"Igen, a vegyesházasságokkal a zsidóság fogy." Ez a szó ebben a kontextusban önmagában a tiszta nácizmus.Hígul a faj. Ez ugyanolyan undorító mint a zsidótörvények, ahol fajgyalázást meg vérfertőzést emlegettek és tilos volt a magyarnak a zsidóval házasodnia.
Súlyos kijelentés, de leírom: aki bennem a zsidót és nem a magyart látja, az antiszemita.
És ennek a mondtanak igen messzire ható következményei vannak.
Egyébként meg, a pofa zsidó vallású, származásról nemigen esik szó.... de akkor mit pampog?
Akik a kisebbségi lét parlamenti elfogadásáért aláírást gyűjtenek, azok akarva-akaratlanul ezt a társadalmi előítéletet erősítik, engem pedig, felelőtlenül, a saját hazámban, saját magyarságomban, saját kultúrámban kisebbségi létbe erőltetnek.
Ebből meg láccik, hogy a pofa mégis zsidó, mer ugyan nem érti, hogy miről van szó, de beleugat és sarkos véleménye van, méghozzá azon az alapon, hogy hol jó ez nekünk zsidóknak.. :-)))
A Heine idezet -amit eddig nem hallottam - nagyon szellemes es talalo.
Tegyuk hozza - ha forditas pontos-, hogy a pech szo, nemetul szurkot is jelent ami a jelen esetben a mondatnak Doppelbödigkeit-et ad, szoval a jelen esetben egy olyan Strich-et, amit nehez lekaparni (A Pechvogel sem szerencsetlen flotast jelent eredetileg, hanem hollot, azaz a nephit szerint szerencsetlenseget hozo fekete madarat )
Amikor Heinétől azt kérdezték, hogy a zsidó vallás-e vagy nép, a nagy német költő úgy válaszolt "zsidónak lenni se nem vallás, se nem nép, hanem pech". A magam részéről én ezt úgy élem meg, mint százszázalékosan magyarnak született, a magyar kultúrán felnőtt, héberül még olvasni sem tudó, zsidó vallású egyén. Mint ilyen, annyiban különbözök a magyar katolikusoktól, mint amennyire különbözik a református, a baptista, a görög katolikus és így tovább. Súlyos kijelentés, de leírom: aki bennem a zsidót és nem a magyart látja, az antiszemita.
Akik a kisebbségi lét parlamenti elfogadásáért aláírást gyűjtenek, azok akarva-akaratlanul ezt a társadalmi előítéletet erősítik, engem pedig, felelőtlenül, a saját hazámban, saját magyarságomban, saját kultúrámban kisebbségi létbe erőltetnek. Hol van akkor az igazi hazám? Izraelben? A zsidó országot tisztelem és becsülöm, mint a világ bármely országát tisztelő és becsülő kultúrember, de semminemű egyéb kötődésem nincs hozzá. Aggódva figyelem a létéért folytatott élethalálharcot, amely sajnos, még messze nem dőlt el, és reménykedem, hogy a távoli béke megnyugvást hoz mind a zsidók, mind az arabok életében. Én azonban Izraelre mint anyaországra nem tudok gondolni.
Hónapok óta figyelem, mi lehet az oka itt és most a zsidó kisebbségi lét törvényi erőltetésének? Talán csak nem az, hogy zsidó nyelvkönyvet olcsóbban lehetne kiadni? (Kozma György: Nemzetiség? Minek is?, ÉS, 2006/27.) Hiszen ezt százezer zsidótól gyűjtés útján is meg lehetne oldani. Vagy az, hogy a zsidó kisebbség is állami támogatásban részesülhetne? Ezt ennél rosszabb időben senki nem vethetné fel. Azt hiszem, a válasszal Szegő Péter szolgál (A zsidóság kisebbség is, ÉS, 2006/27.) Azt írja: "Az etnikai kisebbségé válás mellett szól, hogy a leendő Országos Zsidó Kisebbségi Önkormányzat potentátjai remélhetőleg felemelik szavukat..." (kiemelés tőlem - G. A.). Erről van szó: néhány mai hétköznapi foglalkozású egyén azon töri a fejét, miként lehetne ő is potentát, miként oszthatna szét néhány milliót a zsidó kultúrára, amely egyébként az önjelölt potentátok nélkül eddig is megvolt. Ezt, az elszólás ellenére, nyilván tagadják. De az Örökkévaló az embert nemcsak a felszín megértéséhez szükséges ésszel áldotta meg, hanem azzal a képességgel is, hogy a dolgok és szavak mögé lásson.
