Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
A jó hatásfokot egyébként éppen azzal érik el, hogy a különböző hullámhosszú fény energiáját különböző anyagokkal kapják el.
Ez jól hangzik, de sajna nem teljesen igaz. Olyan rétegeket kellene egymás fölé helyezni, amelyek csak egy viszonylag szűk tartományban átlászatlanok, a számukra hasznosíthatatlan hullámhoszakat meg áteresztik, így az alattuk levő rétegek hasznosíthatnák azokat. A jelenlegi megoldások inkább a párhuzamosan elhelyezett különféle rétegekre alapoznak, de így meg a felület csökken az egyes hullámhossz tartományokban. (legalább is eddigi információim szerint)
Sokat javít a napelem felületén létrehozott antireflexiós réteg, de azért csodát ettől sem lehet remélni.
"A napsütéses órák számáról nincs információm, de olyan 7-8 óra/nap lehet az éves átlag."
No igen, a napsütéses órákkal lehet az embereket jól bevinni az erdőbe. Ezzel kavarnak a kereskedők is. :D
Mi érsz a reggeli meg esti napsütéses órákkal? Mit érsz a téli napsütéses órákkal?
Sokkal kevesebbet érnek mint a nyári napsütéses órák délben.
Ezért jobb az energiából kiindulni.
"A szilícium napelemeknél a hatásfokok általában a kvantum hatásfokot jelentenek, azaz a fotofeszültség nem függ a beeső fény színétől (energiájától) csupán annyiban, hogy az infra már nem hoz létre fotofeszültséget, a kék, vagy az UV meg túlságosan sekély rétegben választja szét a töltéshordozókat, így azok is elvesznek".
A napelemmodulok hatásfoka a névleges teljesítmény elosztva a felületre eső besugárzással, amit 1000W-nak vesznek, lásd a csúcswatt definícióját.
Vagyis lényegében akkor neveznek 11%-osnak egy napelemet, ha 110W-ot termel négyzetmétere.
A jó hatásfokot egyébként éppen azzal érik el, hogy a különböző hullámhosszú fény energiáját különböző anyagokkal kapják el.
1200 kWh a besugárzás, az adott típus hatásfoka meg nagyjából megadja, hogy ebből mennyi érhető el.
Egy egyszerű becslést ha elfogadsz: A szilícium napelemeknél a hatásfokok általában a kvantum hatásfokot jelentenek, azaz a fotofeszültség nem függ a beeső fény színétől (energiájától) csupán annyiban, hogy az infra már nem hoz létre fotofeszültséget, a kék, vagy az UV meg túlságosan sekély rétegben választja szét a töltéshordozókat, így azok is elvesznek. Egy 1m2 felületről 3-400 A-es áram és kb 0,6V feszültség keletkezik szép napsütéses időben. Ez veszteségmentes átalakítás esetén is 180 ÷ 240 W/m2 lenne. A tipikus kb 120 W/m2. A napsütéses órák számáról nincs információm, de olyan 7-8 óra/nap lehet az éves átlag. (Valaki pontosítsa, ha van ilyen infója.) Ha a napelemeket nem fordítjuk mindíg a nap felé, akkor a lehetséges teljesítményének csak kb felét adja le napi átlagban. Nagyjából 8*0,5*120*365=175,2 kWh energia kinyerése várható egy jó hatásfokú szilícium napelemtől m2-ként évente.
Próbálok számolgatni, de mindig beleakadok valamibe.
Pl. a napelemeket esetén a maximum W-ot adják meg, nekem meg az kellene, egy ilyen mennyi energiát ad le egy átlagos évben összesen. (éjszakával, téllel, felhővel)
Waldpolenz-ről azt írják, 40MW-os és 40 000MWh-t ad egy évben. Eszerint számolhatok úgy, hogy 1W napelem kb. 1kWh-t ad le egy év alatt?
Ha igen, ebből már tudok valami számolni.
Nézegettem az ebay-en az árakat, olyan 2,5 dollár egy W, és ez szerintük hosszú élettartamú fajta (persze egy ebay hirdetés bármit elbír).
Ha ez így igaz, és fenti számítás elfogadható, akkor:
1W kerül kb 600 Ft-ba, és egy év alatt lead 1kWh-t, ami mondjuk 22Ft. Nyilván kell még kapcsoló üzemű átalakító, akku stb.
