A kikötőtől keletre találjuk a hajdani Fülöp község XIII. századi, román stílusú templomának romjait. A templom hajójának falai a diadalívvel és az oromfallal együtt csaknem teljesen fennmaradtak.
Szabadon látogatható.
A hajdani Ecsér falu a török időkben elpusztult. A román kori háromhajós, félköríves szentélyzáródású templom romjai viszont ma is állnak. A védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó nyomai még láthatók.
A templom déli oldalán előcsarnok volt, az északkeleti oldalon sekrestye és csontkamra (ossarium). A szentély a hajónál magasabbra épült, lépcsője előtt pedig a kegyúri család tagjainak sírjait találták meg. Egy hatalmas keresztelőmedence is előkerült, valamint több, gyönyörűen faragott kő. A templom közvetlen környezete védett terület, a gyep alatt vannak a hajdani falu házainak maradványai, a plébánosházat fel is tárták.
Árpádkori, román stílusú falusi kőtemplom. A XIII. század elejéről származik, Szent Miklós tiszteletére felszentelve. Mérete 10x6 méter. A felújítás során a téglacsík feletti rész lett újjáépítve. Déli homlokzatán 3 román kori lőrésablak lett kialakítva. Építészeti érdekessége a nyugati bejáratnál a 165 cm széles boltozati indítás. Az oltár fedőlapja is az eredeti helyére került.
Kisdörgicse mellett, a Kű-völgy végén csúcsíves nyílású, öreg kőhíd is látható.
Romjaiban is egyike a Balaton-környék legfontosabb középkori emlékeinek Felsődörgicse műemlék romtemploma, amely szép, restaurált állapotban van. A templomot annak idején Szent Péter tiszteletére szentelték fel. A román kori XI. században épült felsodörgicsei templomrom a legrégebbi építésű templom a faluban.
Az északi templomrész római kori épület alapfalaira épült, sok követ használtak fel belőle az építés során. A honfoglalás után megtelepedett Bogát-Radvány nemzetség építette. A XIII. században szükségessé vált a templom bővítése. Ezt egyedülálló módon, három fal hozzáépítésével oldották meg. A régi templom falába ajtót törtek, a régi ajtót befalazták.
Akkor most következzenek a Balaton-felvidék templomrpmjai... :-)
Alsódörgicsei (Boldogasszony) templomrom
- Boldogasszony tiszteletére szentelve.
A XIII. században a fehérvári őrkanonokság kegyúri templomaként épült. A szentély északi oldalához a sekrestyét építettek, ekkor történt a toronytest támpillérekkel való megerősítése is.
A XVI. század közepétől már az evangélikusok használják. A templom mellett temetőt tártak fel, valamint a templomot védő kőkerítés alapjait is megtalálták. A déli oldalon L alaprajzú, 9 helyiségből álló épületkomplexumot építettek, mely kétszintes lakóházból és melléképületekből állt.
A templomtoronytól észak-nyugatra, földbe mélyített kőház állt. Ez egy 6,5 m belvilágú, Árpád-kori kőház volt, 3 lépcsőfok vitt le a bejárathoz. Az első dörgicsei kőházak egyike. A templom akusztikája ma is kitunő, több zenei műsort, sőt operaelőadást is rendeztek itt.
Mennyire könnyű megtalálni? Néztem én is a térképen. Csak mert tervezek arrafelé egy kerékpáros sok templomos keresést (Tök, Bajót, Bajna, stb) - még kialakulóban a pontos kör.
A képeken a Tök határában lévő domonkos templom romjai láthatók. A 12. században épült, egykor kolostor tartozhatott hozzá. Még álló falai 5-6 méter magasak. A romtól szépen látszik a zsámbéki romtemplom, másik irányba az Aynard-vár romjait rejtő Zajnát-hegyek.
Egy tévedésemet szeretném jelezni: Ikerváron a templom a 15. században épült, tehát nem tartozik a románkori templomok közé (pl. a túramozgalomban sem fogadható el pontként). Engem az tévesztett meg, hogy másodlagosan beépített románkori részletet találtam a külső falában.
Lehet, hogy nem túl hizelgő rám nézve, de nem tudom, hogy az alábbi képen látható templom melyik? Kedves fórumolvasók, talán ti tudtok segíteni? (Egyébként egy másik topikban találtam.)
Bejutottam! A kiírás alapján mindkét nagybörzsönyi templom szerdától vasárnapig, 10 és 16 óra között látogatható, az Általad említett "biciklis" néni közreműködésével.
