A MÁV rossz gazda. A vasútvonalak államkincstári tulajdonban vannak, azokat a MÁV pályavasút üzemelteti. Amennyiben szétlopják, ott az állami vagyon hűtlen kezelése áll fenn, amiért a mávnak jogilag felelnie kéne, mivel ő csak vagyonkezelő.
Én az állam helyében számon kérném a MÁV-on az ilyen formán tönkrevágott 64, 49, 83, stb. vonalakat, építsék csak vissza az utolsó centiméterig.
Járjon a vonat, mert nekem így tetszik. Minden vicin és kisvasúton. Ahol az állam rossz gazda volt és megszűntette a forgalmat, ezért ellopták a síneket ott újítsa fel a pályát. Bz van, vasutas van, mehet.
Szerintem elsőször el kéne döntened, hogy mi a fenét akarsz.
Vagy legyél vasútbarát (ahogy te is fogalmaztál), és akkor mondd azt, hogy járjon a vonat, mert neked így tetszik. És ekkor le van rendezve az egész.
Vagy akarjál hozzáértőnek tűnni, de akkor már marhaságokat és féligazságokat ne írogassál. Pláne ne kezdd el a körtét az almával összehasonlítani, belekeverve mindenféle betérős buszjáratokat (mert ugye a betérést a vasút aztán meg tudja oldani), nameg féligazságokat tartalmazó átlagsebesség adatokat.
Hogy ki mit bizonyított: Hát, jópárszor már le lettek itt írva dolgok, amikből azért egy valamicskét értelmes emberek már le tudnak vonni logikus következtetéseket, amikből valami reális arányok kihámozhatók. Ezzel szemben te általában mindíg az ellenkezőjét írogatod elég hosszú ideje még a bizonyítás halovány nyoma nélkül.
Egyébként pedig most DJ Bakter, de korábban mások is elég jól levezették, hogy ezek az állítások miért is nem igazak. (Persze vannak olyan emberek, akik bizonyos esetkben nélkülözik a levezetéseket és csak a tényeket írják, de mögöttük meg nem elhanyagolható tudás és szakmai tapasztalat lakozik, ellenétben veled)
Az pedig, hogy kinek a fórumozása mennyire hasznos, vagy jó, megítélés kérdése. (A te produktumod is)
A mellékvonali vasúti személyszállítás lehet, hogy nem drága (főleg a fővonalihoz képest tényleg nem), de mindenképpen drágább, mint a buszos.
Legyen egy Bz, amiben ugyanaz a motor van, mint egy buszban, ugyanannyit fogyaszt, a mv. bére is legyen a buszsofőrével egyező, ugyanannyi utast szállít el, lehet K.N rendszer, de két hátránya (sajnos) biztosan van:
1. valamilyen "rejtélyes" okból még egy alacsony színvonalú jármű ára is magasabb, mint egy hasonló színvonalú buszé,
2. a pálya fenntartására ha sokat nem is, de valamit csak kell költeni, ha más nem, a dolgozók pályafelügyeletet biztosítanak, az útátjárót, kitérőket is folyamatosan ellenőrizni kell. Csak eltörik egy-két heveder, elllopják a síncsavart, hadd ne soroljam.
Nyilvánvaló, ha ezeket amúgy is megcsinálják (pl. teherforgalom miatt) akkor más a képlet, de nem ez a jellemző.
Terád meg manhattenire is piszok nagy szükség van egy vasútbarát topicon. Alapvetésne tekintetek olyan dolgokat, amiket ugyan sosem sikerült bizonyítani (például, hogy a mellékvonali személyszállítás drága), eközben igyekeztek nagyon objektíveknek és okosaknak tűnni. Téged ugyan nem ismerlek, de manhattenit igen, és tudom, hogy nem más, mint egy mélyen sértett telefonszerelő, aki szerint a vesszőhibái is tökéletesek, jobban ismeri a gőzmozdonyokat azoknál, akik negyven éve vezetik őket, és aki szerint az amerikai vasúton minden fantasztikus, bár épp a héten szembesült vele, hogy azon tíz állomáson kívül, ahol életében megfordult, a legtöbb mégsem magasperonos, hanem sámlis.
>A mellékvonalak halála, hogy még egy félig telt vonatért sem éri meg fenntartani a forgalmat, erősen ráfizetéses. A félig telt busz már nyereséges.
Előbbi azzal a feltétellel igaz, ha a pályán teljesen fölöslegesen tucatnyi forgalmi dolgozó, a vonatokon kalauzok, stb. vannak jelen.
