Az 5. ábrán látható a 9 kontakt zárásának időbeli lefutása. Felül a billentyű pozíciója és a pillanatnyi sebessége látható. Több érdekes dolog is látszik az ábrán:
A kontaktusok erősen peregnek (prell, bounce). A prell hossza függ a lenyomás módjától (lassú lenyomás vagy gyors leütés), 3-5 ms között változik, és az időbeli lefolyása nagyjából véletlenszerű (habár az ábrán szinte mindegyik kontaktnak van egy hosszabb nyitott periódusa a teljes zárás előtt).
Erős leütés esetén hosszabb a prell, lassú lenyomásnál viszont néhány kontaktnál megjelenik egy "késői" prell is (late bounce).
Az egyes kontaktusok nem egyszerre záródnak. A sorrend nem egyszerűen a kontaktok sorrendje, bár nem is teljesen véletlenszerű. Ráadásul ez a sorrend valószínűleg minden billentyűnél más, bár úgy tűnik, az adott billentyűre jellemző.
Az összes kontaktus 4 és 5 mm billentyűút között kezd záródni, míg a teljes út kb. 10 mm. Ezért a hagyományos gumiharangos/szénpöttyös érzékelő nem tudja jól modellezni a zárást, abban ugyanis távolabb vannak a kontaktok, hogy pontosabban tudja mérni a leütési sebességet (valójában időt).
Szóval a virtuális kontaktok modellezéséhez olyan érzékelő kell, ami legalább három pontot érzékel a 4-5 mm-es billentyűút között. Ezt meg lehetne oldani egy speciális gumiharanggal is, vagy ahogy a Soul-ban állítólag csinálták, mágneses (Hall-effektusos) érzékelővelm vagy optikaival is. Nagy kérdés, hogy egy ilyen érzékelő milyen gyorsan reagál, itt ugyanis 1 ms alatti időkülönbségek vannak.
Sokan kétlik, hogy a Virtual-Contact valóban virtuális-e? Ami optikai, mint a PNOscan. Mert nem kérkedtek a kontaktok számával, pedig elvileg lehetne 33 is!
Lehet, hogy továbbra is fizikai a kontakt? Ez is a Yamaha jobb digizongijainak hármas szénpöttyét használja? Akkor igazából egy XK5-ös olcsó kiadásban. Egyébként klassz a hármas kontakt is, gyakran elegendő akár.
Rég volt igaz, 24196-7 hsz. már linkeltem a teasert! :)
Pofára skpro-szerű ez is, meg az ára se lesz egy human megközelítés ahogy szokott…
Sok csodát én nem várok ezektől. Ahogy elnézem a hangszer piacot, itthon is van 1-2 kőgazdag aki minden újdonságra lecsap, aztán 1-2 hónap múlva már árulja is (nem csak orgonákra értve). A használt piac meg ugyanúgy kinálja a VK7, Electro felhozatalt időről időre. Minap régi XB-t is láttam eladót.
Ez az egész, nagyjából úgy néz ki, mint a Kőleves című mese. Kell hozzá ezis, meg az, és még egy kicsi ebből is, és már majdnem jó! Már aki olvasta általánosban az olvasás órán, az emlékszik a történetre. :-)
..."számít az op rendszer is."...Lehet!...meg még esetleg egy tucat más tényező??....már ott, hogy pl. az apple telefon os minden szempontból azonos ill.egyenértékű-e az Apple pc-ken lévőkkel??? -megaztán a szoftver telefonos változatok egyenértékűek-e?-asszem olcsóbak mint a PC vagy full Mac változatoknál?!....a Windowsra telepített szovtvereket a Win csak félnapos késéssel szólajtatja meg -ideértva a Win részeként telepítet Roland Sound Canavast, mig egy hozzátelepített külön asio program mindjárt "rendet" csinál...szóvel ez az egész megin egy olyan dzsungel, hogy asszem a szakemberek is vakarhatják a fejüket....megint csak a baráoma idézem:
Csak picit off, mert minden digitális vas célszámítógép. Ha csak a processzor számítási képessége számítana, a mobilok teljes értékűek lehetnének. De akár ios, akár android, egy pici gumis késés van pl. a VB3m-nél, amitől már lehet vele jól zenélni, de egy 20 évvel ezelőtti gépen kisebb volt a látenszi. Szóval szerintem számít az op rendszer is.