Néhány kép kiegészítésképpen:
Ez utóbbihoz némi magyarázat a wikipedia alapján: "A főpárkány tükreinek különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne."
Az egykori premontrei templom- és kolostor a XIII. században épült késő román stílusban, ma már csak romjai láthatók.
A monostort Rátold Mátyás esztergomi érsek alapította még 1239 előtt. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és a kétszintes, francia szerzeteseket befogadó premontrei monostor egyszerre épült, a templom egyenes záródású főszentéllyel, oldalszentélyekkel román stílusú lehetett. (Helyére építették a szomszédos lakóházakat.)
A templom pillérrel megosztott hármas hajójához a nyugati végén bejárati előcsarnokot építettek. Déli irányban a sekrestye boltozata máig megmaradt. A templomhoz káptalanterem, folyosó és ebédlőterem csatlakozott, ezek alapfalainak lenyomata látható.
Forrás: Vendégváró
A Balaton-felvidék legszebb román stílusú falusi temploma a község közepén áll. A XIII. század elején épült lila-vörös kőből, és ez az Árpád-kori, román stílus ma is felismerhető az épületen.
A bejáratot kétoldalt pillérek, figurális faragású, korabeli oszlopok díszítik. Az oromzat felett fűrészfogas párkány fut, felette három félköríves, egymástól kettős Herkules-csomóval elválasztott ablak. A Herkules-csomók - melyek hazánkban ezen kívül Pannonhalmán fordulnak elő - bizonyítják a templom ősiségét; e csomók a démonok elleni védekezést szolgálták.A kórusfeljárat alatti fülkés sír felett találjuk a legértékesebb faragott követ, egy sírzárókövet, melynek rajza kereszt és liliom. Valószínűleg a kegyúr sírköve volt. A templom háromhajós; lenyűgöző a főhajó harmonikus szépsége, a vörös kőből készült diadalív a fehér pillérekkel és falakkal.
A hölgy címe, elérhetősége a Szent István-templom előtt ki van írva. Nála van a bányásztemplom kulcsa is (mi egymás után néztük meg a két templomot, a hölgy átbiciklizett utánunk...)
Milyen érdekes! Pénteken én is Nagybörzsönyben leszek (kétnapos túránk célja), de nem tudom, hogy lesz-e elég időnk a templomokra. A Szent István-templomba még sosem sikerült bejutnom.
Dombtetőn áll a római katolikus templom. A XIII. században épült, de már a XV. században bővítették szentélyét, nyugati homlokzatát, sekrestyéjét, mivel a falu plébániatemploma lett.
A XVII. században, amikor evangélikusok birtokolták, nagyobb ablakokat nyitottak, és karzatot alakítottak ki. 1965-ös helyreállítása során jórészt középkori állapotát nyerte vissza. Berendezésének különlegessége a XV. századi csavartoszlopú szentségház. Rokokó tabernákuluma a XVIII. századból való, keresztelőkútja és orgonaháza 1800 körül készült.
(Forrás: Vendégváró)
A XIII. század elején román stílusban épült kisméretű, egyhajós templom arányos tömege a magyar falusi templomok eszményképét testesíti meg. A toronnyal bővített templomot a XV. században átépítették.
A középkorban a falu plébániatemploma volt a Szent István király tiszteletére szentelt templom. A hajó déli oldalán íves, román kori ablakok és a bejárat található. A homlokzat előtti tornyán széles ikerablakok láthatók. A belsőben a hajórészt famennyezet, a szentélyt negyedgömb-boltozat fedi, belső oldalfalait freskómaradványok díszítik. A templom körüli fal és kapu a XVII. századból való.
Itt szeretném felhívni az olvasóközönség figyelmét, hogy hasonló néven az iwiw-en klubot indítottam. Ha van kedvetek, lépjetek be oda is.