Úgy tűnik ez nagyon messze van attól hogy versenyképes legyen a hálózattal.
'...Waldpolenz Solar Park...The power plant is a 40 MW solar power system using state-of-the-art thin film technology, and was fully operational by the end of 2008....The investment costs for the Waldpolenz solar park amount to some 130 million euro...."
2008-ban egy 40 MW erőmű került cakkpakk 130 millió euroba. Ez ugye wattonként kábé 3 euro, jelen árfolyamon 3.60 $. Mennyi ebből az alapanyag, és mennyi a kivitelezés, területelőkészítés, hálózatbakötés? A kérdés költői.
Van esetleg olyan gyakorlati mérés, hogy egy fixen elhelyezett 1m2 létező (nem elvi) napelem itt Magyarországon nagyjából mennyi energiát ad le 1 év alatt?
Jó napsütésben, kb. dél-Spanyolország magasságában, nyáron mért maximális leadott teljesítmény a legjobban illeszkedő terhelésre.
Pontosabban:
"The conditions are specified in standards such as IEC 61215, IEC 61646 and UL 1703; specifically the light intensity is 1000W/m2, with a spectrum similar to sunlight hitting the earth's surface at latitude 35°N in the summer (airmass 1.5) and temperature of the cells at 25°C. The power is measured while varying the resistive load on the module between open and closed circuit. The maximum power measured is the nominal power of the module in "Wp". "
Vagyis ez a reális maximum.
A csúcsW vagy a W itt ugyanarra vonatkozik, nem szeretik kiírni a csúcs-ot.
Leírná valaki röviden, mit jelentenek a mértékegységek? Pl. mi az a csúcskW? Elbizonytalanodtam, mert 4 usd/W meg 4 usd/csúcskW is előfordult a hozzászólásokban.
A Fisrt Solar (a jelenlegi legnagyobb gyártó) szereti emlegetni az 1 dollár alatti árat, aztán kiderül, hogy ez csak az ő gyártási költségük, ami ellenőrizhetetlen, mert az eladási ár 4 dollár körüli.
Olyan ez, mint az Intel processzorok gyártási költsége. Mindegy hogy mit mondanak, csak az számít, hogy mennyiért tudjuk megvenni.
És ez ma 4 dollár. Ezt ostromolják felülről.
Egyébként ez a napelemgyártás globális átlagára is.
2009-ben 9.3 csúcsGW napelemgyártás, 39 milliárd dollár bevétel.
"egy nagyságrendet igazán lemehetne a per/kilowatt"
Igen, nálunk kb egy 10-es faktor kéne.
Jelenleg 4 dollár / csúcskilowatt körül van a legolcsóbb napelem (hatásfok 10% körül).
Egy részletes japán költségelemzés szerint kb. 1 dollár/csúcskilowattnál lenne a Szaharában versenyképes az áramtermelés (kb 10 Ft/kwh-t tekintve termelői versenyárnak)
Nomost én ugye onnan indultam, hogy egy nagyságrendet igazán lemehetne a per/kilowatt ára a dolognak.
Hazai viszonyok között a hálózatra visszatáplálás már megy, szóval a napelem pont akkor termel, amikor kell - csúcsidőben. Saját akkuval naná, hogy semmi értelmes nem jön ki a dologból.
Pár éve olvastam, hogy a felületén apró koskákat viselő hapelem 6ásfokka sokkal jobb. Persze, a visszavert fény is napelembe ütközik.
A tervek szerint egy darab cserép ára 16 – 25 ezer forint között lehet, http://www.kormanyozz.hu/2010/03/24/revay-andras-ebbol-nem-lesz-rubik%E2%80%93kocka-napelemes-tetocserep/
Az elektromos légkondi 1 beszűkült tudatállapot eredménye. Semmi sem indokolja, hogy a napenergiát előbb villannyá alakítsuk, majd mozgássá, majd hűtéssé. Sima ammóniatartály naptükörrel jó lenne.
Semmilyen házi elektromos energia nem lehet olcsóbb a hálózatinál. És a hálózati még olcsóbb lenne, ha nem hülyéskednének ilyen szél, meg naperőművekkel. Mellesleg nekem itthon mind2ből van.
