Általános trslgás, trsdlmi, pszihlgiai, és egyéb kérdésekről főzőcske közben. Leginkább magammal beszélgetnék, de minden barátságos nicket szívesen látok.
most különben egész jól feldolgozott, mert levelezett helyettem munkaügyben. én elmondtam, mit válaszolnék a (hülye) kollégának, és ő lefordította emberi nyelvre ...
imádom! :)
deee ... később belátta, h a kolléga tényleg hülye, el kell engedni ...
nade b+!, ezek a zemberek funkcionálnak egyébként !!!
érted ??
A könyves p.na pl. van vmilyen titulusa abban az intézményben, van munkaideje, fizetése, és vannak kliensei ... vagy gyártanak neki ... van kliense, aki visszajár hozzá ... nyilván ... dehogy azért járnak hozzá, h ledarálja őket??
ugye van az az állítás, h minden bántalmazó bántalmazó családban nevelkedik ...
namost akkor simán lehetek én is az nem? én miért nem lehetek? mert nő vagyok? ésha! ezügyben segítséget kérek ... egyébként kinyomozni mentem oda, nem is a gyerek helyett, hanem feltérképezni, h nem-e szakbarbárokkal van tele az intézmény ... demilyenjóltettem! (mmint a gyereknek, ha mégis kedve szottyan, akkor legalább fel legyen térképezve, h nem ártanak-e többet, mint használnak ... ohh! jó volt a szimatom ... szóval bántalmazó nem kérhet segítséget, ha ki akar lépni a körből, a családi hagyományokból ...
ehh, mind1 is ... szóval egyébként funkcionálni képes emberekről van szó, akiknek van családjuk, van vmilyen kollégiális életük, esetleg barátaik, vannak szívességi viszonyaik ... mondjuk lehet, egyenrangú, kölcsönösségi viszonyaik éppen nincsenek, csak hierarchikusak ... én meg csodabogár lennék ...
olyan, mintha mindig innád a pálinkát, mindig berúgnál, de nincs arról tudomásod, h a pálinkától van a részegség, és újra, és újra iszol, és mindig részeg vagy, de már szeretnél ebből kijönni, erre iszol mégegyet ...
több levelezésem is van, amiben feketén-fehéren ott van, h eccer eszt mondja vki, másszor meg mást. és tekintetbe véve az emberi memóriát, emlékezetet, a sokféle napi rutint, és nem rutin-szerű cselekedeteket, a más, sokféle emberekkel való interakciókat, ez tök OK lehet !! Rendben! tévedtem, tévedtél, le van szarva, halaggyunk tovább ... szándék szerint együtt, vagy külön ...
a bibi ott van, h mindig én vagyok a hülye, sosincs szándék a tisztázásra, mindenki magát hiszi tévedhetetlennek velem szemben ...
és most te sem látszol érteni, mert nem A(!) másfél éves ügyön rágódom, hanem a dinamikáján!
érted ugye? ha valami bizbasz elromlik a Suzukiben, és cölömpöl valami, amikor megy, az ugyanúgy cölömpöl a Renault-ben, meg a Trabantben is ... (most ne kössél bele, h nem egészen, hanem értsd jól kérlek, ha erről akarsz beszélni velem. lécci!) tehát az érdekel, mi cölömpöl!!
Ha egyszer másfél éves ügyeken rágódsz - nem is kicsit ("szóval utánajártam, visszaolvastam maileket, chat-eket, hangüziket ... leírtam a hangüziket, ágrajzoztam, jelentéstartalomoztam, szóval sokat dolgoztam vele, mert adtam lehetőséget annak, h én is félreérthettem valamit ... környezetemet végigfaggattam, h akkoriban beszéltem-e olyasmiről, h két hónapról lehet szó, stb ...")-, akkor nyilván fontos.
Vagy ha nálad ez az eljárás a nemfontos esetekre, akkor mit csinálsz olyankor, ha valami ténylegfontos?
