Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Az eurázsiai hálózat lényegében 1séges, mégse jó megoldás a napi ciklusra. Ugyanis a távvezetés ára több, mint a termelésé.Hosszabb távra 1enáramot érdemes vezetni. Annak csak óhmos vesztesége van. Érdekes még, hogy Vlagyivosztoktól Liszabonig az 50Hz 1 teljes hullámot leír. Az éves ciklus is megoldható lenne, csak elég nagy víztároló kell.
Bizonyos mértékben igen, mert a véletlen változók összegének ingadozása kisebb, mint a változóké.
Ez vonatkozik mind a termelésre, mind a fogyasztásra.
Egy a teljes Földre globalizált hálózat valóban megoldhatná a tárolási probléma egy részét, a napi ciklust (de még ez is csak évszázados álom lehet).
De szükség van valódi tárolásra is, mert a napsugárzásban (de akár a szélben is) több napos igen aktív sorozatok vannak, amelyek az átlagos termelés jelentős részét adnák.
Tárolás nélkük ezek elvesznének.
(Persze addig, amíg a napenergia csak kis része a teljes áramtermelésnek, ezt is lehet a hálózatra sózni, de ez csak átmeneti, parazita megoldás).
Az éves ciklus (ami az igazi nagy nyereség lenne) áramtárolásban elég reménytelennek tűnik.
"vékonyréteg technológiával 10% feletti hatásfokon járnak már. Kínai szilícium modulok is jó, ha 15%-al dolgoznak."
Most éppen másképp fújnak a szelek.
A szilíciumosok alapanyagában, ahol eddig hiány volt, most már bőséges termelés van ezért lementek az árak, a vékonyrétegesek szorult helyzetben vannak.
Pár napos hír: az egyik vékonyréteges cég leáll velük, mert eddig csak pénzt vesztett rajta.
Szép összehasonlítás és levezetés :) Nyilván azzal kell foglalkozni, ami a legjobb W/pénz arányt adja. Ami nagyon meglepett és indítottam a topikot is miatta, hogy vékonyréteg technológiával 10% feletti hatásfokon járnak már. Kínai szilícium modulok is jó, ha 15%-al dolgoznak.
A note about power The cell produces 50 microamps at 0.25 volts. This is 0.0000125 watts (12.5 microwatts). Don't expect to light light bulbs or charge batteries with this device. It can be used as a light detector or light meter, but it would take acres of them to power your house.
The 0.0000125 watts (12.5 microwatts) is for a 0.01 square meter cell, or 1.25 milliwatts per square meter. To light a 100 watt light bulb, it would take 80,000 square meters of cuprous oxide for the sunlit side, and 80,000 square meters of copper for the dark electrode. To run a 1,000 watt stove, you would need 800,000 square meters of cuprous oxide, and another 800,000 square meters of plain copper, or 1,600,000 square meters all together. If this were to form the roof of a home, each home would be 282 meters long and 282 meters wide, assuming all they needed electricity for was one stove.
There are 17,222,256.7 square feet in 1,600,000 square meters. If copper sheeting costs $5 per square foot, the copper alone would cost $86,110,283.50 USD. Making it one tenth the thickness can bring this down to $8,611,028.35. Since you are buying in bulk, you might get it for half that, or about $4,300,000.00.
If you used silicon solar panels costing $4 per watt, you could run the same stove for $4,000.00. But the panels would only be about 10 square meters.
Or, for about a dollar, you can build a solar stove out of aluminum foil and cardboard. For about $20, you can build a very nice polished aluminum parabolic solar cooker.
Igazából, még nagyon büszke sem lehetek erre a kísérletre, miután tegnap óta a neten böngészve azt találtam, hogy bőven elegendő lett volna egy rezezett üveglemezen lévő réz réteget oxidálva, ráfektetni egy szimpla vaslemezre. Mert az így készített "rézoxidul" dióda éppen olyan jó napelemnek.
Azaz sokkal olcsóbban, sokkal egyszerűbben sokkal tartósabb, és egyáltalán nem mérgező napelemet lehet készíteni némi ügyeskedéssel.
A rezezést galvanikusan végezték. Az üvegre redukálással (Ezüst-nitrát oldat, ammónum-hidroxid, és szőlőcukor oldat) kiválasztott átlátszó ezüst réteget vontak be rézzel CuSO4 oldatból galvanizálással.
Csak az a bajom, hogy figyelmetlenül, rossz firefox oldalt zártam be és ezzel ellapoztam a leírást. És a kuproxid képzés módjára nem emlékszem.. pedig nagyon jó lenne kipróbálni ezt a napelemet is..
Keresem tovább, de ha te akadnál rá előbb, akkor kérlek jelezd.. ill. ez mindenkinek szól! Ha valaki ráakadna a rézoxidulos napelem leírására, akkor nagyon szépen kérem csatolja ide a linket!
A szelén lap fedő, hajszál vékony vas "fólia" rétegét, egy tapéta késsel csíkokat húzva "lehántoljuk".. a maradékról a festéket smirglivel lecsiszoljuk és kész..
(Az Alu oldal kb. 1 mm vastag és egyben az a hordozó, így azt nem bántjuk.)
Egy régi rézszita szövetet rászorítottam egy plexi lappal.. A deszka alaplemezt igazából csak a stabilitás miatt használtam..