”más fogyasztó megmaradt a Windowsnál, annak " történeti"-praktikus okai voltak”
Pl. hogy linyuksz alá nem készültek hangkártya driverek. (Ma nyilván már más a helyzet, de a zenélés ott még mindig abban merül ki, hogy milyen audio lejátszót tegyél fel parancssorosan, kőkorszaki módszerekkel, amivel a szabad szoftver elvének megfelelően, legalább már egy koszos mp3 fájlt meg tudj azért hallgatni.) :)
Az más káposzta, mikor a gyártók (pl. Korg) átírják maguknak ezt az os.t és a célhardverre igazítják optimalizáltan. (Sajna a boot idő még mindig 2 perc - lásd Nautilus).
Szóval ez a linyuksz mindenre is jó volt (aki nem unta percenként parancssorban programozni - video ), csak zenélésre nem. Foglalkoztam 10-15 éve a kérdéssel. Legalábbis házi körülmények közt hamarabb csihol életet windowsba az ember zeneileg…
“valaki egy hangszer- "vasat" konstruál, és csak egy bizonyos szoftverre épít, az ésszerüen valamilyen Linux-származékot használ”
Nyílt forráskódú ez a titok, azaz ismered a rendszert. A winfosnál nem, csak ami a fejlesztőknek külön dokumentált (jó pénzért). De érdekes mód a bankrendszer is mégis winfost használ (magam is fotóztam egyszer lefagyott ATM pénzkiadót Win NT hibaablakkal a Raiffaiseennél). :) A légiirányításnál meg az űriparban a legstabilabb QNX nevű op.rendsz. van hadrendben.
A linyuksz kernel önmaga még ma is elfér egy floppy lemezen, tehát kicsi, így hangszerekhez ideális a gyártóknak, de ha ebből otthon akar vki működő, pl. B4 vst plugint futtató rendszert varrni, az még mindig kemény dió.
“az audió-programmok belső-lényege szine máig is 32 bitttel fut, mindazt egyszer egy bennfenes Steinberg-Yamaha szakember nekem bizalmasan megsúgta”
Nyilván ez az xp idején és utána még pár évig így volt, de mára egy DAW belső mixing folyamata és a plugin effektek (pl. zengető, amp drive, Leslie) szimulációi max. a grafikai felhasználói csatolófelület (GUI) megjelenítésében spórolhatnak 32 bittel a hang (oversampling, jitter stb.) javára, ami defacto 64 bit már elég sok éve. Másképp mi értelme volna a hardver fejlesztésnek. Viszont nyilván ennek picit ellentmondóan, nem a hang ipar a húzóágazat az ámítógép hardverek fejlődésében, hanem a játék ipar, 3D és virtuális valóság. A hangszeripar ilyen tekintetben lazán elvolna máig nem 32, de 16 biten is a régi jó soros adatátvitelű midivel a nyakában. 👍
..tovább is off, de néhány (személyes is) tapasztalat : én csak az XP idején szálltam be a PC-be és PC-audio-világba túl drága és gyenge volt addig, én csak MIDI-szekvencereztem, s arra a legjobb- IMHO mindmáig- az ATARI volt, ami ugyszem M.O.-n nemigen terjedt el anno...a) A 32-es XP már egy jó, idővel kiforrott, OS volt, -( és az audió-programmok belső-lényege szine máig is 32 bitttel fut, mindazt egyszer egy bennfenes Steinberg-Yamaha szakember nekem bizalmasan megsúgta -)...XP PC-parkokkal eljes Hollywood-filmeket zenésítettek meg, a szoftwarek elkezdték aranykorukat élni. És még nem létezett 64-es processorÍ -az XP32 egyelen "gyengébb" ponja volt hogy nem lehetett 4 GB-nél nagyobb (!) memoriakártyákat használni az alaplapokon... sb, stb...szóval, hogy már az XP-s PC-ket is meg lehetett pakolni csordulásig mindennel, és profi-szintű hangkártya is volt már...a szofvereket pedig később "64-esítetteék" hogy fussanak a megjelent 64-es Windowsokon, de ez a felszín többnyire...
a lényeg az: hogy egy szoftver, teljes DAW vagy akárcsak egy plugin az adott gépen (jól) fut-e, nem annyira Windowstól függ, mint inkább az adott PC paramétereiől, "erősségétől"- tehát: processor sebesség, grafikai-képesség, memória nagyság-gyorsaság, hűtés, stb....
namármost, minden programmnak illik megadnia, hogy mit kell minimum hoznia a PC-nek, hogy kielégítően fusson, ill. elférjen rajta- esetleg mások társaságában! - tehát ezt jó előre figyelembe venni mielőtt felrakunk valamit. A mai világban amikor a gépek olcsók és erősek, ez szine csak elméleti -de érvényes!-megfontolás - egy XP-Intel-Atom felállálás valahol a létra alja, de mint kiderült, itt "szükséges és elegendő volt...
