Dombtetőn áll a római katolikus templom. A XIII. században épült, de már a XV. században bővítették szentélyét, nyugati homlokzatát, sekrestyéjét, mivel a falu plébániatemploma lett.
A XVII. században, amikor evangélikusok birtokolták, nagyobb ablakokat nyitottak, és karzatot alakítottak ki. 1965-ös helyreállítása során jórészt középkori állapotát nyerte vissza. Berendezésének különlegessége a XV. századi csavartoszlopú szentségház. Rokokó tabernákuluma a XVIII. századból való, keresztelőkútja és orgonaháza 1800 körül készült.
(Forrás: Vendégváró)
A XIII. század elején román stílusban épült kisméretű, egyhajós templom arányos tömege a magyar falusi templomok eszményképét testesíti meg. A toronnyal bővített templomot a XV. században átépítették.
A középkorban a falu plébániatemploma volt a Szent István király tiszteletére szentelt templom. A hajó déli oldalán íves, román kori ablakok és a bejárat található. A homlokzat előtti tornyán széles ikerablakok láthatók. A belsőben a hajórészt famennyezet, a szentélyt negyedgömb-boltozat fedi, belső oldalfalait freskómaradványok díszítik. A templom körüli fal és kapu a XVII. századból való.
Itt szeretném felhívni az olvasóközönség figyelmét, hogy hasonló néven az iwiw-en klubot indítottam. Ha van kedvetek, lépjetek be oda is.
Van még egy nagy álmom: a középkori templomokról jó lenne egyszer egy honlapot indítani, szép fotókkal, fontos - és naprakész - információkkal (megközelítés, kulcslelőhely), történeti résszel, bibliográfiával, stb. (Talán kicsit a varak.hu felépítése alapján.) "Ábrándozás az élet megrontója..." :-))
Az utolsó napra már csak egy templom maradt. A városközpontból 60-as busszal utaztunk a Várkonyi utcai megállóig, onnan pedig kertvárosi utcákon át sétáltunk el a málomi templomhoz, amely egy öreg temetőben áll. Egy ideig úgy tűnt, hogy csak kívülről szemlélhetjük (az információs táblán megadott gondnokot nem sikerült elérni telefonon), de váratlanul kinyílt a nyugati oldalon lévő ajtó. Az ott dolgozó restaurátoroknak köszönhetően belülről is megcsodálhattuk ezt a szép épületet, közben laikus kérdéseinkre is választ adott a kedves házaspár. A templom a 13. század második felében épült román stílusban, szentélyét építésével egykorú freskók díszítik. Hajóját a 15. század végén 8 méterrel meghosszabbították. Újabb átalakítások történtek a 15-16. században, de formája lényegében változatlan maradt, szerencsésen átvészelte a török hódoltság másfél évszázadát is. Sajnálatos módon az 1750-es földrengést már nem úszta meg, ezután barokk stílusban újították fel (csehsüveg-boltozat a hajóban, tágas déli ablakok). A 19. század végén újabb falképeket festettek, ill. ekkor emelték a nyugati oldal fölé magasodó tornyát is. Legkorábbi festményei a szentély boltozatán a trónoló Krisztus alakjának részlete, az íves zárófalon Júdás Tádé és Simon apostolok töredékes képei (ez utóbbi 1280-90 között keletkezhetett). (Ludwig Emil cikke nyomán)
Egy kedves levelezőtársamtól kaptam szinte az utolsó pillanatban az információt, hogy a Túronyban lévő templomot illesszük a programunkba. Felsétáltunk a főút feletti emelkedőn és rögtön szemünk elé tárult a nemrég (3 éve) teljesen restaurált, szinte eredeti szépségében látható református templom. A XIII. században már biztosan állt a templom, eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza. A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót. A XIV. század harmincas éveiben lebontották az Árpád-kori szentélyt, és sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek. A szentély sokszögű falában csúcsíves ablakokat nyitottak. A déli ablak alatt egy magas, csúcsíves ülőfülkét, és változatos fali fülkéket alakítottak ki. (templomaink.hu) - Igazi meglepetés volt számunkra, hogy ajtaját nyitva találtuk.
