza a fény valódi természetét. Megmutatja, hogy miben terjed a fény, vagyis azt, hogy valójában mi is a fényközeg.
A Szuperfizika tisztázza a gravitáció működési módját, amely alapján sok ma még megmagyarázatlan jelenség is értelmet kap.
A Szuperfizika fellebbenti a fátylat egy teljesen ismeretlen világról, nevezetesen a fénysebesség feletti (szuperlumináris) jelenségek világáról. (Erről kapta a nevét az elmélet.)
A Szuperfizika berobbanásával lezárul a a fizika relativista korszaka, és elkezdődik az új korszak. Persze sokan lesznek, akiknek ez nem tetszik majd, de a fejlődés nem áll meg az ő kedvükért sem.
A neveket a dolgoknak nem hasraütés szerint adják. Azért adják, mert igy jön ki jol. Foton Fotó fény kép. A név amelyet az ember ad bárminek is , Ezek a nevek és a dolgok között logikai összefüggés van . Az ember agyában megszületik a logikai összefüggés.
"az atom egyszerre 1 adag energiát sugároz ki, és 1 adagot vesz fel."
A mondat minkét része téves.
Mert bizony egy nemlineáris kristály egyetlen adag (egyetlen foton) gerjesztés hatására is kisugározhat különböző irányokba egyszerre két kisebb frekvenciájú (konkréten fele akkora energiájú) fotont. A jelenséget parametrikus lekonvertálásnak nevezik, s már évtizedekkel ezelőtt is annyira mindennapos tapasztalatnak számított, hogy már az első munkahelyemen is standard része volt a hallgatói laborgyakorlatoknak. Ez egy kizárólagosan kvantumfizikai effektus, semmi ilyesmi nem létezik a klasszikus hullámok körében. Pl. nincs olyan (akármiféle nemlineáris) akusztikai közeg, amibe beküldünk egy 440Hz-es normál a1 hangot, és kétfelé kijön belőle két 220Hz-es (oktávval mélyebb) a hang. A klasszikus hullámok nemlineáris közegben csak ennek fordítottját produkálják, vagyis a 440Hz felharmonikusai keletkezhetnek: 880Hz, 1320 Hz, stb.
A második félmondat is téves, mert hasonlóan közismert kvantumoptikai jelenség, amikor egy kristályban elnyelődve összegződhetnek az egyidejűleg érkező fotonok energiái. Amit onnan tudunk, hogy együtt képesek gerjeszteni egy olyan magas energiájú kvantumállapotot, amit egyenként érkezve nem tudnának. Ezt a jelenséget már 1961-ben megfigyelték, s ma rutinszerűen alkalmazzák a 2foton mikroszkópiában.
"De nem ugyanazt az adagot."
Az egyfoton forrásokkal végzett összes korszerű kísérletben az emittálástól kezdve egészen az abszorpcióig végig csak egyetlen foton (adag) tartózkodik az egész berendezésben, tehát szóba se jöhet, hogy másik nyelődne el, vagy másikkal interferálódhatna.
Az elnevezés ugyanis egy önkényes aktus: "Itt ez az izé, név nélkül, ezért legyen a neve ezentúl JUMASZ!" Hol lehet ezt elrontani?
Ha a fénynek van kvantuma, akkor annak lehet adni egy nevet. Teljesen szabadon. És teljesen szabadon a 20. század elején a "foton" nevet adták a fénykvantumnak.
Az energia általában nem kvantumos. De az atomok által keltett fény által szállított energia kvantumos. Mert a fény véges hosszúságú gömbhullámok formájában keletkezik.
"tévhit, hogy egyetlen pontban nyelődik el a gömbhullám teljes energiája"
Úgy persze nagyon egyszerű dolog elméleteket kreálni, ha minden tényt letagadsz, amit képtelen magyarázni.
Az bizonyított tény, hogy az egyetlen fotonnyi adagban kisugárzott energia még a gömbsugárzó forrásoktól bármilyen nagy távolságra is mindig egy helyen, és egyszerre nyelődik el. Annak ellenére, hogy a fény klasszikus hullámelmélete szerint annak az energiának az idő teltével a kisugárzás pontja körül egyre nagyobb gömbfelületen kellett volna szétterülnie. Hogyan koncentrálódhat össze ez újra egyszerre egy helyen? Akkor is, ha annak a gömbfelületnek az egyik része néha fénypercnyi, vagy akár fényévnyi távolságban van már a gömb átellenes részétől.
"De nem ugyanazt az adagot."
Nagyon el vagy te maradva, már évtizedek óta léteznek egyfoton források, amelyek egyenként sugározzák ki a fotonnyi energiaadagokat, ráadásul nem véletlenszerű időzítéssel, hanem megrendelésre. Ezeknél pontosan tudható, hogy a megrendelés időpontja után a futási idővel később abszorbeált foton éppen az, amit megrendeltünk. A gömbhéjon pedig egyáltalán nem is az emittált fotonok energiája oszlik szét (mármint gömbsugárzó forrás esetén), hanem csak a megtalálhatóság valószínűsége. Persze egyfoton kísérleteket senki se gömbugárzókkal végez, hisz akkor egy adott helyre tett érzékelő nagyon kis valószínűséggel detektálhatna, hanem sokkal szűkebben nyalábolt forrásokkal.
Miként lehetséges,hogy egyszerre és egyhelyen nyelődjön el a gömbhéjon szétterjedő sugárzás teljes energiája, bármilyen nagy is a gömb sugara. Ez egy nagyon furcsa kérdés.Ha a gömbhéjon szétterjed a sugárzás akkor miért egy pontban nyelődik el Szerintem ti forditva ültök a lovon. Akár mekkora a gömb, a gömb minden irányából nézve, A gömb középpontján nyelődik el a sugárzás. Szerintem rossz a kérdés.
