Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
46kHUF az csak egy picivel kevesebb, mint az éves szumma villanyszámlám. Ugyanakkor nagyon patent kis déli fekvésű tetőm van, laposra átszámolva érzésem szerint több lenne, mint száz négyzetméter :-) Igy már beleférne akár kéthavi mosás is. ;-)
"Én is arra várok amúgy, hogy a kW-fajlagos költség lemenjen egy nagyságrendet. Kit érdekel, hány százalék a hatásfok, ha olcsó a kW... "
Alacsony százaléknál igen nagy terület kell.
Jelenleg a világ napelemtermelése kb 100 négyzetkilométer, ami 2GW átlagteljesítményre képes jó helyen, azaz kb. 1 Paks-nyit ér. Nálunk kb. fele annyit.
Hatalmas területeket kellene teljesen beborítani, ha csak alacsony hatásfokú napelemeink vannak.
SZVSZ légkondira még mindig valami olcsó abszorpciós hűtő lenne jobb - önmagukban gyalázatos a hatásfokuk, de egy napelem - villany - klima kombóval szemben azért még megállnák a helyüket...
Én is arra várok amúgy, hogy a kW-fajlagos költség lemenjen egy nagyságrendet. Kit érdekel, hány százalék a hatásfok, ha olcsó a kW...
Nekem az tetszene, ha a napelemet lehetne olyan olcsón gyártani, hogy tetőfedésre is szóba jöhessen cserép helyett. Ez így akkor is praktikus lenne, ha gyenge a hatásfoka. A tetőt így is, úgy is be kell fedni mert beesik az eső, nem foglal külön helyet, ha csak annyit ad hogy a kánikulában elég a légkondicionáló etetésére, már megérte.
A Stirling akkor praktikus, ha kicsi a hőmérséklet különbség. Egy kis Stirling modell vidáman elpörög az ember tenyerében, elég neki az a pár fok amivel a kéz melegebb a levegőnél.
Ha a különbség nagy, akkor nem éri meg, mert a turbina vagy a normál dugattyús gép hatásfoka is elég jó, csak sokkal kisebb és egyszerűbb.
Tükrös naperőművel nagy hőmérséklet érhető el, így a turbina is jó.
Tükör nélküli esetben a hőmérséklet különbség elég kicsi, akkor lehet érdekes a Stirling.
Nem is igazán jobb. Pláne, ha már eleve koncentrátoros (= nagy hőmérsékletű) hőbetáp van. A stirling napenergiában csak azért került képbe, hogy a néhány vagy max. néhány tucat négyzetméteres gyüjtőfelülető geek-erőműveket is fel lehessen szerelni valami mechanikus kütyüvel: abban a kaliberben ugyanis jobban megéri, illetve kevesebb kinlodásból öszehozható, mint a viszonylag kényesebb turbina.
Csak példaként említettem, mert környezet barátabb, és sokszorosa a hatásfoka mint a gőzturbináké.. pl. nem kell hozzá gőz :-) azaz szárazon üzemelhet.. stb..
Nyilánvalóvá tetted, hogy még annyira sem értesz hozzá, mint reméltem..
Persze ha a reklám szórólapokról -- és nem úgy mint én, a gyakorlati tapasztalatból -- ismered a napelemeket, akkor nyilván azt hiszed, hogy örökké vagy legalább 10- stb évig működnek..
Idézet a Fizikai szemléből: ( http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0303/ujfal0303.html )
"Számos kisebb teljesítményű napelemes rendszer épült ezen kívül az USA-ban, Németországban, Svájcban, Hollandiában stb. Érdekes kísérleti erőmű épült Floridában 1988-ban 15 kW teljesítménnyel. Moduljait amorf szilícium-diódás egységekből építették fel. Ezek jóval olcsóbbak a hagyományos kristályos szilícium napelemeknél, de hatásfokuk is jóval kisebb. A rendszer hatásfoka három év alatt 25%-kal csökkent, így 1991-ben a hatásfok már csak 4% volt."
Abban igazad van, hogy valamekkora minimális áramot még száz év múlva is adnak.. De a gyártáskori névleges teljesítményt csupán a legelején, majd rohamosan csökkenve.. 1-2 év után 1/4-re, majd tovább 3-4 éves korukra a felére csökkent hatásfokot mérhetünk. Természetesen ez nagyon nagy mértékben függ a fényterhelések nagyságaitól és az áramterhelésektől.
De a lényegen nem változtat.. Messze nem a prospektusokban olvasható élettartammal és nyereségekkel kell számolni a beruházáskor.
Egy hozzászólásban leb@szni valaki mást, hogy szerinted nem ért hozzá, aztán beirni kettő-öt éves élettartamot - a dolog további ragozására igazán semmi szükség.