http://www.geocaching.hu/images.geo?id=22277&group=2297&table=cache_images a túronyi templom kívülről
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2297 A túronyi templom geocaching oldala
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1995 A túronyi templom oldala a műemlékem.hu-n (szép képekkel)
A harmadik napon Siklósra indultunk. Megnéztük Malkocs bej dzsámiját, majd a plébániatemplomot. Erről így ír a magyartemplomok.hu: A későbbi ferences templom elődjét már a 14-15. században említették, mint a karinges ágostonosok monostorát. Az ezredfordulót megelőző ásatásokon találták meg azokat a középkori, gótikus stílusú faliképeket, amelyek ennek a kornak a legjelentősebb magyarországi emlékei. A szenteket és bibliai alakokat megjelenítő ábrázolások között a Garai-címer többször föllelhet, és megjelenik a Zsigmond király által alapított Sárkány-rend címere is. Mivel a Garai család az 1300-1400-as évek fordulóján uralta a siklósi várat és környékét, a festmények 1410-1420 körül készülhettek. A templomban található meg az Erzsébet királyné védelmében 1386-ban elhunyt Garai Miklós nádor Garáról elhozott vörös márványból készült síremlékének másolata. A híres várat most csak kívülről szemlélhettük meg, várhatóan 2011-ben újra látogatható lesz. Délután fürdés Harkányban, hazafelé viszont megszakítottuk utunkat érdemes volt
Túránk ezután felvezetett a Babás szerkövekhez, majd a Jakab-hegyi pálos kolostor és templom romjaihoz, végül a Patacs nevű városrészben ért véget, ahol kívülről megnéztük a templomot, melyről a wikipedia így ír: Szent Márton templom: a Fő utcán található egyhajós, homlokzati tornyos, négyzet alaprajzú szentéllyel rendelkező katolikus temploma, amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. (1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot.)
A nap második részében Pécs belvárosában sétálgattunk. Megnéztük a Cella Septichorát, a Székesegyházat és altemplomát (érdekes módon legjobban most a 10 éve átadott bronzkapuk tetszettek Rétfalvi Sándor munkái) és a Barbakánt, esti sétánk során érintettük a Mindszentek templomát is, mely a 12. században épült, de azóta több átalakításon esett át.
Alig 1 kilométerre újabb románkori szépség található: a cserkúti rk. templom. Ez a környék legszebb, az eredeti középkori formáját leginkább megőrző épülete. Téglányformájú kis hajójának keleti végéhez arányosan ívelt szentélyapszis kapcsolódik, mindezek a nyugati oldalon álló karcsú, négyszögletű toronnyal hármas egységet alkot. A hajóba a déli oldalon nyíló kőkeretes kapun át lehet belépni. Legfőbb látnivalói e templomnak a középkori falfestmények. A külső falon is voltak, de az időjárás szinte teljesen lekoptatta már ezeket. A templom belsejében azonban nagyszerű látványt nyújtanak: a diadalív felett a világot ítélő Krisztus, balra a trónján ülő Mária és a gyermek Jézus, szemközt Szent György alakja látható (talán ő lehetett a templom eredeti védőszentje). A hajó északi oldalát gondosan megkomponált falképciklusok díszítik. A felső sorban az apostolszentek sorakoznak, mellettük az angyali üdvözlet jelenete, alattuk a kálvária stációit végigjáró Megváltó alakja látható, oldalt pedig a lelkek mérlegét tartó Szent Mihály arkangyal. A képek nem egyidőben keletkeztek: a Szent György-freskó mellett olvasható 1335-ös évszámhoz képest ennél korábban és később is készültek, a 13. és 15. század közötti időszakban. (Ludwig Emil cikke nyomán) A templom 9-11-ig és 14-16 óráig látogatható, a kapun látható telefonszámon lehet Nádor Józsefnét megkérni, hogy nyissa ki a látogató számára.
Második napi túránk Kővágószőlősön kezdődött. A tekintélyes méretű rk. templomnak csak a tornya őrzi az első építészeti korszak stílusjegyeit, melyek az 1974-ben kezdett régészeti feltáráskor kerültek napvilágra a barokk rétegek alól. Meglepő, hogy a templom egy része téglából készült ezen a kőben gazdag helyen! A torony mindkét emeletén keskeny, félköríves ikerablakok nyílnak három oldalon (legépebbek északon). A torony sarkait vaskos, többlépcsős gótikus pillérek támasztják meg. A templom többi része a 15. században épült gótikus stílusban.