Amennyiben az ötlet keresztényektől származna, most mélységesen fel lennénk háborodva.
Heinének igaza volt, Ungvári Tamás (A walesi bárdolatlanok, ÉS, 2006/25.) pedig stílusában is udvarias, mindahhoz képest, amit minderről én (is) gondolok.
Azt, hiszem a cikk abszolut semmitmondo volt, es egyetlen meglepo megallapitasa sem volt.
Legfeljebb az mondat megszivlelendo, hogy " A kutatásból az is kiderül, hogy az erős zsidó tudattal bírók jóval gyakrabban számolnak be átélt antiszemita inzultusról, mint azok, akik nem sokat foglalkoznak a zsidósággal."
Azaz, a csoportban reflektalt, es ezert a valosagosnal nagybbnak latszo veszelyeztettseg kivaltotta felelem termeli -szernecsere nem bovitve - ujra a getto kozonseget.
A családokban ma már sokkal kevésbé övezi titok a zsidó származást, mint pár évtizeddel korábban. A fiatal zsidó nemzedék - bizonyítja Gadó János szociológus kutatása - az idősebbeknél is jobban kötődik a liberális világnézethez.
A magyar zsidóság történetében a magas színvonalú oktatás és a szakmai karrier sokáig együtt járt az asszimilációval, a beolvadással. A rendszerváltást a zsidó hagyomány és a korszerű világi tudás teljes kettéhasadásának állapotában élte meg a zsidóság, és ennek lenyomatát viselte magán az oktatás is - írja kutatásait összefoglaló tanulmányában Gadó János.
A szociológus arra volt kíváncsi, hogy mi történt 1990 óta. A vizsgálat három zsidó iskola - a Scheiber Sándor Tanintézet (volt Anna Frank Gimnázium), a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola és az Amerikai Alapítványi Iskola (ismertebb nevén a "Wesselényi") -, valamint két nem zsidó, de az asszimiláns zsidóság által preferált elitgimnázium - a "Radnóti" és a "Berzsenyi" - volt növendékei körében készült.
Gadó János adatai szerint a Lauderbe járó fiatalok családi hátterét igen magas iskolai végzettség, kiemelkedően jó anyagi helyzet és magas társadalmi státus jellemzi. A Wesselényi utcainál az "anyagi javakkal való ellátottság" átlag feletti, miközben a lakáshelyzet átlag alatti. A Scheiberben végzettek háttere a zsidó átlagnál minden szempontból kedvezőtlenebb. A Radnóti és a Berzsenyi esetében erős urbánus közeg és tisztes jómód a jellemző, ugyanakkor nem az anyagi, hanem a szellemi tőke a kiemelkedő.
A mai huszonévesek gyerekkorában - állapítja meg a szociológus - már nem övezte olyan nagy titkolózás a zsidó származást, mint az ötvenes és hatvanas években, de ahol csak egy vagy két nagyszülő zsidó, ott kevésbé egyértelmű, hogy milyen hagyományt akar továbbvinni a család. A zsidó intézményekben érettségizettek körében magasabb a hagyományt tartók aránya, de - jegyzi meg Gadó - ez már tanulmányaik megkezdése előtt is így volt.
