Abban nem hiszek személy szerint, hogy 12-13 éves korban úgy át lehet valamit venni, hogy az érettségi környékén (18-19 év) is elég mély még. Szvsz teljes mélységében nem lehet egy menetben venni, hiszen pl. a 12-13 éves nem tud még végigkövetni egy kicsit is bonyolultabb matematikai bizonyítást. (Nem kell valami irgalmatlan bonyolultságra gondolni.)
Én abban hiszek, hogy valamit megtanítunk, aztán érik a lurkóban, használja, és utána lehet mélyebbre menni. Mint ahogy először megtanul összeadni 20-as számkörben, aztán amikor ez már jól megy, akkor lehet továbbmenni nagyobb számkörbe, új műveletek fele.
Saját tapasztalataim (ideértve a kölkeimen keresztül szerzetteket is) alapján határozotan az a véleményem, hogy nem árt, ha egy sor dolgot két ciklusban megtanul, egyszer a felső tagozatban (5-6-7-8), majd mélyebben ugyanazt a gimnáziumban (1-2-3-4).
Ez a jelenlegi kaotikus hibrid azt eredményezi, hogy egy sor dologról (mondjuk első, második világháború stb) először 18 éves korában tanul a 6+6-ban. Pedig kamaszkorára már jó lenne, ha lenne valamilyen képe ezekről is. Egyzserűen túl késő, ha 12-ben találkozik pl. ezekkel.
Azt gondolnám jónak, ha a felső tagozatban nagyon élményszerűen (de azért nem csak élményeken át) tanulna (fizikát, történelmet, kémiát, környezetismeretet, matematikát, magyart, zenét, számítástechnikát, testnevelést), majd utána a gimiben mindezt mélyebben (bizonyos definíciókkal is akár) újra átvenné.
A gimnáziumok a jelen szabadversenyben rá vannak kényszerítve a 6+6-ra. Meg kell szerezzék a gyerekeket (méghozzá a lehető legjobbakat), különben bezárhatják a sulit, elmehetnek kapálni vagy kínlódhatnak egy sor gazdag elhülyült gyerekkel. Akik valójában nem hülyék, csak gazdag és hülye szüleik elképesztő dolgokra nevelik őket, és kamaszkorukra már totál eltorzítják a kölyköket. (Vannak közeli ismerőseim, akik alapítványi suliban tanítanak - borzalom és rettenet. Mindig kinyílik a zsebemben a bicska, amikor balfékek arról beszélnek, hogy az lesz majd a szép új világ, ha fizetnek a tanulásért, mert akkor megbecsülik a tudást. Hát ez egyelőre nálunk baromira nem műxik.)
a w ha lehet, meginkabb emberkozpontu es emberfuggo. magam sem gondolnam, hogy a hagyomanyos iskolakban csak a definiciokon keresztul tanitananak, bar az elmenyen keresztuli tanitas a wban kimondott eszkoz.
az iskola rendszer nehez dolog, mindenesetre az osszes gyakorloiskola a 6+6 rendszerre allt ra. ha az eredmenyesseget tekintjuk, akkor ez raadasul oket igazolja. azzal egyutt, hogy nyilvan 6ban lehalasszak a jokat. es utana ezen gyerekekkel mar konnyebb hajtani.
"harmadreszt megallapitottam, hogy en 6os koromban annyira eretlen voltam, hogy nem vettek volna fel sehova es alapvetoen agyrem, hogy 6os gyereknel mar az egyetemi felveteli miatt kelljen aggodni. mert a kozepiskola erosen predesztinal, akarhogy is nezzuk."
Még azt akartam hozzátenni, hogy szerintem messze a 8+4 volt a legjobb rendszer, akármennyire komenista találmány is volt (ha az volt egyáltalán). A 4+8-al ugyan nincs tapasztalatom, a 6+6-al van elég sok, mindenképpen a 8+4 mellett voksolnék.
Kösz cc, szerintem hosszú, de érdekes az, amit leírtál.
Azt gondolom ennek alapján, hogy valahol középen lehetne az igazság. Persze a waldorfról csak közvetett tapasztalatom van, a hagyományosról jóval több.
