A föszabály 97. § (1) bekezdése alól a (2) bek. tesz kivételt
(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik.
Galadriel és Akikeres:
Kérdéseitekre a 344-es hozzászólásomban már megadtam a választ, idemásolom:
Na kérem, üssük fel a Ptk. kommentárt:
"A földrészletek egyik legfontosabb alkotórésze az épület. Miután az épület alkotórésznek tekintendő, ezért nyilvánvalóan osztozik a földrészlet jogi sorsában. Fő szabály szerint ugyanis (aedificium solo cedit) a föld tulajdonjoga az épület tulajdonjogával összekötött, egységes, vagyis az épület tulajdonosa és a telek tulajdonosa azonos [Ptk. 97. § (1)]."
Nem egészen értem, szerinted mi a jelentősége az időbeliségnek. Mi az akadálya annak, hogy egy eljárásban vonják össze a telket az épülettel?
Amint már írtam: az egyesítés után az egész ingatlan a vevők tulajdona lesz azzal, hogy az épület felén az özvegynek haszonélvezete lesz. Annak semmi jelentősége, hogy az egyesítés egy eljárásban történik-e a tulajdonjog bejegyzésével, vagy csak utána.
De egyáltalán: mi írja elő, hogy az összevonásnak egy eljárásban kell történnie? (Találós kérdés bónuszpontért: mi írja elő azt, hogy egyáltalán össze kell vonni a kettőt?)
Na hát tényleg furcsa egy hiánypótlást adott ki a földhivatal. Azt valóban felesleges igazolni, hogy
- a néni tulajdonjoga 0%
- a szerzödnie pedig teljesen értelmetlen. (A haszonélvezeti jog független a dolog tulajdonosának személyétöl, kivéve, ha a haszonélvezö tulajdonossá válik, hiszen akkor a haszonélvezet megszünik.)
Továbbra is fentartom azt az álláspontomat, hogy a néninek nyilatkoznia kell arra, hogy hozzájárul az összevonáshoz. Erre azért van szükség, mert változik a haszonélvezet tárgya. A haszonélvezet egyébként nem fog az egész telekre kiterjedni, hanem megmarad az eredeti keretek között. Haszonélvezet ugyanis az ingatlan BÁRMELY RÉSZÉRE bejegyzhetö, akár a kerti csapra is...
Rugo! Jellemzésedet - konfliktuskerülö vagyok - csak azért tudom elfogadni, mert a földhivatal olyanra szólított fel, amire nem kellett volna. A valós "Jogi problema";))) az, amiröl én írok.
Vagyis, ha a földhiv. az említett hiánypótlás elmulasztása miatt a kérelmet elutasítja, az álláspontom szerint sikeresen támadható a bíróságon. (Ugye milyen jó, újabb perre biztatlak;))) Megjegyzendö azonban, hogy a bíróság megítélésem szerint új eljárásra fogja kötelezni a földhivatalt, amelyben az általam fentebb említett körülmények megvizsgálására fogja kötelezni.
MI A VALÓDI PROBLÉMA???
Elgondolkoztam az ügyön, szerintem megvan a megoldás. A fökérdés továbbra is a néni hozzájárulása, de ennek módjára vonatkozóan kissé módosítom korábbi álláspontomat.
Tehát nézzük ismét a Ptk. kommentárt, ami a Rugo esetére analóg szituációról szól:
"A bírói gyakorlat szerint a haszonélvezőnek az a nyilatkozata, amellyel hozzájárul, hogy a tulajdonos saját költségén a maga részére az ingatlanon új épületet, helyiséget létesítsen, olyan ráutaló magatartás lehet, amelyből a haszonélvezeti jogot létrehozó szerződés módosítását, illetve a törvény alapján létrejött haszonélvezeti jog korlátozását kifejező akaratnyilvánításra lehet következtetni. Ennek megfelelően: ha a haszonélvezettel terhelt dolog a haszonélvezet alapítása után lényegesen gyarapodik vagy használati értéke jelentősen megváltozik, a tulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy melyek a dolognak azok a részei, amelyekre a haszonélvezeti jog nem terjed ki. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a bíróság a haszonélvezeti jogot az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg kijelölt részére jegyeztesse be, feltéve, hogy a felek a szerződésben nem rendelkeztek a haszonélvezetnek a dolog megváltozása utáni terjedelméről (BH1987. 162.)."