A zsidó származás amúgy csak az ortodox szellemiségű Wesselényiben követelmény, az inkább kulturális alapokon álló Lauder ilyen szempontból nem vizsgálja a jelentkezőket. Ugyanígy a Scheiber sem, de itt a vallásgyakorlatot elvárják, és ez valamelyest szűri az érdeklődőket. A megkérdezett fiatalok magyarságuk mellett a zsidóságukat is fontosnak tartják: igaz, iskolánként más-más módon és eltérő intenzitással.
A kutatás egyik váratlan eredménye, hogy a zsidó iskolát végzettek - minden öntudatuk ellenére - kisebb arányban választanak zsidó párt maguknak, mint a két másik gimnázium volt diákjai. Gadó János feltevése szerint a magyarázat az, hogy a fiatalok az iskola burája alól kilépve belekóstolnak az élet olyan örömeibe is, amelyek addig távoliak voltak számukra.
A túlnyomó többség a balliberális napi- és hetilapokat olvassa, a választásokon pedig nagyrészt az SZDSZ-re, kisebb részt az MSZP-re szavaz. Jobboldali szimpatizánst csak elvétve találni közöttük. Kovács András korábbi vizsgálata kimutatta, hogy a magyarországi zsidóság az átlagosnál jóval inkább elfogadó a cigányok vagy például a homoszexuálisok iránt, és liberális álláspontot képvisel az abortusz vagy a halálbüntetés ügyében. A fiatal zsidó nemzedék - bizonyítja a mostani kutatás - még a teljes zsidó népességet is felülmúlja liberalizmusban. A fiatalok egyedül a menekültek esetében kevésbé megengedők: ez valószínűleg a zsidóságot különösképpen fenyegető iszlám fundamentalizmus európai megjelenésével hozható összefüggésbe.
A három zsidó intézmény végzősei nagyobb mértékűnek tartják az antiszemitizmust Magyarországon, mint a két másik gimnázium volt hallgatói. A kutatásból az is kiderül, hogy az erős zsidó tudattal bírók jóval gyakrabban számolnak be átélt antiszemita inzultusról, mint azok, akik nem sokat foglalkoznak a zsidósággal.(Cz. G.)
Identitás, önbesorolás (százalék)
Lauder Scheiber Wesselényi Zsidó Nem zsidó Berzsenyi
iskola Sándor utcai iskolákban iskolákban és Radnóti
iskola iskola végzettek végzettek gimnázium
1. Magyar vagyok 5 17 5 10 3 5
2. Zsidó származású magyar vagyok 24 27 24 25 36 35
3. Zsidó vallású magyar vagyok 13 15 19 15 13 15
4. Magyar is vagyok meg zsidó is 33 7 19 20 23 30
5. Magyarországon élő zsidó vagyok 18 29 33 26 19 10
"Igen, a vegyesházasságokkal a zsidóság fogy. És a svábság is."
Én magam is fogyni fogok magyar, horvát és sváb vérrel az ereimben. Mindenki fogyni fog, csak tartsuk ezt számon jó alaposan, sasszemeket kimeresztve..(
An Italian-American family was considering putting their grandfather in a nursing home. All the Catholic facilities were completely full so they had to put him in a Jewish home. After a few weeks in the Jewish facility, they came to visit Grandpa.
"How do you like it here?" asks the grandson. "It's wonderful!! Everyone here is so courteous and respectful," says Grandpa.
"We're so happy for you. We were worried that this was the wrong place for you. Let me tell you about how wonderfully they treat the residents here,"
Grandpa says with a big smile. "There's a musician here -- he's 85-years old. He hasn't played the violin in 20 years and everyone still calls him 'Maestro'. And there's a physician here -- 90 years old. He hasn't been practicing medicine for 25 years and everyone still calls him 'Doctor'!! Also a Federal Judge, retired for over 30 years, is still addressed as 'Your Honour'. And me, I haven't had sex for 30 years and they still call me 'the fucking Italian'"
latom, hogy Te is alkalmazod azt a technikat, amrol alant beszeltem, nem a hozzaszolashoz, hanem annak kapcsan nyilatkozol meg.
