Mi csütörtökön fogunk permetezni lombtrágyát és felszívódót fog kapni kontakt szert nem . Teljesen tiszta mindegyik fajta levele spórolunk ha marad a száraz meleg idő . 2 rezet kapott eddig talán ez az egy permetezés elég is lesz neki a tafrina ellen ha nem fordul hidegre az idő .
Ebben a tanulmányban spanyolországban kiviültetvényben vizsgálták a fahamu hatását 0, 8 ,16 t/ha mennyiségben. Önmagában a fahamu nem növelte a gyümölcstermést, de ha volt hozzá egyéb tápanyagbevitel (csöpögtetős műtrágyázás), akkor ahol fahamu is volt, ott 30%kal több gyümölcs termett, mint ahol fahamu nélkül volt a csöpögtetős műtrágyázás.
Az aktuális tafrina ellenes védekezésre kérdezem, melyik kontakt szert lehet és érdemes használni, ami szabadforgalmú? Korábban Bravo-t alkalmaztam, de megszünt a forgalmazása.
Én még mikor csak ismerkedtem a gyümölcstemesztéssel (kb 25 eve)mindenkitől mindenféle tanácsot kaptam. Az egyik ez volt " ültetőgödör aljába egy nagy vödör fahamu"
Ki is próbáltam, semmi pozitívumot nem vettem észre. Talán csak annyit hogy a fahamuval ültetett fáknál nem okozott gondot a cserebogárpajor kártétele. Nem tudom zavarja e őket vagy csak véletlen egybeesés.
Na most tegyük fel meghagysz 3 vázágat. Akkor a vázagaknak egyenként több hely jut a kör harmada. A vázágakon meg lehet hagyni halszálka mintában jobbra balra szálvesszőket. A teret kitölti.
De ha mondjuk megmarad 6 vázag, akkor logikusan csak a kör hatoda jut egy vázágnak. Több vázág többfelé oszlik a fa ereje, a vázágak gyengébbek nem olyan terebélyesek. Nincs annyi helyük, nem tudod meghagyni halszálka mintában mert sűrű lenne. Összeérnének így csak a vázágnak háttal egy irányba tudsz hagyni. Sokféle fat láttam már. Azzal nem szokott baj lenni hogy 6 vázag van. Gondolom amiatt is hogy ugye baracknál a kétéves faiskolai fákon nincs is általában csak 4 vagy 5 vázagnak valo vessző meghagyva. Sokkal inkább előfordul az hogy a metszés kezdetén (koronaalakitás)a vázágak végen nem távolitjak el a konkurenst. Így már az alján elagazik yba. Az elágazás alatt felkopaszodik és beerősödik. Így idővel már olyan lesz mintha 8 vázág lenne.
Pedig jó lenne egy konkrét tapasztalat hogy 5 liter hamu egy frissen űltetett csemeténél milyen hatást eredményez . Legalább pár darabnál hagyd rajta és jelezd az eredményt .
A fahamuval az a helyzet, hogy több olyan anyagot tartalmaz ami káros a növényekre mint ami hasznos . Ha keveset raksz belőle , hogy ne ártson akkor használni sem fog ha annyit hogy jelentős legyen a kálium pótlás akkor ártani fog , mégpedig úgy , hogy gátolja a tápanyagok felvételét .
A meszelésnek az az előnye , hogy lassítja a virágzást szerintem nem igaz hiszen az elsősorban a talaj és a levegő hőmérsékletén múlik azt nem befolyásolja annyi előnye lehet hogy a farontó lepke számára nem vonzó a meszelt törzs így az elkerüli .
Nyílván nem. Metszéssel kapcsolatban tudni kell hogy tökéletes fa csak a könyvekben ábrákon létezik. Szerintem ezt Mozo is megerősíti. Nyilván minden vessző tövében nem lesz teljesen alkalmas vessződ. Sok tényező összejatszása kell ehez. Jo metszés, jo fajta, jo tapanyagellátottság, megfelelő ritkitás.
Teljesen tökéletes nem lesz csak optimalis.
Ahogy Mozo is emlitette, ki kell tapasztalni. Minden fa es termőhely egyedi nincs általános szabály.
Első metszés után figyelsz a fákra folyamatosan. Abbol sokat tudsz következő évre viszonyitani.
Amúgy annyira volt ma időm, hogy felástam rendesen a fákat nagyobb területen, és belocsoltam yara 15-30-15 táppal, ez volt kéznél. Talán valamit ér, bár most olvastam, hogy foszfort, káliumot inkább ősszel-télen és a nitrogént tavasszal.