A helyzet az, hogy a hagyományosban (de nyilván a waldorfban is) szerintem döntő fontosságú a tanárok személyisége (és persze a gyerekek, a közösség). Egy jó tanár rengeteget tud oldani a tananyag merevségén. Nekem volt több jó (és több rossz) tanárom, a jók saját stílusukban, a tankönyvtől függetlenül tanítottak. A gyerekeimnek is volt jó tanára is, rossz is. Kivéve az egyik lányomat, akinek úgy adódott, hogy szinte csak rossz tanára volt. Nála viszont nagyon jó volt az osztály, legalábbis kamaszkora elején rengeteget jelentett.
a nagyobb gyermek nagyjabol 6. elejen dobta fel, hogy o bizony unatkozik es ugy erzi, nem haladnak olyan tempoban, ahogy szeretne. hat utananeztunk, egyaltalan mi kell a 6 osztalyos felvetelihez. letoltottuk a korabbiakat, nagyjabol 50%ra teljesitette. mivel korabban hasonlo feladatlapot nem toltott ki, ezt reszben ennek tudtuk be. elfoglaltsagok miatt magyarra nem, de matek elokeszitore beirattuk. kozben gyermek radobbent, hogy iskolavaltas eseten a megszokott helyet, a baratokat, tarsakat, tanarokat itt kell hagyni, amitol kicsit megzuhant. a tanarok (az osztalytaniton kivul, akivel termeszetesen megbeszeltuk az egesz dolgot) nem is igen vettek eszre rajta semmit. vegulis annyiban maradtunk, hogy most mar csinalja vegig a felvetelit, utana meg mindig eldontheti, hogy megy, vagy marad. az irasbelin nagyjabol minden felallitott csapdaba belelepett, ami csak volt. nem arrol van szo, hogy nem tudta megcsinalni a feladatot, de ha az amugy pusztan eldontendo feladatban az szerepelt, hogy huzd ala, ami igen es huzd at, ami nem, es csak alahuzta a jot, akkor mondjuk csak a feladat megoldasara juto pontok 40%at kapta meg. a fogalmazas elbiralasa meglehetosen szubjektivre sikerult, sumsum, az elerheto 100 pontbol 63 ponttal vartuk a szobeli hatarok meghuzasat. ez egy matematika tagozatos behivora volt eleg es vonal alol beengedtek termeszettudomanyi tagozat szobelijre is, mert az iskola meltanyolta, hogy wos gyerekkent egyszeruen az irasbelire nincs felkeszitve. szobelin maximalis pontot kapott a tten es a matematikan is a maximumhoz kozeli eredmenyt ert el, szoval vegulis mindket helyre felvettek, tehat a dolog ilyen szempontbol hepiend, gyerek boldogan a tavozas mellett dontott.
mivel a w iskolaban nincs az altalanos iskolak kornyezetismeretehez hasonlo tantargy, megkerdeztuk, egyaltalan mibol keszuljon fel. az ajanlott tankonyvet es feladatlapot atnezve, erost osszeborzadtam es kicsit elbizonytalanodtam, valoban akarom-e en ezt az en gyerekemnek. (radnotiban tanito, aktiv szerzokrol van szo, van akit az egyetemrol ismerek, szoval nem olyan emberek, akik nem latnak gyereket). ez alapjan a kovetkezo leegyszerusitett kulonbozoseget latom az oktatasi modszerekben w vs normal. mig a hagyomanyos iskolai tankonyvek mindent definialni kivannak es emiatt nyogvenyelos mondatokat szajkoztatnak a gyerekekkel, a feladatlapban szoszerinti visszakerdezessel, addig a w iskolakban a tapasztalatra helyezik a hangsulyt. biztos vagyok benne, hogy egy wos gyerek nem tudja pontosan elmondani, hogy mi a terkep, csak korbeirni, de mivel rajzolt olyat, jobban erti, mint a definiciot bebiflazo gyerek (amely definicio eppen a szamos kivetel miatt csak korlatozottan hasznalhato). a jelenlegi vizsgarendszerek, beleertve a kompetencia vizsgalatokat, a feladatlapok stilusara epul, emiatt wos gyerek olyanmerteku hatranyban van, ami kozponti vizsgarendszereken alapulo valogatasnal nem hozhato be. (ez azert erdekes, mert a gimnaziumi felveteliken a szobelit torolni akarjak). ugyanakkor a szobelin ezek a kulonbsegek fordulnak, alig volt olyan gyerek, aki jobb szobelit ert volna el, mint irasbelin, ami a hagyomanyos iskolak eroltetett menetebol adodik.
masreszt az altalanos iskolakon eros nyomas van, hogy mar 6 utan mashova menjenek, mert egyreszt a 6 osztalyos gimnaziumok atlagban erosebbek (korabban kiszemezgetik a legjobbakat), masreszt a maradek az maradek. igy tudok olyan iskolarol, ahol az utolso 2 evre a 29 gyerekbol 9 marad.
harmadreszt megallapitottam, hogy en 6os koromban annyira eretlen voltam, hogy nem vettek volna fel sehova es alapvetoen agyrem, hogy 6os gyereknel mar az egyetemi felveteli miatt kelljen aggodni. mert a kozepiskola erosen predesztinal, akarhogy is nezzuk. bocs, ha hosszu.
