" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Csupán a józan ész által diktáltakat próbáltam követni (egy olyan korszakban is, amelyiknek a józan ész volt a legnagyobb ellensége... amaz pedig a józan észnek.)
... miközben az "imperialista világ" egyik nyelvére oktattam őket fakultatív nyelvórán, mialatt körülöttem a "szocializmus építésén" fáradozott a többség... csodálatra méltó eredményekkel :)))))))))
A 70-es években ezen a helyszínen sikerült - a kor szellemével javarészt ellentétesen - iskolásokat természetszeretővé ("kertészhorgásszá") nevelnem. Tücskökre és domolykókra vadászva napközis foglalkozás(!) keretében!
A füge gyökérzete indaszerű. Akár teljesen a fal mellé is ültethető, nem emeli meg az alapot, mint pl. egy cseresznye. Becsehelyen éppen most bosszankodtuk magunkat halálra egy olyan eseten, hogy egy csodálatos fügefát kivágtak a házfal előtt, attól tartva, hogy kárt tesz a házban. A tényt a végrehajtás után közölték velünk (mosolyogva), ahelyett, hogy a szörnyű döntést elkerülendő, megkérdeztek volna bennünket még időben. A nép, az istenadta nép....
Dézsás kap tápoldatot? Vettem két új tövet a DM Kerttől dézsásnak, de harmadikra akkora gyökeres példányt küldtek hogy kiültettem lehetőleg védett helyre.
Nálam max bokor lesz a körülmények alapján. Hagyom is dézsában, akár földbe süllyesztve. Az utóbbi két télen be se kellett volna vinni, de elég egy 2012 február és vége.
Kösz a tanácsot. Akkor eldöntve, ez most bokor lesz, a másik, aki még edényben vár sorsára, a ház déli oldalán lesz elültetve. Fának. Kérdés persze, hogy mennyire merjem közel a házhoz? Mennyire erős a gyökérzete?
Tévedés hogy metszés kérdése lenne. Fagytól függ. Ha kifagyós helyen van jobban jársz bokorral 6 ággal, de nálam 8 is szépen termett. Ha fagy szempontjából biztonságos helyen van akkor lehet szép fát növeszteni belőle. Nálunk már öröm hogy éppen második éve megmarad ha jó idő lesz még rá.
Ahogy a fagytűrés tekintetében, úgy a talajigény szempontjából is széles skálán találhatsz róla irodalmat. A legtöbb helyen azt írják, hogy enyhén savas kőzeten kialakult talajt kedvel, de majd mindenhol megemlítik, hogy nem igényes a talaj kémhatására, viszont jól drainezett szerkezet fontos neki. Jellemzője a felszín közelében hatoló gyökérzet, igy ezt könnyű viszonylag biztosítani.
A fagyerzekenyseget korábban megbeszéltük. Mészre irtam, de ha csinálsz neki előkészített ültetőgödröt, humuszban gazdag földkeverekkel, azt meghálálja nyilván. Élőhelyén nem meszes a talaj, a pécsi példányok olyan nagyok már, hogy biztos elérték az ott jellemző talajt, ami meszes.
Ma délután Zalakaroson jártam, ahol mindig bosszankodva kell megállapítanom, hogy mennyire sok füge van.
Hogy miért is bosszantó ez? Azért, mert hasonló fekvésű (ráadásul télen is lakott és fűtött) lakóhelyként szolgáló településeken a területegységre jutó fügék száma összehasonlíthatatlanul alacsonyabb. Nyaralóhelyen DIVAT fügét tartani a kertben, lakóhelyen NEM DIVAT. Hej, a nép, az istenadta nép....
Egyetlen utca 150 méteres szakasza, ott is csak az, ami az utcáról látszik, pedig belül még több is van (és nem is akármilyenek!)...