Na végre, ugyanigy vagyok a fahamuval. Megis mindenhol leszolnak. Mondván a fahamu csodaszer, en nem igy latom. Másik kedvencem még ez a törzs bemeszelés. Bevallom én ezzel is igy vagyok. Ártani nyilván nem árt, de én nem érzem azt hogy olyan nagy előnyei lennének. Nem beszelve arrol hogy sztem nem is szép szamomra olyan termeszetellenes. Neked mi erről a véleményed?
Ez lett volna a következő kérdésem, a tápanyag. Nem vagyok megelégedve a fáimmal, sajnos tavaly nem volt időm semmire, tápra sem, permetezéskor kaptak csak lombtrágyát. Agyagos a talaj, valamivel javítani, tápozni kellene. Jól gondolom, hogy ősszel-télen kellett volna? Tavasszal--nyáron a lombon kívül szoktatok/lehet mást?
Szerintem az elméletet nagyon jól leírtad és ezek szerint ismered is . A másik eleme a jó metszésnek az .... arányok , hogy mennyi a megfelelő számú ilyen olyan vessző és hol maradjon az adott fán . Ezt tanulni nem lehet ehhez csinálni kell és majd az idő hozzá a tapasztalatot . Persze a tápanyag ellátás is lényeges , még minden más , mert hiába jó a metszés ha gyenge a fa nem fogja hozni azt a minőséget amit kell .
Mozo, ha időd engedi és van kedved ezt kifejtenéd kérlek?
"ugye én is szoktam mondani hogy ideje korán gondolni kell az alsó részeket a termőkarok kialakítására mert ezáltal könnyebb lesz fenntartani az alsó részek termőképességét ."
így már csak az a kérdés, hogy át lehet-e állni egyfajta hibrid:D korábbi metszésről csak szálvesszősre?
Mert én ezt most úgy oldottam meg, hogy a többnyire erős, nem elég hosszú vesszőket (nem fog meghajolni sem előttem, sem a gyümölcs súlyától) meghagytam 1-2 rügyre, és arra gondoltam, hogy majd most kinevelek hosszú vesszőket.
Hasonlót csináltam nagyon megerősödött ágrészekkel, ott vagy rügyet vagy akasztót hagytam, abban bízva, hogy ott is lesz miből válogatni.
Mondjuk ezt kérdezhettem volna metszés előtt is, de így izgalmasabb:)
Írok pár sort én is neked hátha segítek vele valamit
koronaformára most nem térnék ki inkább a termő korú fa metszésére 3változat ismert
1váltócsapos metszés
Őszibarackot a budai hegyekben a kipusztult szőlők helyén kezdték el nagy számban telepíteni így a metszését is onnan ültették át
akárcsak a szőlőben hagytak 2rügyes ugarcsapot valamint 5-7vagy több rügyes termővesszőt. Következő évben termővessző lekerült az ugarból lett termő. előnye erős vesszők hátránya a viszonylag kevés termés
2csökkentett számú termővesszős
mivel a 2rügyes ugarcsapok nem minden esetben hajtanak ki (beszáradnak) így ennél a módszernél nem hagynak külön termő meg ugarvesszőt hanem egy hosszabbra hagyott termővesszőtől várják a termést aminek még marad ereje a következő évre elég erős termővesszőt kinevelni. Itt a termővessző visszavágásának a mértékre kell figyelni ami függ fa erősségétől talaj adottságaitól valamint fajtától. előnye erős vesszők több termésmennyiség
3szálvesszős metszés a legerősebb termővesszőket érintetlenül hagyják fánként meghatározott számban minden más lekerül. Itt mivel nincs visszavágva a vessző végén lévő barack év közben lehúzza így a legmagasabb ponton erős hajtás fejlődik amiből következő évben megint lehet hagyni szálvesszőt. Ez a művelésmódnál jól kell meghatározni a termőrügyek számát hogy ne terheld túl a fát meglegyen az egyensúly valamint nem árt nyár elején a gyümölcsritkítás. Ezt a modern kori intenzív termesztés hozta el előnye ezzel a módszerrel érhető el a legtöbb és minőségre legjobb termés. Hátránya a fa erős terhelést kap könnyen túlterhelhető felkopaszodhatnak.
Azóta metszettem, és picit még kérdeznék, ha nem gond, hogy biztosan jól értem.
Írod, a vessző tövénél lesz alkalmas vessző következő évre.
Mármint, ha tőből metszem a vázágnál közvetlenül egy korábban eszerint jól metszett fát, ahol hosszúak és 1 évesek a termő vesszők, ott minden esetben szinte?
Teljes mértékben igazad van ahogy leírtad még annyit hozzá tennék egy tipikus pl az elseprűsödött harmat gyenge vesszökre és akkor képzeletben aggassál rá öklömnyi barackokat .
