" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szerintetek a Pölöskei muskotály és a Teréz permetezés nélkül nevelhető? Vagy megtámadja őket a lisztharmat? Kettejük közül szerintetek, melyik a rezisztensebb?
A babérhanga egyébként az ukránok-Béla bácsi ikerlakás előterében lévő, park jellegű közös kertben van, de van ott gránátalma és egyéb nyalánkságok is.
Sajnos nekem nem sikerült szaporítanom, így nincs is példányom belőle.
Külföldről származó magot többször vetettem, de soha sem kelt ki. Nagyon apró magja van.
Dugványozni nem próbáltam, mert nem volt a közelemben olyan fa, amiről lehetett volna vágni.
De gyanítom, hogy nem túl könnyen ered meg.
Régebben a pécsi bot. kertben szaporították (lehet, hogy most is), mi is onnan jutottunk hozzá kicsi példányokhoz, azok valószínű dugvány növények voltak.
A másik lehetséges beszerzési forrás a kertészeti árudákból való vásárlás, ahol mostanában mediterrán növény dömping van és időnként árleszállításos akciók keretében egész olcsón hozzá lehet jutni nagyobb növényekhez is.
Nem mellékesen a tőszomszéd a hegyen mediterraneizált telekkel rendelkező Béla bácsi, aki szép törzses fákat nevel a szamártökéből. Oda is fölszaladtam, miután otthon nem találtam, de ott sem volt. Ha addig sikerülne az ukránokkal meglátogattatnia szőlőhegyi birtokát, amíg azok egy óvatlan pillanatban ki nem csapják a fügefát, akkor utána talán már nem teszik meg.
Amint már egyszer említettem, Lovásziban a fügés ház elkelt. Az új tulajdonos egy idős ukrán(!) házaspár. A szomszédoknak meghagytam, hogy foggal-körömmel küzdjenek a füge megmaradásáért. Nem ismerem ilyen téren az ukrán szokásokat, de magyar-magyar tulajdonosváltás esetén aligha maradhatna meg ez a növény. Hacsak nem valamelyik topictársunk költözött volna ide. Például Madrone, a nagy projekt megvalósításához!:)))
Nem jártam távolabb mostanában, de úgy képzelem, hogy most eléggé egységes volt az időjárás országosan, így túl nagy különbségek nem lehetnek a fenológiában az egyes régiók között.
Én is tisztában vagyok vele, hogy ez még nem egy "befejezett melléknévi igenév", de legalább meggyőződésem szerint egyelőre jó úton vagyunk, csak rajta kell tudnunk maradni!
Ha mégse úgy ,akkor ahogy én szoktam szabálytalanul :
Van egy esővízgyűjtő szüretelő kádam. Ebbe tavasszal először csak nitrogén (avaqy pétisó, vagy ammonium nitrát), a nyár második negyedében NiFoKa (az arány NEM mindegy, de minden növénynél más és más ... ergo mindegy), a harmadik negyedben wolldünger tehát nyomelemes műtrágya, a negyedik negyedben semmi , vagy csak víz és a végén víz sem . !!! .... Fogok kapni ninótól !! Jajajjj !!
Káki magoncok tavaly balkonnövényes tápoldatot kaptak, és sok locsolást, esővizet ha volt, de keveset nőttek. Ha direkt mediterrán növényeknek való tápoldatot igényelnek akkor már lehet hogy több macera van velük mint öröm. Még annyi ötletem van, hogyha kútvízzel kell locsolnom előre kiengedem nekik hogy ne legyen hideg.