Következő állomásunk Komló volt, ahová egy igen kanyargós, ralizásra kiválóan alkalmasnak ítélt út vezet Mánfa irányából. Itt a hasmányi templomromot kerestük, nem volt könnyű rálelni. A modern templommal szemben állva jobbra kell elindulnunk, majd a munkaügyi központ előtt balra kanyarodni, az emelkedős út a kórházhoz vezet. A kórház területén jobbra és felfelé kell tartani (esetleg kérdezősködni, bár nem mindenki ismeri a romot volt aki várromként említette) és így rátalálunk a keresett objektumra. A helyenként három-négy méter magasságban álló, sötétszürke tört kőből rakott falak XIII. századi építkezésről árulkodnak. Az arányos téglalap alakú hajóhoz kelet felé tájolt, négyzet alaprajzú, egyenes harántfallal záródó szentély járul, román kori diadalív közbeiktatásával. Torony voltára utaló jegyek a homlokzatról és a falak vastagságáról nem olvashatók le. Az északi oldalhoz csatlakozó sekrestye későbbi, az 1400-as években készülhetett, s a gótika stílusában történt átalakítás emlékét őrzi a rom egyetlen faragott részlete, a déli oldalon nyíló kőkeretes bejárat is. (Ludwig Emiltől idézem) A szamárhátíves szemöldökkő nagy bánatomra kb. két éve letört a bejárat fölül jó lenne tudni, mi lett a további sorsa.
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=415 A komlói (hasmányi) templomrom geocaching oldala
http://www.mecsek.gportal.hu/gindex.php?pg=15408310&nid=2787807 Egy mecseki portál a komlói templomromról
Visszajöttem! (Már péntek este, de csak most tudom elkezdeni a beszámolót.)
Időrendben haladva: első napunkon a mánfai templomot néztük meg. Sajnos ez csak kívülről sikerült, mert gyalogos és időszűkében lévő turistákként nem tudtunk elmenni az önkormányzathoz a kulcsért. A templom belsejébe csak a bejáraton lévő szellőzőrácson keresztül sikerült bekukucskálni.
Mánfa, rk. templom: a 12. századi egyhajós, félköríves szentélyű templomot a 13. században bővítették, egyeneszáródású szentélye lett és megépült nyugati tornya. A négyzet alaprajzú, ötemeletes harangtorony bejárata dél felé nyílt. Valamikor a tatárjárás után déli felmenő falait belefoglalták az átépített templomba, ennek emléke a rézsűs kapubéllet és 3, tipikusan románkori tölcsérablak. A hajót a 14. században nyugat felé kiszélesítették, ekkor alakították ki a torony melletti új bejáratot. Alacsony kőfal veszi körül és hatalmas fák árnyékolják. Az egykor hozzá tartozó falu időközben odébb költözött, így némi gyaloglás árán lehet a Mánfa, híd nevű buszmegállóból eljutni hozzá. Autóval Mánfa után tábla jelzi a letérést.
Hétköznap a polgármesteri hivatalban kérhető el a kulcs (Fábián B. u. 58.), hétvégén a falugondnoktól (Tóth Mihály, Kaposvári u. 22.).
(Források: Ludwig Emil cikke, Középkori templomalapítók és építők nyomában [térképes jegyzék])
Hamarosan indulok a fórumban már korábban jelzett baranyai útra. Remélhetőleg sok szép emlékkel-élménnyel jelentkezem majd - no és beszámolóval a fórum olvasói számára. Addig is szép napokat mindenkinek!
A XIII. században román stílusban épült templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették, 1932-ben főként a homlokzatot erősen megújították. Ekkor készült a torony is.
Egyhajós, keletelt templom. Középkori szentélye egyenes záródású. A déli oldalfalon 2 méternél magasabb csúcsíves kapukeret látható, felette kőből faragott, tölcséres ablakok vannak. A szentély északi falához utólag építették a sekrestyét. A hegyes sisakú torony és a huszártorony újkori bővítés. A hajó belső terét síkmennyezet fedi, félkörívű diadalív kapcsolja hozzá a román dongaboltozatos szentélyt.
