" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Eszter, néró, teréz, fanny, moldova, palatina, pölöskey muskotály.
Mind finom és semmivel sem permetezem, csalánlét és alginitet kivéve. Öntözni szoktam, fagytűrésük jó, szárazságra kicsit érzékenyek, ha sok a fürt. Zöldmunkályuk sem vészes, a tavalyi totális elfagyás (március) után is szépen regenerálódtak és fürt is volt bőven.
A teréz és a fanny csak akkor érik finomra ha teljes nap éri. Nálam mind hajlamos túlterhelni magát még akkor is ha rövidcsapra metszem, pedig a legtöbb hosszúcsapos lenne papíron. Így néha meg kell válnom jó pár szép fürttől a többiek érdekében.
Legjobban a Néró ízlik, de sajnos nálunk az fejlődik leglassabban. A Palatina tényleg muskotályos, de valahogy mégse olyan nagy szám ízre (persze az én ízlésem szerint). A Teréz klasszikus, vastag héjú csemegeszőlő, nekem csak akkor ízlik, ha már túlérik. Tavaly ősszel nem érett meg az első erős fagyig, csak arról tudtunk finomat enni, amelyik fal mellett volt cserépben.
Van még ezeken kívül Bianca, az a kedvencünk. Nem különösebben karakteres az íze, de nagyon édesre megérik még mielőtt elfagyna. Erős növekedésű, a vesszője fagyálló, tényleg rezisztens és bőtermő. Növekedési erélyben ez után jön a Teréz.
Pölöskei muskotályt mindenképp veszek majd, mert róla sok jót olvastam itt a forumon. Szeretnék egy fehér és egy kék szemű szőlőt termő lugast is ültetni. Mit szólsz a Moldovához? Pölöskei mukotályra és Moldovára gondoltam.
Szerinted ízre a Pölöskei vagy a Palatina a jobb? :)
Nekem van , Eszter, Néró , Pölöskei muskotály. Az idén lesznek 4. évesek , a múlt évben már mindegyik megmutatta termését . Mindenek kissé vastag a haja , talán az
Eszter a legfinomabb , de a többi is jó ízű nekem .
Permetezni nem permeteztem , károsodást nem tapasztaltam.
A kérdésem lehet, hogy off. elnézést kérek érte előre is. De nagyon fontos számomra a véleményetek. Ezért szeretném feltenni.
Szeretnék vásárolni most tavasszal rezisztens szőlőfajtát és azt szeretném megkérdezni tőletek, hogy az alábbi fajták közül nektek van-e esetleg valamelyik és ha igen, mi a véleményetek róla permetezni kell-e avagy sem, illetve szerintetek finom-e a termése?
Az alábbi rezisztens fajták közül lehet választanom a hozzám legközelebb eső kertészet kínálatából:
- Eszter
- Néró
- Teréz
- Fanny
- Japán Izabella
- Lidi
- Moldova
- Opusz
- Palatina
- Pölöskei muskotály
Ha valaki tudna ebben nekem segíteni, ezek közül ajánlani ízre a legjobb fajtát, azt előre is nagyon szépen megköszönöm.
Amire válaszolok már látom hogy megírták már hogy hol található. Van még 2 db egymás mellett álló példány is zalában. Nemesbükk-ön. Azokat még nem volt szerencsém élőben látni de a közeljövőben tervezem a megnézést. kb.50km-re van tőlem.
Az araucaria a korábbi téves előítéletekkel szemben sokkal többet bír. Nálam 6. éve lesz kiültetve, kapott hideget bőven, a legextrémebb idáig a 2012-es egy hétig tartó ejjel -20 alatti, nappal -15 körüli időjárás volt. Kutya baja. Igaz, elővigyázatosságból csapadékvédelmet kapott. És ültetés előtt jól előkészített, drénezett talajt. Úgy látszik, nálunk a kivi a "tabu".
Keszthelyen van 2 hatalmas példány, Debrecenben, Hajdúszoboszlón is láttam 2 m feletti szép példányokat. Biztos itt is érvényesül az egyedenkénti más-más tűrőképesség is azért.
Van ismerősöm, aki rengeteg kisebbet ültetett ki, es sok elpusztult az első időben. Szerintem megéri vele próbálkozni.
2013. áprilisában vendégünk volt Edgardo Giordani professzor a firenzei egyetemről, aki tökéletesen megerősített bennünket a kákikorona kialakításáról vallott nézeteinkben. A képen éppen Zsuzsáék lentiszombathelyi (Iklódbördőcével(!) szomszédos falu) ültetvényében mutatja be az egyik Sharon példáján.