A konkrét jogeset lényegtelen, a lényeg a haszonélvezet tárgyának gyarapodása, ezzel együtt a haszonélvezeti jog korlátozása. (A korlátozás egyébként jelen esetben relatív, hiszen a haszonélvezet az eredeti keretek között - ház - változatlanul fennmarad, de az "új ingatlan" - vagyis ház+telek - vonatkozásában csak azáltal korlátozódik, hogy a telekre már nem terjed ki.) Álláspontom szerint a néni nyilatkozattételi kötelezettsége fennáll, ez azonban ráutaló magatartással is megadható. Eljárás: levél küldése a néninek, melyben megkapja a telekszerzödést és egy olyan levelet, hogy a haszonélvzeti joga az eredeti terjedelemben változatlanul fennmarad, kérjük 15 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a fenti jogügylettel kapcsolatban mi az álláspontja.
Ha a néni 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor ráutaló magatartással hozzájárult az átvezetéshez. Ha tiltakozik, megtagadja stb., akkor tényleg marad a per.
Jó lenne, ha ezt a forgatókönyvet az ügyvéded megbeszélné a földhivatallal, mert szerintem ez a követendö eljárás.
Köszönöm. De ez semmit nem mondd arról, hogy az azonos tulajdonoshoz került telket és épületet a bejegyzéssel egyidőben kell összevonni, vagy ráér később is. Akikeres álláspontja ugyanis ezen áll vagy bukik.
(Esetleg a "természetben megahtározott részére" jelentheti azt, hogy "a felépítmény 50%-ára"?)
Írtam egy emailt! Egy-két alapdolgot a többiek okulására azért itt is tisztázhatunk.
A jog nem annyira nehéz, mint amennyire hiányos némelyek jogi tudása (nem a tiedről beszélek, aki laikus vagy). A szerződés érvényessége egy dolog, és az, hogy mikor száll át a tulajdon, egy másik.
Az érvényességet három tényező befolyásolhatja: a szerződő felek akarati hibája (pl. tévedés, megtévesztés), a szerződéses nyilatkozat formai hibája (pl. írásos forma helyett csak szóbeli), ill. a célzott joghatás hibája (pl. jogellenes célra irányuló szerződés). A ti szerződésetek érvényességével vélhetőleg nincsen semmi gond.
A tulajdon átruházásához ingatlan esetében két feltételnek kell teljesülnie: egyrészt kell egy érvényes jogcím a tulajdon megszerzésére (értsd: egy érvényes szerződés), másrészt szükség van az új tulajdonos(ok) bejegyzésére az ingatlan-nyilvántartásba. Amíg tehát ez utóbbi nem történik meg, addig nem ti vagytok a tulajdonosok, hanem továbbra is az önkormányzat, hiába van érvényes szerződésetek.
Vagyis sem az nem igaz, hogy a tulajdonjog a szerződés megkötésével keletkezik, sem az, hogy a szerződés akkor lesz érvényes, amikor a tulajdonjogot bejegyzik.
A bejegyzésnek egyébként érvényes jogcím esetében automatikusnak kellene lennie. Pl. akkor lehet elutasítani a bejegyzési kérelmet, ha a szerződés hiányos vagy nyilvánvalóan érvénytelen. Abból, amit leírtál, az tűnik ki, hogy nálatok nem ez a helyzet. A haszonélvezeti jog nem akadálya sem a tulajdonszerzéseteknek, sem a két ingatlan egyesítésének. A földhivatalnak a birtokában lévő adatok alapján egyesítheti a két ingatlant. Az egyesítés után az egész ingatlan a ti tulajdonotok lesz azzal, hogy az épület felén az özvegynek haszonélvezete lesz. Annak semmi jelentősége, hogy az egyesítés egy eljárásban történik-e a tulajdonjogotok bejegyzésével, vagy csak utána.
349-es hozzászólásodhoz: Nézd meg az Inytv. végrehajtási rendelete 10. § (1) bekezdését. Ebből rá kellene jönnöd, hogy tévedsz.