Ugyanezt a napelemekkel azért nem lehet megoldani, mert a melegedés hatására a hatásfoka az egy tizedére esik.
A Stirling generátoros ketyerében két hajtókar,egy forgattyús tengely és két, lazán illesztett dugó éppen elegendő.. Ez pedig töredéke egy átlag 16 szelepes utcai autó alkatrészei számának..
Egyébként a napelem max élettartama minden típusánál 1-5 év, mert a használata során tönkremegy a réteg.. van amelyiknél max 2 (amorf Si) és van amelyiknél max 5 (Cd-Se bazira rákkeltő mindkettő..)
Arról, hogy (itt se) kotyogj bele olyanba, amihez lövésed sincs.
A naptükör csak direkt napfényben működik, csak napkövető mechanikával működik, ha vellanyt akarsz kiszedni belőle, akkor mozgó alkatrészeket tartalmaz dögivel.
A napelem szórt fényben is működik, nem létszükséglet hozzá a napkövetés, nem kell hozzá mozgó alkatrész, elvan húsz évig havi egy ablakmosással.
A napelem kényelmes, közvetlenül ad villamos energiát, de nem bírja a hőt és kicsi a hatásfoka, általában 15% alatti..
A naptükör koncentrált napfényt ad, zömében hőként hasznosíthatóan. Olcsó, és egy Stirling motoros generátorral a hatásfoka kettő-négy-hatszorosa a legjobb napelemének.
Sziasztok! Végül is hol lehet kapni olyan napelemet, amit ha leteszek valahova, akkor a termelt árammal tudok valamit, pl. a hűtőt üzemeltetni? És 1 m2 napelem hány kilowatt áramot termel és persze mennyi az ára? És kell a napnak érni a napelemet, vagy elég ha fény éri?
A Budasolar féle napelemnél maga a gyártás egyszerű, csak kicsi a hatásfok. A technológia még a DunaSolar-ból ered, amit még Baja Ferenc idejében gründoltak, a Wallis vette meg, Bajnai volt a magyarországi képviselő (merthogy offshore cég volt a közvetlen tulajdonos). Miután csődbe ment a gyártósorokat eladták. A Rétsági üzem egy az egyben ugyanez a technológia. Lehet hogy a gyártósorok is onnan vannak. Véletlenül Kóka úr támogatásával alapították (16.5 milliárd forint). Majd csődbe ment. :D Relatív olcsó technológia, de a kis hatásfok miatt versenyképtelen. Fejlesztésről meg nem tudok. Egyedül csak azért támad föl főnixként újra, mert pénzszivattyúnak lehet használni. Lehet rá támogatásokat szerezni a környezetvédelmi alapokból, fényképezkedni meg elmondani hogy hány új munkahelyet teremt. Ha lesz következő MSZP kormány, tuti hogy lesz újabb napelemgyár is. :D
Az elméleti határ mintha 20%-os hatékonyság lenne, amiből 15%-ot tartanak elképzelhetőnek a gyakorlati megvalósításban, tömeggyártásban.
"Since CdTe has the optimal band gap for single-junction devices, it may be expected that efficiencies close to exceeding 20% (such as already shown in CIS alloys) should be achievable in practical CdTe cells. Modules of 15% would then be possible."
Költség terén pedig hosszú távon a fél dollár per watt a céljuk (First Solar). Installált költség pedig másfél dollár per watt. "Today’s CdTe module costs are about $110/m2 (normalized to a square meter). Costs are expected to reduce to $75/m2. Thus a practical, long-term (10–20 year) goal for CdTe modules resulting from combining cost and efficiency goals would be $75 per 150 watts, or about $0.5 per watt. With commodity-like margins and combined with balance-of-system (BOS) costs, installed systems near $1.5/W seem achievable."
"...Pl. a belinkelt több rétegű napelem elég komplex, kifinomult holminak látszik. 6% hatásfokot adtak meg, míg egy másik napelem esetében egy másik cég 11%-ot, ami óriási különbség. Mit csinálnak máshogy, mitől lesz majdnem kétszeres a hatásfoka?"
Rétságon jártam az azóta bezárt magyar napelemgyárban. Sajna nem értek a technológiához, de az tuti, hogy a kiinduló üveglapra igen sokféle cuccost gőzöltek fel vákuumkamrákban (legalább 50 méter hosszan), közötte igen tuti harci gázokkal is dolgoznak. Szóval nem egyszerű a gyártás. A Budasolar-féle 6%-os hatásfok ez alapján a technológia alapján jön létre. A First Solar-féle 11% (hiszem, ha ki tudom mérni :) cadmium-tellurid cuccal jön össze, ami gondolom igencsak különbözik a Budasolar szilíciumosától.