...viszont: "Lehet hogy....." stb. -nem hiszem! Ha egyszer van XP-d, még 100 évig építhetnél vele tovább is PC-ket, (az XP-nél még az aktiválással sem volt baj, én anno vettem egyet, és aztán 4-5 gépen is tudtam futtatni - pláne itt "embedded vezióról van szó...)...nyilván maga a gazdag koncepció nem vált be üzletileg, az igényes Hamichord nem tudott tért hódítani és inkább a mai egyszerűmm MOJÓ-kat futtatták, és mint említettem! a cég maga is "elmúlt "ill. kicserélődött!
...a Linux pedig tudtommal nem múlt ki, köszöni jól van, csak nem úgy hívják azokat -csomó verzió van belőle! -(anno sem, a Linux gyüjtőnév volt!) -és minden szakember szerint jobbak, mind az eléggé közútálatnak örvendő Window-ok. Hogy -főleg zenészek de sok ezer
más fogyasztó megmaradt a Windowsnál, annak " történeti"-praktikus okai voltak-vannak, de ez külön fejezet.
Ha valaki egy hangszer- "vasat" konstruál, (vagy akár kávéfőzőt vagy porszívót) és csak egy bizonyos szoftverre épít, az ésszerüen valamilyen Linux-származékot használ. Ha az akarom hogy a vevő maga is tudjon rá további szoftvert telepíteni-cserélni, egy Windows jobb választás...
....és: van van egy jól bevált szoftveres vasad, amit már nem kell állandóan piszkálni, updatelni, stb. műszakilag megbízhatőbb, egyszerűbb, olcsóbb a DSP megoldás. (az Atari komputernél maga az OS is chipben volt!, minap 30 (!) év után bekapcsoltam egyet, úgy fut mint az új!!) -V.
2000-ben már használtam a B4-et. Egyáltalán nem terhelte le az akkori átlagos PC-met. Szerintem nem kel hozzá nagy tudás. Inkább egy jobb hangkártya a dinamika végett.
Mivel szinte mindig vassal zenélek, ezért ebben sok tapasztalatom nincs. Lehet hogy a Windows XP elmúlása mulasztotta el a Hamichord gyártását? Nagyjából ekkor múlt ki a Linux is. Ámbár a KeyB-nél volt némi hiba. A felső oktáv kissé lassan szólalt meg. De átálltak DSP -re. Biztos okkal.
...igen...a jó videót veled már megtekinteem volt előzőleg....kezd összeálni a kép...néhány itt? a beépített változatról...ez talán a MM.-é, tehát így jött ki, ahogy mondtad,és később kezdék árulni külön, hogy csak a midi konzol vagy felpénzért a "doboz"-zal..-itt az összár oroszlánrészét maga a konzol tette ki-..(ez a doboz amúgy önállóan is használhaó vlt, más MIDI-meghajtással, egyszer kínáltk konkréten egy ilyet..2 db. Korg Kontrol 1-el működött (USB!) csak billentyűzrt kelle hozzá...) Mindenesetre érdekes itt megtudni (számomra) hogy milyen fajta és kapacitásó (szerény) PC "szükséges és elegendő" ehhez a koncepcióhoz - de nem tudom hogy a "doboz" variáns hozza-e amit a beépített válozat...
(Windows XP-embedded)
...viszont még az alábbi, nem egészen világos ualást találam még valahol az "exp" (dobozos) verzióról:
"The MIDI function is not used with the Exp-Edition module.".. ????
Ahogy Misi írja, 2008-ban B4 szoftverrel hajtotta. Úgy tudom most inkább a VB3.2 a nyerő nála, ámbár a BX3 meg lezliszimulációban a legjobb.
Nagyon sok videó található az Artons zenekarral, vagy Rudán joe és a Color együttessel. Ott mind Misi ezen a hangszeren játszik az aktuálisan feltelepített szoftverrel.