350-es hozzászólásodhoz: Nézd meg a Ptk. 117. § (3) bekezdését. Ebből rá kellene jönnöd, hogy nagyon súlyosan tévedsz. Ezért az eszmefuttatásodért már az elsőéves római jog vizsgán billegne a léc. A másodéves dologi jogon pedig egész biztosan megbuknál. Javaslom, hogy mélyülj el abban, mi különbözteti meg a konszenzuális, ill. reális szerződések szembeállítását a konszenzuális, ill. tradíciós tulajdonszerzési rendszerek szembeállításától. Ehhez először persze a szerződés érvényességének fogalmát kellene tudni megkülönböztetni a tulajdonszerzés fogalmától. Ha kérdésed van, javaslom az emailezést, mert eltérünk a tárgytól.
A lehetséges lépések szerintem is azok, amelyeket syllus vázolt, és a célszerűségi sorrendjükkel is egyetértek.
Kíváncsi lennék tanult kollégáim véleményére, nem látnak-e esélyt a 85. §-ban? Nekem, tudatlan de igyekvő juristának úgy tűnik, ez esetre ráillik az "amely ingatlanról a törvény szabályozása szerint nem lehet határozatot hozni" kitétel. Hiszen be nem jegyezhetik - a kifejtett okokból - de az elutasító határozat ellen is okkal berzenkedik a jogérzéketek, hiszen létezik egy, a bejegyzést megalapozó okirat.
No, azért jogszerű volt az, már a szó szoros értelmében. Olyan volt, mintha jog lenn - még latinul is hadováltam. (Nincs mentség enyhítő körülményként kérem figyelbme venni, hogy hol vagyok én még a polgári jogi vizsgától. (Tegnap zártam le az 2. szemeszteremet.
Kedves KBV, ezt a "tulajdonjog a szerződés aláírásval keletkezik..." dolgot ne nagyon emlegesd Polgárjog vizsgán az ingatlannal kapcsolatban, mert úgy fogsz repülni, hogy olyat még a világ nem látott.
Ingatlan tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik, ugyanis az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés nem deklaratív, hanem konstitutív aktus. Ez kivétel a főszabály alól. Igaz a tulajdonjog a szerződés dátumára visszamenőleg fog keletkezni, de az ingatlannnyilvántartási bejegyzés és nem a szerződés keletkezteti. Ptk. 117. (3)
Összekevered a jogügyletben szereplő kötelmi és a dologi jogot.
"a tulajdonjog a szerződés megkötésével keletkezett (consensualis contractus)"
ez számomra azt is mondja hogy a tulajdonjog az _érvényes_ szerződés megkötésével keletkezik...
Viszont lentebb valaki (talán syllus- bocs de most nem tudom visszakeresni) állította azt hogy "a szerződés akkor válik érvényessé amikor a bejegyzés megtörténik"
ez meg egy kicsit a 22-es csapdájára kezd emlékezetni. Ha szerződésem van tulajdonjogot szereztem, de ha nem jegyzik be akkor nem érvényes a szerződés, tehát nem szerztem tulajdonjogot...
Ehhh. nehéz dolog ez a jog!
Nos, akkor megpróbálom összefoglalni hogy én mit látok a tanácsokból.
Syllus (a konfliktus kerülő):
az ügy tulképpen a jogszabályok mentén halad. Mindenkinek igaza van, a helyzet megoldása 1; megegyezés; 2 per - és birósági határozat
(Megegyezés megpróbálva- nem megy, per: nem akarok pereskedni. Vagyis nem "jó" megoldás számomra)
akikeres (a letámadó):
elő kell keresni a hivatkozott jogszabályokat, arra hivatkozva fellebbezni, megtámadni a (leendő) elutasító határozatot. A hivatal a "huhyó".
(ez "szimpatikus" nekem de tartok tőle hogy ügyvédi közreműködés nélkül nem sok esélyem lenne mert egy ilyen jellegü "letámadáshoz" igen alapos jogi ismeretek szükségeltetnek, a hivatal a mögötte álló aparátus segítségével simán lesöpörne a terpről. (Vagyis nem "jó" megoldás számomra)
Kovács Béla Sándor (a szakszerü):
a tényállást szakszerűen világitotta meg, azonban nem látom hogy a megoldás irányába mi a javaslata ... talán egyedül a polgári per (Vagyis nincs megoldás, mivel nam akarok pereskedni)
további lehetőségek? (van még olyan :))
Nem kéne a problémámat a jogi egyetemen vizsgafeladattá nyilvánítani? :))
Uhhh, a helyzet fohozódik :) úgy látom.
(De azért hajba ne kapjatok az én problémám elemzésén!)