Örömmel fogom olvasni, bár mostanában kicsit zaklatott az élet. Szóval, ha egyből nem reagálok, azt ne vedd légyszi negligálásnak. (Bár - amilyen hülye vagyok - biztos el fogom olvasni, és ha már elolvasom, akkor válaszolni is fogok... :-( )
"Hiller bácsi szerint le kell nevelni ezt a társadalmat arról, hogy önállóan iskolákat merjen alapítani és fenntartani, mert az elszívja a gyerekeket az állami vagy önkormányzati iskoláktól. És Halihó, szerinted is? Azért hoztad fel a cigarettás példát, mert szerinted a magániskolák kérdésére ugyanúgy nem egyértelmű a válasz, mint a cigarettázás kérdésére?"
Nem egészen értem, hogy miért kerültem "Hiller barátoddal" egy platformra. Én összesen annyit írtam, hogy nem értek egyet azzal, hogy az államnak soha semmilyen körülmények közt, semmilyen eszközzel nem szabad védenie minket önmagunktól. (A te idézetedből, amire annó reagáltam, nekem ez jött le.) A cigaretta ellenes állami kampány erre volt egy példa, de meg kell vallanom, hogy szívesen vennék nagyobb állami aktivitást pl. a csodagyógyszerek elen is, amikkel nagy károkat okoznak a képzetlen, szerencsétlen, hiszékeny embereknek. Hiller elképzeléseit (ha vannak neki) önálló iskola alapítás ügyben nem ismerem - ennek megfelelően sem nem támogatom, sem nem ellenzem.
Amúgy elvileg azzal is egyetértek, hogy a magániskoláknak is kell állami felügyelet. Merthogy a gyerek közös kincsünk, nem mindegy, hogy ki mit csinál vele. (Mint ahogy a gyerekek éheztetése vagy verése sem magánügye a szülőnek.) Az persze nagyon kényes határ, hogy hol, mikor, mennyire szabad beleavatkozni az oktatási kérdésekbe vagy a gyereknevelési kérdésekbe. (Érdekes adalék pl. most a csörögi iskolaügy. Sokan úgy látják, hogy meg kell teremteni a nagyobb állami bevatkozás lehetőségét, különben nem lesz megoldás. Én ebben nem tudok, nem merek állást fogalalni, de annyi látható, hogy a jelen független önkormányzati keretek közt is vannak alig-alig megoldható problémák.)
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni egy hölgy nevében, akinek tanulási nehézségekkel küzködő fia a nyíregyházi Waldorf Iskolába jár. Munkanélküli szülők, létminimum alatt, etc, etc. 12000 Ft tandíj-elmaradásuk van, lehetetlen ennyi pénzt kifizetniük.
Van öletetek arra vonatkozóan, hogy kihez, hova fordulhatnának????
Tegnap este beszélgettünk egy ismerősömmel... arról, hogy most módosították az oktatási törvényt. Mostantól az alapítványi és magániskolákban (tehát a Waldorfban is, írom a modiknak, nehogy azt higyjék, hogy off) is kötelező fölvenni a körzethatáron belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a keretszám 25%-áig. Ingyen. Lehet, hogy én értettem félre, de amelllett, hogy az alapítványi- és magániskolák nem kapják meg a kiegészítő támogatást az önkormányzattól, még fizessék 25% "szegény" gyerek oktatását is?
A halmozottan hátrányos helyzet megállapítására a szülők lezárt borítékban nyújtják be az általuk kitöltött papírt, amire ráírják, hogy nem emlékeznek arra, hogy hány osztályt végeztek el, vagy azt, hogy nincs meg a nyolc általánosuk - ami nem mindig igaz persze. De a hosszútávú érdekük ennek alapján az, hogy a gyerekük se végezze el.