Mivel magam nem vagyok kozelkelet szakerto - mondhatnamam Ibolka szavaival, hogy nem ertek a focihoz - azaz ugy latom, hogy senkinek sincs igaza (ami azt is jelenti, hogy mindenkinek megvan a maga igazsaga, es a maga korlatja), de minden resztvevo fel kello mennyisegu sertettseget es gyuloletet halmozott fel a tovabbi oldoklesekhez, raradasul ez nem kozelkeleti, hanem MAGYAR belpolititikai topic, ezert az utobbi napok sajnalatos kulpolitikai esemenyeihez legfeljebb azon figyelmeztetes kapcsan szolok hozza, hogy mlyen felesleges potlolagos terheket vesz a nyakaba az, aki ostoba szavak reven teszi ki magat tole fuggetlen cselekedetekert valo felelossegvallalara valo felszolitasnak.
Azért volt az, mert Ulmból jöttek a svábok, Felvidékről nyomultak a tótok, délről a rácok, dalmaták,aztán ittmaradt pár tucat kikeresztelt török is, zsidó család is volt vagy egy-kettő. A katonaság is elég nagy mozgásokat vitt bele az életbe-hol olasz, hol német földön battyogtak...
Pedig ez valódi közmondás, de nem is tudom hol olvastam. Olyan jó, hogy megjegyeztem. Amúgy a 2 hatványai szerint ki lehetne számolni, kinek hány öreganyja-öregapja volt úgy 550 éve, a nándorfehérvári csata idején. 25 év egy nemzedék-tehát úgy 2 a huszonkettediken. A fele hapsi (-a rozogák),ennyi harcos nem is kellett volna a csatamezőre és a török villásreggeli lett volna örökre. Lehet számolgatni egy 4000-es város lakói a közelebbi rokonok egymással, vagy egy 2-300 fős vallási csoportocskáéi?
maskeppen latom a felverseget es inkabb ezt tekintem a termeszetes allapotnak. mi ertelme lenne hogy szegedi ember szegedivel hazasodjon kizarolagosan vagy elsosorban?
ugyis nagyon nagy mertekben bekorlatozodnak a veletlenszerusegek. tehat az endogen folyamatok ugyis erosek.
de valahogy erosebbnek erzem a kotest egymassal nem ellenseges de megis megkulonboztetheto kozossegek kozott.
Aha. Majd megkeresem. Ugye, hasonló a hasonlónak örül, már elég régen. Minek vegyek az utca összes kölykének cipőt, ha az enyémek mezítláb járnak szinte? (még,ha van is miből)
ez is igazsag. es nyilvan nyomas ala kell helyezni a kormanyt es a donteshozokat.
az is jo lenne ha ezek az ujonnan bejovoek szoci/liberalis szavazok lennenek, akkor legalabb az mszp/szdsz igyekezne a szabalyozas enyhiteseben a fidesz stb stb meg tiltakozna mint az aallat!..
nem szeretem a listakat. valahogy idegenkedem toluk. a hamis listakat meg plane nem szeretem.
valahogy az a momentum is kimarad a dologbol hogy libanon eseteben a messzebb, tavolabb levo arab, iszlam orszagok hasznaljak fel ezt az orszagot es teszik tonkre minden skrupulus nelkul, mar csak azert is mert a libanoni toke/uralkodo reteg konkurenciajukat kepezi az arab vilagban.
tehat iran es sziria veri libanon faszaval a csalant. es mindez mar vagy 30 eeve.
meeg az jutott eszembe hogy az izraeli torveny sem olyan megengedo. lehet valaki barmennyire zsido erzelmu es vagy tudatos, ha edesanyja nem volt zsido akkor egeszen mas eljaras alaa esik.
a magyarorszagi zsidok nagy reszenek edesanyja nem zsido, masik nagy reszenek pedig edesapja nem zsido igy viszont zsido identitasuk meeg sokkal jobban kerdeses lehet.
a mai ujsagban volt egy cikk a nemzetisegiekrol. raadasul egy zsido vallasu ember, tehat meglehetosen zsido identitasu ember irta, es eliteloleg.