Azt hiszem mindenki - a földhivatal is - tisztában van azzal hogy az adás-vétel tárgya a telek - melyre a szóban forgó "néninek" nincs sem tulajdona, sem haszonélvezete. De még mindig ott tartunk hogy mivel törvényi előírás hogy a ház és telek azonos tulajdonosa esetében össze kell vonni a két helyrajzi számot eggyé ezt hogyan kell/lehet az adott körülmények között magvalósítani? Mivel a meglévő haszonélvezeti joggal valamit csinálni kell...
talán elsikkadt az a dolog hogy a vevők - bár semmi nem kötelezi őket rá- dá hozzá járulnának a telekre vonatkozó arányos haszonélvezet bejegyzéséhez is, de ez nem az ő hibájukból nem tűnik járhatónak (nincs aláírás a szerződés kiegészitésen) Igy a földhivatal által kért kiegészítés meg nem születése nekik nem róható fel, ergo a hivatal (törvény?) miért őket "bünteti"? Ez sérti az egészséges jogérzetem :) Akkor most végül is ki a hunyó?
Végsősoron még mindig ott látom a problémát hogy a tulajdonjogom gyakorlásában akadályoz valaki, mindenfajta értelmes indok nélkül és továbbra sem világos számomra hogy egy ilyen jogsértés (ha ez annak nevezhetö) miért nem orvosolható hivatalból?
Felhívnám a kolléga úr figyelmét arra az - ügyünk szempontjából ugyan mellékes - momentumra is, hogy a tulajdonjog a szerződés megkötésével keletkezett (consensualis contractus), érvényességéhez nincs szükség a bejegyzés közigazgatási aktusára.
Tanult kollégám árulja már el, hogy szerinte az egyesített helyrajzi számon szereplő ingatlanon és felépítményén hogyan fogják feltüntetni az idős hölgy haszonélvezeti jogát? Megterhelik vele a telket, vagy törlik a házról is? (Kompromisszumos megoldás nincs, ugyanis az egész hóbelevanc - sit venia verbo - egy számon, egy lapon fog megjelenni.)
P.s.: Talán nem hangsúlyoztuk eléggé: a földhivatalnak ugyanabban az aktusban kell elvégeznie az egyesítést, amellyel a tulajdonos azonos lesz a telek és a ház vonatkozásában.
Meg kell írni a hivatalnak, hogy az adásvételi szerződés nem az épületre vonatkozik, hanem a telekre, amin a néninek nincs se tulajdonjoga, se haszonélvezete, és egyáltalán semmi köze hozzá, ezért nem szerepel a megkötött szerződésben félként. (Úgy látszik, ezt a hivatal magától nem vette észre, noha teljes joggal írod, hogy észre kellett volna vennie. Lehet hivatkozni az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 27. § (3) bekezdésére, amely szerint az államigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet a szerv nyilvántartásának tartalmaznia kell.) Minthogy a nénit sem a felek nem kívánják félként feltüntetni, sem ő maga nem akar belekerülni az ügybe, eszetek ágában sincs az aláírásával "kiegészíteni" a szerződést. (Már ez a megfogalmazás is nevetséges: egy szerződést nem lehet egy új féllel "kiegészíteni": az onnantól fogva már egy másik szerződés lenne.)
Meg kell írni nekik továbbá, hogy az általuk idézett 40. § (1) bekezdés az olyan hiányok pótlásáról beszél, amelyek miatt a (tulajdonos)változás nem jegyezhető be. Itt ilyen hiányról nincs szó, mert semmi akadálya annak, hogy a hivatal bejegyezze a telek tulajdonjoga megváltozását. Következésképpen ez nem szolgálhat az elutasítás alapjául, ezért ha elutasítják a kérelmeteket, fellebbezni fogtok.
Válaszolva a kérdéseidre: A földhivatal határozatának az a jelentősége, hogy mindaddig nem válsz a telek tulajdonosává, amíg nem jegyeznek be az ingatlannyilvántartásba. A bejegyzést egyébként bármikor kérheted a szerződés alapján, kivéve, ha közben más válik a telek tulajdonosává, mint az eladó. Az illetéket a tulajdonszerzés időpontjában irányadó jogszabályok és értékviszonyok alapján kell fizetni. (Egyébként mindez irreleváns az ügyed szempontjából.)
syllus: Van abban sok igazság, amiket írsz, de ez nem érinti a lényeget, ami annyi, hogy van egy érvényes szerződés, amiben a tulajdonos (önkormányzat) eladta a telkét a vevőnek (rugo), és ezt a földhivatalnak kutya kötelessége bejegyezni. Az egy más kérdés, hogy földkönyvileg a telket majd össze kell vonni a házzal, mert ugyanazok lettek a tulajdonosok. A földhivatalnak hivatalból tudnia kell azt, hogy a néninek részleges haszonélvezete van a házon, és semmi köze a telekhez, így aztán semmit ezzel kapcsolatban nem követelhet rugo-tól.