Beveted az efbíájt, szíáéjt, nemzetbiztonsági hivatalt, a názát EGYSZERRE? :)
nem gondolok arra, h valamit rosszul csinálnék, láttam már magamnál sokkal rosszabbul működő embereket, akik egész jól boldogulnak ...
szóval miért??
mi motiválhatta a Mentaizét abban, h kétségbe vonja állításomat, h olvastam a könyvet?
miért vagyok ezek szerint hiteltelen?
miért másznak a falra tőlem az emberek?
és én tőlük?
mind fogyó, és ezért mind értékesebb hátralévő időmben akarok-e hülyékkel foglalkozni?
el tudom-e fogadni, h akkor ez van ... valaki hisz rólam valamit, ami nem igaz (pl. hogy hazudtam, h elolvastam azt a könyvet (de miért hazudtam volna? milyen céllal?), más, meg hogy befurakodtam hozzá ... meg még kituggya, miket képzelegnek emberek a személyemmel kapcsiban, amit ők már rég elfelejtettek, nem emlékeznek már rám, és én meg őrizgetem, amiket ideszartak nekem ... ) fontos ez nekem?
mindenki csak másban fedezi ezt fel. magában a legritkább esetben. annyira ritkán, h állítólagos szakemberek szerint ilyen nincs es!
még soha, senkitől nem hallottam, h mérgező, bántalmazó szülő vagyok ...
ha valaki mégiscsak ilyet állít, akkor érvénytelenítik, illetve önostorozásnak minősítik a felfedezését ...
pedig nyilván, ha generációs az ügy, akkor kell, h legyen a Mérgező szülők olvasói között olyan is, aki maga is az, de csakis a saját szüleiben tudja az ott leírtakat észlelni ...
naés (csak Jones-nak mondok, h a show meg van tartva, csak elhalasztódott, nem elmaratt ... ;) P )
mégegy ...
olvasgatok nagyba' ilyen mindenféle femi agymosót, és ahogy olvasgatok, gombolkodom köszbe' és bevillan: TE JÓ ÉG! MÉRGEZŐ SZÜLŐ VAGYOK!!!
na, ha ez bevillant nekem, ott is marad, és figyelni kezdtem a kölyök viselkedését, mi milyen nevelési hibából adódhat, és hülye módon ezek egyre erősítik a meggyőződést, h bántalmazó szülő voltam/vagyok ... ohh, b+!, most mi legyen??
ülök rajta hónapokig, mire közlöm a kölyökkel, mit vettem észre, mit miért ... mire elhajt a picsába ... majd előáll egy másmilyen jellegű gonddal, mire én pszichológusho' küldöm ... nem megy el, csak nyöszörög róla ... laikusként nyomozunk, megin' oda fajulunk, h az én nevelésem miatt keresi a "helyzeteket" ... jó, akkor ha ő nem megy pszichológusho', majd megyek én ... valami majd csak lesz ...
találok vmi ökomenikus szarságot kormányzati támogatással, ahová bejelentkezem, h segítség, segítség hülye lett a gyerekem, mert bántalmaztam ...
eleve megállapítást kap, h amit csinálok, az NINCS! mert a bántalmazó nemláttybe ... uhh ... ha be is láttya, nem kér segítséget ... ezzel elmegy egy csomó idő az adminisztrációval együtt biztosított 1 órából, a többiben kellene a személyes adataimat, és a gyötrelmes fél évszázadomról beszámolni, a faterról, az anyámról, a férjemről, a többi pasijaimról, a bűnözőkről, akik miatt utcára kerültünk, a kedvesem haláláról, a meglévő munkámról, és biztos kifelejtettem egy csomó mindent ... folyó beszéd köszbe szóbakerüle, h olvastam a "mi jár a bántalmazó fejében?" c. könyvet is többek között ...
mire a mentál szak(r)ember közli, h az lehetetlen, mert az NANE kiadvány, és nem lehet kapni. elkezd faggatni a trtalmáról, mire kiderül, h nem emlékszem pontosan, mert szerzett tudásomról soha nem kértek számon, és magamnak meg nem lényegi eleme, h ezt honnan szedtem össze. többnyire tapasztalatokból, és az azok feletti mélyebb gombolkodásokból, de itt-ott van némi irodalom is megerősítés képpen ... nna, erre közli a Mentálizé , h ez is bizonyítja, h én ezt nem olvashattam, mert bár megfogalmazok állításokat, amik szerepelnek abban a könyvben (amit szívesen kölcsönöznek nekem), nincs tudomásom arról, h az onnan lenne ... huhh ... Annyira tolta, h amikor hazamentem megrendeltem akciósan 30% kedvezménnyel, h meglegyen ...
néhány héttel később pakolászok a fiókjaimban, és előkerül a könyv (amit olvastam, és ami immár 2x van meg!!) tele postitekkel, kiemelésekkel, átnyálazva ...
hát ezek vannak ...