A jó idő élvezetével nincs is semmi gondom. A nyakamba szakadt mai tavasszal is csak annyi, hogy mindenbe belekapok, aztán újra másba, mert mindent kellene egyszerre csinálni. Még isteni szerencse, hogy télen ásni tudtam. :)
Minden hagymás kidugta a fejét a földből, a króuszok virágoznak. A méhek azonnal rájuk startolnak. A békák nagy csobbanásokkal ugranak be a tóba, ahogy közelítek. Kellett pár másodperc, míg felfogtam mi az a nagy pocskolás.
Persze a tavalyi február vége pont ilyen volt. Remélem a március más lesz, külöben idén sem eszünk kajszibarackot. Semmi kedvem visszarángatni a melegedőbe a kitelepített gazokat. Helyükön már a frissen vetett magok. A tegnapleőtt ültetett karalábémagok kikeltek a palackházban! 35 fok volt alatt ama délután. Egy szemet nem hiányoznak a fagyos hajnalok.
Ugyanonnan ép, zöld fügékkel áttelelt fügesarj és egy égnek meredő vesszőtömeget mutató (feltételezhetően sorozatosan hibásan metszett) kivi a hátsó kertből:
Korábban, dísznövényekről diskurálva, többször említést tettem egy jó pár (10 fölött) éves lendvai araucariáról. Ma arra sétálva készítettem róla néhány fotót. Kár, hogy ilyen szűk helyre került és a tulajdonosai embermagasságig fölnyesték, beláthatóan azért, hogy el tudjanak mellette járni a ház és a kerítés között. Mindenesetre ezen a viszonylag kicsi településen, kertvárosi jellegű beépítettség mellett, a patakkal párhuzamos, ahhoz közeli utcában az elmúlt évek vérzivataros telei után ez a példány azt bizonyítja, hogy tartása nem reménytelen. Sőt!
Az udvari Tipo mostanra olyan korba/fejlettségi állapotba került, amikor időszerűvé vált nála egy eléggé drasztikus koronaalakító metszés, a szomorúfűz-effektust elkerülendő. Amint látható a túlzottan nyurga ágak vissza lettek stuccolva és lekerült egy csomó vékony vessző, ágbog a korona belsejéből. Mivel láthatóan ezzel tetemes mennyiségű idei termővesszőt vesztettem, a várható termés jelentősen csökkenni fog. A hozadéka viszont az lesz, hogy a korona szellősebbé, ugyanakkor mégis kompaktabbá válik, a tömzsibb, rövidebb, erőteljesebb vázkaroknak köszönhetően, valamint az idén nagy mennyiségű erőteljes új termővessző képződik, amelyek jövőre ígérnek majd csúcstermést.
Ezek a koronaalakító metszési beavatkozások vezetnek a felnőttkorú káki "tőkefejes" (csak vázágakból és éves termővesszőkből álló) koronastruktúrájának eléréséhez, a szomorúfűz-effektus elkerüléséhez, ami a kákiművelés egyik legfontosabb eleme.
"(akkorra már nem tanított ott ez a tanár, a szülők többsége nem nagyon díjazta a módszerét)."
Teljesen nyilvánvaló: a szülők többsége azt a "módszert" díjazza, amelyik a könyv szövegének verbális reprodukcióját kéri, anélkül, hogy a tartalmi elsajátítást ellenőrizné. Ebből származik a sémákat követő, gondolkodásmentes magatartásforma, ami lemészárolja a kreativitást!
Nincs mit tenni. Élvezem a jó időt, reménykedem a kedvező folytatásban, és igyekszem télálló növényeket összeválogatni.
Kajszink már nincs. Mikor beköltöztünk, még volt, de csak egyszer volt rajta pár szem gyümölcs. Aztán félig elszáradt, kivágtuk, és egy édes almát ültettünk a helyére. Az remekül érzi magát.
Mi általános iskolában a biológiát, fizikát, kémiát tanultuk egy tanártól, tankönyvtől meglehetősen függetlenül, közös füzettel, közös dolgozattal, a hetvenes években. Később a gimnáziumi oktatás más tanárokkal, más módszerekkel dögunalom volt ehhez képest (akkorra már nem tanított ott ez a tanár, a szülők többsége nem nagyon díjazta a módszerét).