Kovács Béla Sándor: nem világos nekem, hogy a 85. § mire vonatkozik, de szerintem nem erre az esetre.
Lehet, hogy találtam neked valami biztatót. Az 1997. évi CXLI. tv. 85. §-a azt mondja, hogy amely ingatlanról a törvényben szabályozottak szerint nem lehet határozatot hozni - nálatok, úgy tűnik, ez a helyzet -, akkor a 86-88. § szerint kell eljárni. Ezek szerint - ha jól értem - a megyei földhivatal be fogja jegyezni a tulajdonjogotokat.
Hiánypótlási Felhívás (ez a cime)
Ilyen/olyan számon ..."az ingatlanra tulajdonjogi bejegyzést kért"
"Tájékoztatom azonban hogy a kérelmének az alább felsorolt hiányosságai vannak:
- a fenti számra hivatkozással kérem sziveskedjen az adásvételi szerződést X.Y. aláírásával és tulajdoni hányadára való utalással kiegészíteni"
"Az ügyiratot 2003.a.b-ig nyilvántartásba helyezem a fenti hiány pótlásáig"
"Amennyiben a kérelmező(k) a fenti hiány(ok)at a megadott határidőn belül nem pótolja, úgy a kérelmét a 1997. évi CXLI. Törvény 40. par. (1.) bekezdése alapján el kell utasitanom"
datum
aláírás
Több dolgot veszek észre:
1. egy aláirt szerződést csak úgy nem egészithetek ki még egy aláírással – gondolom- ezért a szerződés kiegészítés "hivatalos" szükségessége.
2.szó nincs a haszonélvezetről (hiszen a telekre nincs is). Csak a tulajdoni részarányra való utalást kérik...(Az meg nincs, vagyis 0%)
3.a telekre és a házra vonatkozó tulajdoni lap is a földhivatal "birtokában" van. Akkor miért nem tudják onnan "leolvasni" hogy X.Y. telekre vonatkozó tulajdoni részaránya 0% ?
Ajjjajj! Micsoda parázs jogértelmezési vita van itt kérem kibontakozóban.
1. határozat (még) nincs! (mondtam én valahol hogy van?. ha igen bocs!)
2. a földhivatal küldött egy levelet amiben a hiány pótlására hiv fel (most pontosan nem tudom idézni, de a lényege hogy mivel a haszonélvező nem szerepel a szerződésen igy pótoljuk a hiányosságot. Semmi konkrétumot nem mondtak arra vonatkozóan hogy nyilatkozat kell vagy szerződés kiegészítés. Miután elkezdtem "nyomozni" hogy akkor most mit csináljak, akkor javasolta az önkormányzat jogtanácsosa hogy csináltassak "szerződés kiegészítést" egy ügyvéddel - mint magán okirat- amin aztán már szerepel a haszonélvező is és az ő aláírása is és ezt csatoljuk az eredeti szerződéshez.
A levélben határidőt is szabtak, szószerint azt írták hogy xx dátumig "nyilvántartásba helyezik" a dolgot...
Ezt a határidőt már kétszer hosszabítattam különböző (kitalált) indokokkal. (azt mégsem mondhattam nekik hogy "a kedves öreg hölg tojik aláírni" :)
Egyébként kezdem a jogi nyelvezeteteket nem érteni :( (persze ez az én bajom)
Azt mondjátok meg egyértelmüen: ha lejár a határidő és kapok egy elutasitó határozatot a földhivatltól, akkor
1. az mit jelent?
2. a késöbbiekben (példul ha mégis megegyezek a hsazonélvezővel) akkor simán lehet újra kérni a bejegyzést?
3. mi van az illetékkel? (ha most x Ft lenne az illeték, de majd csak 20 év múlva tudom bejegyezteni akkor x+y Ft lesz?