A késő román stílusú templom az 1200-as évekből származik, freskói XIII-XIV. századiak. Régen kőből épített erődfal vette körül, amit az 1920-as években lebontottak.
A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom értékes műemlék. A megmaradt keresztboltozat a XV. században készült. Hajója a XVIII. században dongaboltozatot kapott, karzata 1811 után készült.
A templom kisméretű, egyhajós, keletelt, a levágott oromzat felett fatorony látható. Mai bejárata kőkerettel készült. A déli oldalon három, a szentély keleti falaiban egy román ablak látható. A déli hajófalban van a középkori ajtó is.
Szentélyét kőbordás keresztboltozat fedi. A szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain XIII-XIV. századi falképek láthatók.
A kazettás hajómennyezet a helyreállításkor készült.
A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom szentélye XIII. századi, később, a XIV-XV. században gótikus stílusban átépítették. Ezután is többször, jelentős mértékben bővítették.
A templomot körülvevő erődfal 1500 táján épült. A középkori eredetű templomon 1780-ban barokk, majd 1845-ben klasszicista stílusú átalakítást végeztek. A déli előcsarnok gótikus, a Tari család címerével díszített belső kapuját a helyreállítás során szabadították ki. A templombelsőben fennmaradt néhány középkori falképtöredék is. A barokk fő- és a mellékoltárok XVIII. századiak, a klasszicista szószék 1840 táján készült. A templomot mintaszerűen helyreállították. A rekonstrukciós munkákról és a feltárt részekről kis kállítás látható a déli előcsarnokban.
Az alábbi linken is szép fotók találhatók (némi ismertetővel) a Balaton-felvidéken szép számmal meglévő templom- és kolostorromokról. Persze nem mindegyik románkori, de többségüket érdemes felkeresni.
Böngészgetés közben találtam egy "témánkba vágó" oldalt. Bár még fejlesztés alatt áll, érdemes néhány pillantást vetni a képekre. Különösen tetszenek a fotózhatósági megjegyzések, már csak ezek miatt is remélem, hogy folytatódik a kezdeményezés.
A XIII. századi román kori templom a XIV. században gótikus hajóval és toronnyal egészült ki. Belsejében középkori falképek láthatók, és a templomban bemutatják a Károlyi-biblia eredeti példányát.
A templom szentélyrésze, a hozzá kapcsolódó szentélynégyszög és az ez előtti hajószakasz román kori, a XIII. században épült. A hozzátoldott szélesebb hajó és a nyugati homlokzat előtt álló torony a XIV. században épült gótikus stílusban.
A templom legjelentősebb értékét középkori falképei jelentik. A szentély képei zömében XIII. századiak, a kisebbik hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobbik hajószakaszt a XV. század első felében festették ki.
A nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.
A XI. században építették, a XIII. században négyszögletes hajóval bővítették. E korból származó falkép is látható benne a későbbi korok népi stílusú emlékei mellett.
A XIII. században készült a szentély belső falán látható, Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falikép. A XV. század elejéről származik a szepességi származású András mester falfestménye, mely a diadalívben - kör alakú mezőkben - a próféták mellképeit ábrázolja, az ívzáradékban Isten báránya látható. A templomot 1562-ben a törökök feldúlták, felújítása során új zsindelytetőt kapott. 1589 körül már a reformátusok kezén volt, ekkor a freskókat lemeszelték, csak az 1970-es években végzett rekonstrukció során váltak újra láthatóvá a falfestmények.
Ide is szeretnék eljutni egyszer. Klasszikus gyalogos, ill. tömegközlekedéshez kötött utazóként lassabban sikerül "becserkészni" ezeket a csodás épületeket, de igyekszem a "lassú víz partot mos" elvet szem előtt tartani. (Sárvárra is ezért fogunk még visszatérni, hiszen onnan számos szép hely megközelíthető.)
A XII. századi román, illetve XIV. századi gótikus részleteket tartalmazó templomot többször is átépítették. Művelődéstörténeti jelentősége, hogy monostorában írták a Halotti beszédet.
A boldvai bencés monostorban 1200 körül írták első összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést melyet a Pray-kódexben találtak meg. Kezdő sorai így hangzottak (nem átirat, hanem értelmezés szerint): Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk.