Kiegészítésül jelzem, hogy vas lemezre felgőzölt (öntött) szelén is félvezető.. szintén alkalmas napelem készítésére.. De én továbbra is a termoelemeket preferálom :) Mert a több funkciós alkalmazásukkal az összetett hatásfokuk magasabb mint a legjobb napelemeké. (Forróvíz termelés és elektromos áram termelés egyben.)
Igazad van, mérgező, akár a szilícium lapka gyártás melléktermékei.. de.. Csupán megfelelő technológia kérdése a felület lezárása.. és akkor nem mérgező..
Egyébként a szelén az ötvözet félvezető, azaz igazából az Alumínium felületébe diffundálódó szelén a félvezető. Ezért a szelén egyenirányító diódák kb 40-50 éve nagy árammal működve azt mutatják, hogy a sokkal kisebb áramú, napelemként való alkalmazásnál ez a 40-50 év biztosan elérhető..
A mérgezőség pedig olyan mint az amalgámoké.. Bár a higany rendkívül mérgező szabad állapotában, de fémhez kötve, mint az Alumíniumba diffundált Szelén is fémhez kötve alkalmazandó, már nagyságrendekkel kisebb az emisszió lehetősége.
Csak nem arról, hogy az egyik moderátornak látszó tárgy, az előnye mögé bújva sértegetett és nem küldtem el melegebb éghajlatra? Nos, nem küldtem el.. Hülyeségeket írogat évek óta.. de megteheti..
Még egy gondolat.. hazánk területének nagy részén leérkező napenergia csak a fele a Föld legbesugárzottabb Szaharájában mérhetőnek..
Ezt mondhatjuk ", de félig üres ez a pohár" megközelítéssel is és úgy is, hogy "félig tele ez a pohár"..
ha úgy szemléljük, hogy a Szaharában sem lehet a miénknél háromszor több energiát nyerni a napból.. A többi sivatagban felállított naperőművekben pedig még kevesebb.. azaz max másfélszerese, vagy még annyi sem mint nálunk a kinyerhető energia.
Csak azok a sivatagok messze vannak a lakott azaz ezzel energia felhasználó területektől.. Így akár éllovasai is lehetünk a napenergia hasznosításának.
Ideálisan jól alkalmazhatók a termoelemek. A napfény spektrumának pár százaléka csupán a fény.. a többség hő formájában érkezik.
Logikusnak tűnik, hogy termoelemeket naptükörrel kombinálva, a másik forrpontot hőcserélővel a gőz-forróvíz-melegvíz szükséglet ellátására használjuk fel.
Így közvetlenül hozzá jutunk elektromos energiához és hőenergiához is..
Tovább gondolva a lehetőségeket, nagy kérdés, hogy miért favorit a szilícium alapú, drágán gyártható felvezető a napelem piacon?
Van számos vegyület félvezető, ami olcsóbb, sokkal olcsóbb .. Na igen, esetenként 1-2 %-os hatásfokkal számolva 5-10-szer nagyobb felületet kellene velük beborítani..
Ez igaz is, csak-hogy század akkora összköltséggel mint a szilícium alapúak azonos teljesítményt adó változataival..
Hogy nem lenne ekkora hely? Ezt kétlem.. A közel 100 m² felületű háztetőnkre az ára miatt felszerelhető 1-2 m² szilícium alapú, vagy azonos árban 100 m² szelénes alapú, vagy vegyület alapú.. kb 10- 20-szoros teljesítménnyel.
Hogy ha így van, akkor mire várunk még? :-) gondolom tapsra :)
Közben utána járva.. igen, a bauxit lelőhelyén is van szelén tartalmú ásvány, de Recsken, Gyöngyösorosziban a piritben sokkal nagyobb arányban van jelen.. A Szelén.
Próbaként egy szelén egyenirányító dióda lapból és egy réz szitaszövetből, valamint a kettőt összeszorító deszkából és plexi lapból, hevenyészett napelemet készítettem. A lap mérete 0,1x0,1 m² És működik..
Az árama csekély.. a mérések alapján hatásfoka a hevenyészett számításom szerint úgy kb. 2-5 % körül van. Viszont ilyen lapokból van egy nagy dobozzal. Még abból az időből amikor a szelén teljesítmény egyenirányítókat nem szorították ki a szilícium diódák.. (illetve, mamár a MOS alapúak.)
A gyártási technológiája borzasztóan egyszerű: védőgáz alatt megolvasztott szelént, az alumínium lemezre öntjük.. és ennyi.. ( Ha nagyon profik akarunk lenni akkor vákuumos gőzöléssel ..)
Az olvastam, hogy bauxit szennyezőjeként bőven van szelénünk.. Ha ez igaz..
Szép Hazám! Miért taposol a lábad alatt heverő kincsen? Miért nem hasznosítjuk azt amink van?
Ilyen olcsó napelemek m² ára pár százas csupán.. Kiválóan alkalmas lenne tetőfedésre.. vagy akár energia termelő falazat készítésére.. gyakorlatilag Alufólia áron.
Van a megtérülési számításból kiút. Az új építésű házaknál az építési költség magában foglalhatna mondjuk min. 50nm napelem telepítést is. Ehhez persze szemléletváltás is kellenne. OFF A saját vákuumcsöves HMV készítést is ilyen módon oldottam meg. Nem izgatom magam, hogy mikor térül meg, elég, hogy kevesebb gázt használok, mint a szomszéd.
Az is megfigyelhető, hogy ahol értelme van, ott mindenféle támogatás nélkül is használják a napelemeket. Pl. vezeték nélküli kerti lámpák, automata meteorológiai mérőállomások stb.