"A földrészletek egyik legfontosabb alkotórésze az épület. Miután az épület alkotórésznek tekintendő, ezért nyilvánvalóan osztozik a földrészlet jogi sorsában. Fő szabály szerint ugyanis (aedificium solo cedit) a föld tulajdonjoga az épület tulajdonjogával összekötött, egységes, vagyis az épület tulajdonosa és a telek tulajdonosa azonos [Ptk. 97. § (1)]."
Vagyis rugo esetében egy kivétel állt fenn, de most helyreállt a föszabály, vagyis - minden további jogi aktus nélkül, a törvény erejénél fogva - az ingatlant egy helyrajzi számra kell átvezetni. A fölhivatal pedig nem szerzödéskötést ír elö, hanem nyilatkozatot kér az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultjától. És lehet olyan ok is, ami miatt ezt megtagadhatja (pl. a megnövekedett területen nem tudná a haszonélvezeti jogát rendeltetésszerüen gyakorolni stb.). Ezért pótolhatja a nyilatkozatot a bíróság, mert az független szervként dönthet arról, hogy van-e olyan törvényes vagy méltányolható érdek, ami miatt a nyilatkozatot a néni joggal tagadta meg.
A határozat pedig - feltételezem - azért volt elutasító, mert a kérelmezök a nyilatkozatot hiánypótlási felhívás ellenére sem szerezték be.
Itt vagyok, és visszatérek rugo- ügyére.
Tény, hogy nincs olyan előírás az ingatlannyilvántartási törvényben, amely szerint a kérelmet teljesíteni kell (be kell jegyezni az új tulajdonost) akkor, ha a törvény nem írja kifejezetten elő a kérelem elutasítását. Viszont ez magától értetődik egy jogállamban. A törvény (Áe.) megmondja, hogy határozatot kell hozni meghatározott határidőn belül, és a törvény (Inytv.) megjelöli azokat az eseteket, amikor a határozat elutasító lehet. Minden más esetbenhelyt kell adni a kérelemnek.
Amiből az következik, hogy az elutasításhoz kell egy kifejezett előírás a törvényben, nem a bejegyzéshez. Van ilyen? Rugo: a határozat mit írt erről?
Ha nincs (szerintem nincs), akkor a határozat jogsértő.
Más szóval: a földhivatal nem tagadhatja meg a bejegyzést azon az alapon, hogy szerinte neki sokkal egyszerűbb volna, ha a ház haszonélvezőjének az aláírása is szerepelne a telekre vonatkozó szerződésen. A földhivatal nem írhat elő szerződéskötést! Ez egy abszurdum.
Ha közös megegyezéssel akartok válni, ahhoz mindenképpen kell a vagyonmegosztásról szóló megegyezés írásba foglalva. Szvsz már a válókeresethez kellett volna mellékelni, de talán ráér később pótolni. Ebbe bármi bekerülhet, amiben megegyeztek - akár az általad elképzelt változat is. De ismétlem: ezt ne próbáld egyedül összebarkácsolni! Irány egy megbízható ügyvéd, ő majd megszövegezi, ha gondolod tárgyal helyetted a férjeddel vagy a férjed ügyvédjével is.
(Ha jól értelek, valahogy úgy szólna a vagyonmegosztásról szóló egyezség, hogy a lakás eladásra kerül, és a vételárból x forint a férjedet, a többi téged illet.)
Ne mondj le előre a tulajdoni részedről! Hiszen akkor nem kerülne be a lakás a felosztandó vagyoni körbe.
No, megyek aludni! Te meg gyorsan az ügyvédhez.
Ez a behajtás fizikai fenyegetést jelent? Mert egyébként nincs mit behajtania. Együtt bukjátok. Sőt: a foglalón felül már kifizette rész - amit az eladó köteles visszafizetni - tehát az afölötti részből levonjátok a 3. részletet, és a maradék fele még akkor is a tied. Szvsz ki fogja fizetni a 4. részletet, mert itt csak ő bukhat. Jó alkupozícióban vagy, keress egy ügyvédet, írasd meg vele a vagyonmegosztásról szóló egyezséget. Férjed - ha nem egészen hülye - alá fogja írni.
Válópert még nem indítottátok meg?
az van a szerződésben, hogy ha határidőig nem történik meg a kifizetés, a szerződés érvényét veszti - tehát elbukjuk a foglalót
ezzel fenyeget, hogy a felét behajtja rajtam (2M Ft) - itt még életközösség volt keményen, és a gyerekszobát terveztük...