Az államunk a modern társadalmak mintájára követi azt az elvet, hogy lezárt borítékban nyilatkozik a szülő az iskolai végzettségéről. Nehogy sérüljenek a személyiségi jogai. De milyen röhelyes ez, ha az alapítványi és magániskolák nem kapják meg az önkormányzati hozzájárulást, ami ma már lassan a felét teszi ki az iskola működtetésének. A "szegényeket" ne diszkrimináljuk, de a magániskolákat igenis diszkrimináljuk? Hiller bácsi jó szívéből csak úgy árad a forró jótétemény, megmenteni a "szegény" embereket és a családjukat! És elpusztítani azokat a gazdag kulák magániskolákat!!! Mert az állam a NAGY JÓ, az ő kezében összpontosulhat az iskolák fenntartása.
Mint ahogy a cigaretta és alkoholfogyasztás szabályozása is. Egy kérdés merül fel bennem: hogy lehet az, hogy olyan emberek vannak, akik azt hiszik, hogy ha mélyen a béka segge alatt van lemaradva egy társadalom, és az utcán gyilkolásznak (vagy cigarettáznak), akkor egy Gestapó felügyelő rendőrség beiktatásával fejleszteni lehet ezen a társadalmon valamit? Komolyan azt hiszik a nyolc osztályt nem végzett szavazó állampolgárok, de az egyetemi tanárok is, hogy erőszakkal lehet fejleszteni egy társadalom színvonalát? És akkor megszabjuk, hogy az utcán még járhat a rendőr, de a négy fal közé ne menjen be, na jó, bemehet a hálószobába, de a fürdőszobába ne menjen be...
Hiller bácsi szerint le kell nevelni ezt a társadalmat arról, hogy önállóan iskolákat merjen alapítani és fenntartani, mert az elszívja a gyerekeket az állami vagy önkormányzati iskoláktól. És Halihó, szerinted is? Azért hoztad fel a cigarettás példát, mert szerinted a magániskolák kérdésére ugyanúgy nem egyértelmű a válasz, mint a cigarettázás kérdésére?
„A kormányzat azért van, hogy védjen minket egymástól. Akkor lépi át illetékességének körét, amikor önmagunktól akar bennünket megvédeni.”
Ez jópofán hangzik, de szerintem így leegszerűsítve, alapvetően téves. Ezzel a felkiáltással el kéne törölni a kormányzati dohányzás vagy alkoholellenes kampányokat, az egészséges életmódra irányuló lépéseket, kampányokat, a környezetvédelmi felvilágosítást stb.
Olvastam már itt a neten is egy - szvsz szerenscétlen balfék - fickó ámokfutását, aki személyes szabadsága alapján röviden "egészségnáci"-nak titulált mindenkit, aki felhívja afigyelmét, hogy a dohányzás talán mégse olyan egészséges, mint ő gondolja... Egészségdiktatúráról beszélt stb.
A másik aspektusa a dolognak, hogy az ember társadalomban élő lény. A társadalomnak igenis köze van hozzá, hogy én mit csinálok magammal. Mert a közösség joggal elvárja, hogy azért cserébe, amit én kaptam nyújtsak is.
Szóval azt gondolom, hogy így leegszerűsítve ez nem igaz. A mértéken lehet vita, sőt kell is vita legyen.
Linket ajánlottam a waldorf.lap.hu-ra. Válaszul ezt kaptam:
Kedves Linkajánló!
Köszönöm, hogy felkereste a lapot, és linket ajánlott! A bemutatott oldalon található tartalom minden szempontból megfelelő, sajnos elfogadni mégsem tudom, mivel ezt a témakört már teljes mértékben feldolgozzák a linkgyűjteményben található oldalak, így plusz információt nem jelentene az Ön által javasolt link az olvasók számára. Az összes témába vágó linket sajnos nem tudjuk elhelyezni a lapon, mert az már nem segítené az internetezők tájékoztatását.
Most találtam rá erre a topikra. A segítségeteket szeretném kérni.
Ökocsiga Játszóház néven kézműves foglalkozásokat tartunk a férjemmel. Óvodákba, iskolákba, erdei iskolákba, rendezvényekre járunk.
A T-Com Gyerek Szigeten dolgoztunk legutóbb, ahol az egyik kézműves társunk ajánlotta a Waldorf óvodákat, iskolákat. Szerinte nagyon "Waldorfos" a kínálatunk.