és ebbe mindig belelépek, ez mindig van, csak ez a két példa, illetve a harmadik ugye, amikor magam tévesztettem, amit el is ismertem, észrevettem, korrigáltam ... szóval ez a két példa, a lakhatás, meg ez a könyvmizéria, h emberek simán el tudják velem hitetni, h hülye vagyok ...
nNaA ... és az van, hogy nem! nem ágrajzozok, nem készítek több hangfelvételt, nem rendelek meg többé duplán könyveket, hanem aki úgy érzi, h kéthónapról volt szó, meghogy nincs is a fiókomban az a könyv, amiről beszélek, az szépen elmegy mellőlem a jóbüdöskurvaanyja drága picsájába, és nem néz felém többet!
szóval utánajártam, visszaolvastam maileket, chat-eket, hangüziket ... leírtam a hangüziket, ágrajzoztam, jelentéstartalomoztam, szóval sokat dolgoztam vele, mert adtam lehetőséget annak, h én is félreérthettem valamit ... környezetemet végigfaggattam, h akkoriban beszéltem-e olyasmiről, h két hónapról lehet szó, stb ...
és nem ... valszeg K értett félre vmit, csak azt nem értem, h erről miért bő 1,5 évvel később értesített ...
éskülönben ő rendesember, meg minden ...
deee ... kb nincs kedvem tisztázni ezeket az ügyeket, mert nem én követtem el őket, még én menjek kuncsorogni, h tefigyejjé már ... stb ...
szóval másfél évig abban a hitben voltam, ami nem volt igaz ... hittem vmit igaznak, ami nem volt az ...
naés akkor így egészen megrendültem, hogy mi történhetett, amit ennyire félreértettünk akár kölcsönösen is, hiszen arra a költözésre, az akkor megvásárolt berendezési tárgyaimra többszázezer Ft-t elköltöttem, nem lehetek akkora hülye, hogy kéthónapos szabad levegőért ilyen beruházásokat tegyek, hiszen ennek az ára egy olcsóbb 10 napos tengeri hajóút, és magamat ismerve, ha csak két hónapról lett volna szó, hát akkor inkább a tengeri hajóút, mint a putriSS lakóhely ... ráadásul nem veszélyeztettem volna a lakhatásommal egybekötött megélhetésemet sem, ha eredetileg tudom, h ez a felállás ...
Sajnos azóta sem akadt lehetőség tisztázni a félreértéseket, mert K. a magatartásával, és további levelezésünkben jelezte, h a téma nem érdekli tovább ...
de én hónapokig, mint egy ilyen kibillent giroszkóp, pörögtem, koppantam ide-oda ... ugyanis nem csak ez volt benne szimplán a pakliban, ami történt, h történt egy félreértés, hanem ez a félreértelmezés hosszú hónapokig rejtve maradt, és én abban a hiszemben voltam benne egy viszonyban, hogy ez a viszony tiszta, érdeksemleges, kölcsönös a tisztelet, egyenrangú félként szereplek benne, beszélgetéseinkben nyílt voltam, és őszinte, miközben meglehet, h partneremnek az járt a fejében (ismétlem hosszú hónapokig, akár 1-1,5 éven keresztül!!!), hogy "ez még mindig itt héderel, ahhelyett, h továbbállna végre" ...
tehát beszélgetéseinket végig kísérte egy olyan láthatatlan szál, amiről nekem nem volt információm, és ezt később sem volt alkalmam tisztázni ...