Ez a Neko keyboard már 2005-ben is sajna halott ügy volt (meg jó ronda, bumfordi), főleg az ára miatt is. Avantgard próbálkozásként egynek végülis elment… A Yamaha DX1, DX5 volt még hasonlóan böszme ólajtó design. Csináltak rackesített módosulatokat is utána ilyen pc-keyboard öszvérként, kisebb karakteres lcd-vel, ahol már csak a szoftver paraméterek látszódtak egyedileg. Ma egy Macbook vagy hasonló, még mindig stílusosabb és elterjedtebb bárhol egy midi keyboard fölött, mondjuk egy Mainstage live szoftverrel.
Igazából szerintem egy hammondosnak dukál az eredeti stílusú fedélzet. Ilyen digitális keverőt tv-vel meg a billentyűkkel összeépíteni egy stúdióban sincs értelme, színpadra meg egyenesen műgiccs.
..."nem"! -categorice!... -nem "első", hanem "nagy" Hamichordot írtam, a "M3c vagy mi..." változataira gondolván, ahogy az elterjedt a piacon és sok ismert zenekarnál!...igy fentartom véleményemet abban bekezdésben...úgy vélem hogy te MM.-nél egy korai, "0"-seriás modelt éltél át, vszinüleg először a MIDI-keyboardot alkották meg és előszörgyorsan rábiggyeztették a komplett PC-t, (gondolom full-size Windows-al rajta?, ami külön pénzba kerülne sorozatgyártásnál!), hogy elindítsák a labdát, s azután ésszerűsíteték le "M3c" modellre...
-NB. ezidőtájt valamikor az eredeti Crumár cég megszünt, a nevét megvették -egy ideig szinte senki sem tudta hogy ténylegesen kik és hol gyártják a dolgokat, (sok gyártási hibával!)-közben a Hamichord eltünt, a "MOJO" név is belekeveredett, mindmáig, stb...végülis mindegy, de ha tényleg fel tudod rakni használhatóan az UA plugint egy mai MOJO-ra, igazán leveszem a kalapom és igencsak érdekelne hogyan!!!
...- amúgy, további offolás, -csak mert egy igen érdekes, tanulságos, (sajnos kihalt) jószág volt a témában, (PC-sített keyboard,anno 2004 körül, USA)-dizájnilag ma is izgat és talán másokat is érdekel ma is!!
...igen, a VK77 ideális lenne -azért is vettem meg annak idején, mert nagyszerű masterkeyboard, aftertouch is! -9 csatornán tud egyszerre MIDI-zni, meg minden, aztán kiderült hogy egy ponton -Roland szokás!!- elbaltázták: a percussion gombok -amik NEM Hammond -szerint ,-de amúgy működnek, nem adnak ki MIDI jelet!!!... --V.
Nem. Az első Hamichord és videómban azon játszom, mely Mókusmisié, még egy darabban volt PC, hangkártyával.
Fut rajta a Windows és akár internetezni is lehetne vele vagy táblázatot szerkeszteni :-) Tudtommal Misi hangszere megjárta a B4-et, VB3-at, B3X-et és mintha most az futna rajta.
Később valóban jött, hogy egy rackszerű doboz rejtette a PC-t és be kellett dugni a Hamichordba. M3c vagy mi volt annak a neve.
Az első KeyB-k is PC alapúak voltak, de azokon az ingyenes Linux rendszer alatt futott a VST.
Tudtommal a MOJO lett mára az egyetlen ilyen jellegű orgona. Meg lehet építeni is és bekapcsolásnál az autorun funkcióval.
Nem szakterületem, de úgy néz ki, célravezetőbb a DSP programozása.
Csak egy érdekesség, a HX3.6 modul hangzásban semmiben nem különbözik a HX3.5-től, csupáncsak a most beszerezhető processzorok miatt át kellett tervezni hogy ugyanazt tudja szolgáltatni.
Na meg akinek van VK77 hozzá, midi szolgáltatással, oda is megoldható a kezelő fedélzettel a szoftver próbálgatás. A midi implementációs tábla ebben segít idomítani a dolgokat vagy a midi learn funkció is.
...ez mind így stimmel....és egy kis computerre akár 2 tucat soft-cloónt is felrakhatsz...aztán nehéz eldönteni mikor melyike szeresd....- viszont igazán jó, profiszintü, megbízható, ergonómikus, etc. meghajtó-keyboardok (pláne ha 2 manual, vagy netán nívós basszpedál is kéne, ez lehet manapság problémásabb...és drágább....-V.
Sziasztok!
_v.