Az egykori bencés apátsági templom 1175-1180 között épült, román stílusban. Az 1983-as régészeti feltárás és restaurálás óta az északi oldalán a monostor épületmaradványai, déli oldalán pedig egy 12 méter átmérőjű körtemplom alapfalai láthatók. A templom a XVI. század vége óta a reformátusoké. Ma egyik legjelentősebb műemlékünk, mely a XIV. században gótikus részletekkel lett kiegészítve.
Belsejében népies stílusú, fakoronás falazott szószék látható, amely a XIX. században készült. Itt látható a Boldván élt és meghalt Szathmáry Király Ádám, II. Rákóczi Ferenc nemes apródja emléktáblája is.
Bejelentkezéssel látogatható!
(Forrás: Vendégváró)
Bertalan pécsi püspök 1225 körül összegyűjtötte a Mecsek erdeiben élő remetéket, és számukra a hegy tetején kolostort építtetett Szent Jakab apostol tiszteletére. Az addig patacsi hegynek nevezett mecseki hegyvonulat is ekkor vette fel a kolostorról a Jakab-hegy nevet. A barátok a tatárjárás elől az erdőkbe menekültek, majd a vész elmúltával visszatértek rendházukba.
A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük itteni birtokaikat és a romos rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Miután Jakab-hegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át, 1736-ban a középkori alapokon újjáépíttették a kolostort, és használatba vették a templomot.
Az új rendház lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték. II. József uralkodása idején ezt a kolostort is feloszlatták, berendezéseit elárverezték. A lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 1819-ben a falai közt tanyát vert rablók miatt a helyi földesurak a kolostor tetőzetét leszedették, és a templomot lerombolták.
Amikor a pálosok 1934-ben visszatértek Magyarországra és újrakezdték tevékenységüket, a Jakab-hegyen álló vadászházat kolostorrá, illetve a Boldogasszony kápolnájává alakították át.
A romok a legkönnyebben Kővágószőlős község felől, északkeleti irányban kb. 2,5 km-es meredek hegyi ösvényen érhetők el.
A román és gótikus jegyeket is mutató templom a kora Árpád-kori egyhajós kistemplom alapjaira épült fel a XIV. században. Falain ebből a korból származó, a szentek életét bemutató freskótöredékek láthatók.
Az egyenes szentélyzáródású, keletelt Szent István-templomot a XIII. század első felében emelték, mellé rövidesen sekrestyét és tornyot építettek. A XIV. században kibővített épülethez egy évszázaddal később védelmét biztosító kerítőfalat és tornyot húztak. Déli oldalán léphetünk a belső térbe, néhány lépcsővel lejjebb érjük el a padlószintet. A diadalív falán csekély freskómaradványokat tártak fel.
A XVI. századi kerítőfal maradványai még láthatók. Érdemes szétnézni a templomot övező temetőben is: néhány XVIII. századi sírkő emlékeztet az első német telepesekre.
Az előzőnél lemaradt: az adatok, információk itt is Ludwig Emil cikkéből származnak - figyelemreméltó sorozata Magyarország rejtőzkődő emlékeiről a Magyar Nemzet szombati mellékletében jelenik meg immár 8 éve.
A "hét műemléke" kétségkívül a csempeszkopácsi Szent Mihály-templom volt. Az épület két lépésben készült: az 1250-es évek elején a kis, téglány formájú hajó az apszissal, majd alig pár évvel később a magas torony. Legbecsesebb és legdíszesebb része a déli kapuzat: a faragott kő kereten normann fűrészfogdísz szalad végig, a hegyes timpanonba foglalt oromzatban az Isten Báránya dombormű látható. (Ez alapján feltételezik, hogy a közeli Ják templomának építkezéséről jött át ide valaki, hogy ezt a kis falusi remekművet kifaragja.) Belsejében nyolc (!) festési periódust tártak fel a kutatók, legrégebbiek a szentély íves falán található részletek: az apostolfigurák az épülettel egyidősek lehetnek. Mély benyomást tett rám ez a látogatás, szívesen maradtam volna ott még nagyon sokáig. A képek nem adják vissza azt a hangulatot, át kell élni, ott kell lenni...