naéseza önmagamban való megrendülés elég komoly tud ám lenni ... mindég történik velem, és nyilván benne van, h van, amikor én tévesztek, de előfordul nem kevésszer, h mások szórakoznak velem ... vagy tudatosan, vagy tudattalanul ...
na mondok erre példákat ...
előző, legkedvesebb lakóhelyem (a "putris" / azóta szintet léptem, mer' itte' gugliasszisztencia van ... ) tulajdonosa világjáró, tudományoskodó, ide repdes, odakonferenciázik, zsizseg Európában össze-vissza, és úgy kerültünk össze, h idősgondozás témában van mostmár egy elég nagy csopija, és én ott nyöszörögtem a lehetetlen helyzetem miatt, mert akkoriban ápoltam a háromfős demens-sztrókos-szimplánhülye kiccáládotot ... és ott ő megajánlotta, h ő úgyis csak ritkán használja a magyarországi házát, ott van egy lakrész, menjek oda picit szellőzni, pihenni, ha van kedvem, akkor dolgozgassak, ami éppen tetszik, és majd ősszel átbeszéljük, h meddig legyen ez így ... na, szépen faképnél is hagytam a családot, akik a kövi három hónapban szép sorjában ki is múltak ..., és beköltöztem a kiskecóba hallgatni a madarak csicsergését, és eget nézni ...
aztán szépen észhö' tértem, és kezdtem váltásban dolgozgatni, jött a Világnátha, mindég kaptam fél év, nyoc- tízhónap haladékokat, és végül mennem kelletett ... nagy hálával gondoltam így is K-ra, hogy legalább ez a két év mennyire nagyszerű volt, h meg tudtam élni, h SENKI NEM BASZTAT !!! nem kérik számon a létemet, nem kötik azt feltételekhez ...
naés kiköltözéskor így foghegyről odaveti láthatóan nagyon megfegyelmezett indulattal, h azért szép kétév lett az eredetileg kéthónapból ...
nahh, szóval mentem mentálhigiénére ... ez egy ilyen budai bérházban van, egy kis kecó valami buddhista enteriőrrel. márafaszomsetuggya hány kecós az épület, a lényeg az, h a kapucsengőn a nevek Excelben vannak kinyomtatva. első oszlop picike, ott van a lakásszám, mellettelévőben az illetékes, akihez a kecó tartozik, és így tovább. összesen hat oszlop van három rövidebb, és három hosszabb oszlop elrendezve, egy rövidebb, utána a hosszabb ...
naés benéztem valamiért nem a rövidebbhez kapcsoltam a hosszabbat, hanem a hosszabbhoz a rövidebbet, az első oszlopot meg vmiféle sorszámozásnak véltem, és egy teljesen másik lakásba csöngettem be ... aki felvette, baromi pipa lett a tévedés miatt (biztos ő volt a Tévedhetetlen Ember / majd legközelebb megnézem, hátha tényleg így hívják), és ezt mind hanghordozásában, mind szövegében ki is fejezte ...
annyira megrendültem, h azt hittem, nem az a nap van, mint amit hiszek, h van, eltévesztettem valamit, csak nem tuttam, h mit ... szerencsére jött egy kismama, kölyökkel a hátán, és meg tudtam tőle kérdezni, h ma csütörtök van-e ... és mitörtént?? hát, láss csudát, a kismama sem tutta, milyen nap van! háhHáÁ!! óriási segítség volt ez számomra, h vannak emberek (dolgosak, nem semmirekellők!!), akik hozzám hasonlóan nem tudják milyen nap van, és meg kell nézniük a telefonjukban ... Na, a kismama telójáról kiderítettük, h csütörtök van ... akkor felhívtam S-t, a mentálhigiénés csajt, h ott állok, nem tok bejutni, nem tévedtem-e el, mert két egyforma háztömb is van, és naná, h nincs megjelölve a házszám kifelé, h A, vagy B ...
mire bekecmeregtem, addigra esett le, h eltévesztettem az oszlopokat, tehát tévedtem, és az is kiderült, h miben ... << essz nagyon fontoss, h ÉN TÉVEDTEM, ÉÉS, h MIBEN !!! és erre én jöttem rá, MAGAMTÓL ...