Faágakból készítünk babákat, állatokat, járműveket a gyerekekkel. Termésekkel, fűszerekkel, kenderrel egészítjük ki. Mi otthon előkészítjük a fát, a gyerekeknek pedig le kell csiszolni, méretre fűrészelni a tengelyeket és összeragasztani.
Abban kérném a segítségeteket, hogy hol és kivel vegyem fel a kapcsolatot?
a tudatos vásárlóvá való nevelést nem lehet elég korán kezdeni.
szerintem serdülőkorban már késő ezirányban bármi komolyabbat is lépni, az addigra bekódolt programok már működnek.
ebben a szülő szerepe sokkkal de sokkal nagyobb, mint a pedagógusoké.
az én 4 éves lányom jön velem vásárolni, és látja azt, hogyan viselkedem, bizonyos esetekben meg is beszéljük, hogy mit miért veszünk, és milyen szempontok alapján döntünk.
mondjuk ő tévéreklámmal elvétve találkozik csak, inkább újsághirdetéssel, de a hatás így is óriási.
a nehéz élethelyzetekből való kilábalást (konkrétan problémamegoldó stratégiát) is tőlünk, szülőktől tanulják, méghozzá elég kis korban. Az egész ott kezdődik, hogy mit tanítunk neki, hogyan dolgozza fel a stresszt, kudarcot, hogyan kezelje a saját félelmeit, hisztijét.
és persze a legfontosabb, hogy tudjuk-e számára biztosítani a megfelelően nyugodt, kegyensúlyozott környezetet.
a Waldorf segítséget ad a szülőnek ahhoz, hogy ilyen módon tudja nevelni a gyerekét.
mondom mindezt úgy (hehe), hogy a gyerekeim még csak ovisok :-)))
Az óralátogatással többre mész, mint a fórummal. Viszont minden mindenhol teljesen más, arra számíthatsz.
A felvetett problémák alapvetően a pedagógiából adódóan "kezelődnek", amire meg külön ki kell térni, arra természetesen kitérnek a pedagógusok a megfelelő helyeken, alkalmakkor. Nem feltétlenül szerepelnek a módszer leírásában, mint ahogy nem szerepel sokminden, de ez nem csak Waldorf specifikum. Beilleszthetők különböző órák anyagába, meg jó esetben a pedagógus személyisége, életvitele, véleménye is példaadó.
A konkrét, tanítással kapcsolatos élmény volt, hogy "jó".
Köszönöm a választ, de nekem konkrét, a tanítással kapcsolatos élmény kellene...
Azt hallottam, és hiszem is, hogy a gyerekeknek mindenképp jobb ez a módszer, mint a hagyományos; azonban az az ideológia, amit egy Waldorfos tanár vall, hogyan valósul meg konkrétan? Talán valaki esetleg valamelyik Waldorf - középiskola helyi tantervét is el tudná küldeni?
Egyébként terveim között van, hogy ellátogatok egy Waldorf - középiskolába, órákat látogatni. Hogy ne csak könyvekből ismerjem, hanem a valóságban is lássam, milyen lehetőségek vannak a módszerben. És persze hogy milyen nehézségek adódhatnak a tanításban.
A másik dolog, hogy szerintem vannak olyan dolgok, amelyek a Waldorf - módszerben nem szerepelnek, de sajnos a mai világban mindenképp fontosak: például azt gondolom, hogy a mai gyermekeknek meg kell mutatni, hogy el kell hogy döntsék, hogy tudatos fogyasztóvá válnak vagy sem... Gondolok itt a reklámok iránti fogékonyságra, egyáltalán a tv - nézésre, annak mikéntjére, a vásárlásra, hogy mit vásárolnak, hogy miért vásárolnak. Valamint hiszem, hogy meg kell mutatni azt is a gyermekeknek - hangsúlyozom, a serdülő korúaknak és fiatal felnőtteknek - hogy nehéz élethelyzetekből - egyedül vagy másokkal - meg kell tanulni kilábalni. Ezeket a helyzeteket is tudni kell kezelni. Valamint ezzel összefüggésben az önismeretet is el kell hogy sajátítsák.
Várom a hozzászólásokat, és egy Waldorf középiskolában tanító pedagógusok jelentkezését! Szerintem sokat tudnánk tanulni tőlük mi, akik még nem jártak ilyen típusú iskolákban, csak még könyvben olvastak erről.