Utóbbi azzal a feltétellel igaz, hogy nem számolod a busz beszerzésének költségét és megelégszel az egynyomos, kátyús, utazási komfortot egyáltalán nem kínáló bekötőúttal, és azzal, hogy a busz a 17,7 km-es távolságot 47 perc alatt teszi meg, ami 22,6 km/h átlagsebességnek felel meg (ez alig kevesebb, mint a MÁV-nál negatív rekorder Diósjenő-Romhány vonal átlagsebessége volt annak idején, és nagyjából fele a mostani menetrendben található legalacsonyabb átlagsebességnek). Ez nem extrém példa, sok ilyen van, de ez az egyetlen autóbuszviszonylat a országban, amit használok, így erről tudok nyilatkozni.
Hát igen. A mellékvonalak halála, hogy még egy félig telt vonatért sem éri meg fenntartani a forgalmat, erősen ráfizetéses. A félig telt busz már nyereséges. A mellékvonalakat az ipari technológiai fejlődés ölte meg! :-)
Az első kép készült az állomásnál, a második viszont Holice megállóhelyen. A megálló a település északkeleti nyúlványát látná el, és nem is esik tőle messze (csak épp a másik oldalra). Ehhez képest a megállóban nem volt utascsere, az állomáson viszont félig megtelt a RegioNova. Igaz, péntek délután volt, az utasok összetétele ennek megfelelően: iskolás diákok, plusz én. :) Na, ezek az iskolás diákok most már buszoznak.
Hatvanban a kétvágányú részen erősen túlemelt ívben van egy útátjáró, amiben mindig félek, hogy elakad a kocsi. Először fölmászol az első vágányra, egy nagyon rövid lejtőn lemégy, majd újra föl a másodikra. Életveszélyes!
Igen, nagyvasútnál "túlemelés" van, azaz a külső sínszálat megemelik. Ennek is van néhány trükkje, pl. ha vasúti vágányok ívben keresztezik a közutat és ott túlemelést alkalmaznak, akkor nem lehet úgy, hogy a legbelső sín lenn, a párja följebb, a következő megint lenn.
Közutat keresztezve a sínkoronáknak nagyjából egy ferde síkra kell illeszkednie.
Közúti vasutaknál (villamos) alkalmaznak túlsüllyesztést, mert az úttestbe épített vágánynál az autók kerekét igen zavarná a kilógó sín. Ezért ott a belső sínszálat helyezik mélyebbre.
Most függetlenül a modellezéstől, mit lehet tudni a "túlemelésről"? Ez azt jelenti, hogy csak a külső felén van szintkülönbség a talajszinthez képest? (Ergó, a belső felén nincs süllyesztés?)
Nyílván ezért árulja a KATO a saját sínjeit eleve túlemeléses töltéssel. A megfelelően (és ez most a füleidnek kedvesen fog csengeni), főleg, ha NMRA szabvány szerint van kisúlyozva a kocsid, akkor nem borul be. Manapság a mozdonyok olyan erősek, a kocsik csapágyazása pedig olyan jó, hogy a NEM szerinti súlyozást már nem tartja be a modellezők jórésze.
Tudna nekem valaki küldeni ebből a könyvből valami képet/ábrát a kérdéssel kapcsolatosan? (Nem igazán van lehetőségem még csak kölcsönben sem beszerezni.)
Másik kérdésem, hogy vonali ívben mekkora a keresztirányú pályadöntés? Eddig főként a 80a vonalon találkoztam, Gödöllő-Pécel közötti szakaszon.
Ha ilyen függőleges falat akarsz a felső töltésoldal és a pálya között, oda támfal kell. Ott arra kell vigyázni, hogy a támfalon belül meglegyen az űrszelvény.
Az úttest mellé szintén támfal kell, amit úgy kell elhelyezni, hogy a vasúti űrszelvény ne lógjon túl rajta. Az úttestnek meg szintén meg kell lennie a kellő szélességének.
Valahogy nem találtam megfelelő topikot, így megpróbálkozok itt. Olyan kérésem lenne, hogy az alábbi képen látható formában szeretnék létrehozni pályát, csak nincsenek megfelelő (szabvány?) méreteim, ami alapján élethűen, méretarányosan tudnám "modellezni" (pölö töltés, vízelvezető, az úttest szélessége.... stb). Valaki tudna nekem segíteni? Előre is köszönöm! Üdv:
hm