Van még egy nagy álmom: a középkori templomokról jó lenne egyszer egy honlapot indítani, szép fotókkal, fontos - és naprakész - információkkal (megközelítés, kulcslelőhely), történeti résszel, bibliográfiával, stb. (Talán kicsit a varak.hu felépítése alapján.) "Ábrándozás az élet megrontója..." :-))
Az utolsó napra már csak egy templom maradt. A városközpontból 60-as busszal utaztunk a Várkonyi utcai megállóig, onnan pedig kertvárosi utcákon át sétáltunk el a málomi templomhoz, amely egy öreg temetőben áll. Egy ideig úgy tűnt, hogy csak kívülről szemlélhetjük (az információs táblán megadott gondnokot nem sikerült elérni telefonon), de váratlanul kinyílt a nyugati oldalon lévő ajtó. Az ott dolgozó restaurátoroknak köszönhetően belülről is megcsodálhattuk ezt a szép épületet, közben laikus kérdéseinkre is választ adott a kedves házaspár. A templom a 13. század második felében épült román stílusban, szentélyét építésével egykorú freskók díszítik. Hajóját a 15. század végén 8 méterrel meghosszabbították. Újabb átalakítások történtek a 15-16. században, de formája lényegében változatlan maradt, szerencsésen átvészelte a török hódoltság másfél évszázadát is. Sajnálatos módon az 1750-es földrengést már nem úszta meg, ezután barokk stílusban újították fel (csehsüveg-boltozat a hajóban, tágas déli ablakok). A 19. század végén újabb falképeket festettek, ill. ekkor emelték a nyugati oldal fölé magasodó tornyát is. Legkorábbi festményei a szentély boltozatán a trónoló Krisztus alakjának részlete, az íves zárófalon Júdás Tádé és Simon apostolok töredékes képei (ez utóbbi 1280-90 között keletkezhetett). (Ludwig Emil cikke nyomán)
Egy kedves levelezőtársamtól kaptam – szinte az utolsó pillanatban – az információt, hogy a Túronyban lévő templomot illesszük a programunkba. Felsétáltunk a főút feletti emelkedőn és rögtön szemünk elé tárult a nemrég (3 éve) teljesen restaurált, szinte eredeti szépségében látható református templom. „A XIII. században már biztosan állt a templom, eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza. A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót. A XIV. század harmincas éveiben lebontották az Árpád-kori szentélyt, és sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek. A szentély sokszögű falában csúcsíves ablakokat nyitottak. A déli ablak alatt egy magas, csúcsíves ülőfülkét, és változatos fali fülkéket alakítottak ki.” (templomaink.hu) - Igazi meglepetés volt számunkra, hogy ajtaját nyitva találtuk.
http://www.geocaching.hu/images.geo?id=22277&group=2297&table=cache_images a túronyi templom kívülről
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2297 A túronyi templom geocaching oldala
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1995 A túronyi templom oldala a műemlékem.hu-n (szép képekkel)
A harmadik napon Siklósra indultunk. Megnéztük Malkocs bej dzsámiját, majd a plébániatemplomot. Erről így ír a magyartemplomok.hu: „A későbbi ferences templom elődjét már a 14-15. században említették, mint a karinges ágostonosok monostorát. Az ezredfordulót megelőző ásatásokon találták meg azokat a középkori, gótikus stílusú faliképeket, amelyek ennek a kornak a legjelentősebb magyarországi emlékei. A szenteket és bibliai alakokat megjelenítő ábrázolások között a Garai-címer többször föllelhet, és megjelenik a Zsigmond király által alapított Sárkány-rend címere is. Mivel a Garai család az 1300-1400-as évek fordulóján uralta a siklósi várat és környékét, a festmények 1410-1420 körül készülhettek. A templomban található meg az Erzsébet királyné védelmében 1386-ban elhunyt Garai Miklós nádor Garáról elhozott vörös márványból készült síremlékének másolata.” A híres várat most csak kívülről szemlélhettük meg, várhatóan 2011-ben újra látogatható lesz. Délután fürdés Harkányban, hazafelé viszont megszakítottuk utunkat – érdemes volt…
Túránk ezután felvezetett a Babás szerkövekhez, majd a Jakab-hegyi pálos kolostor és templom romjaihoz, végül a Patacs nevű városrészben ért véget, ahol kívülről megnéztük a templomot, melyről a wikipedia így ír: Szent Márton templom: a Fő utcán található egyhajós, homlokzati tornyos, négyzet alaprajzú szentéllyel rendelkező katolikus temploma, amelynek 13. századi hajóját később barokk stílusban építették át. (1864-ben, majd 1902-ben újra átépítették a templomot.)
A nap második részében Pécs belvárosában sétálgattunk. Megnéztük a Cella Septichorát, a Székesegyházat és altemplomát (érdekes módon legjobban most a 10 éve átadott bronzkapuk tetszettek – Rétfalvi Sándor munkái) és a Barbakánt, esti sétánk során érintettük a Mindszentek templomát is, mely a 12. században épült, de azóta több átalakításon esett át.
Alig 1 kilométerre újabb románkori szépség található: a cserkúti rk. templom. Ez a környék legszebb, az eredeti középkori formáját leginkább megőrző épülete. Téglányformájú kis hajójának keleti végéhez arányosan ívelt szentélyapszis kapcsolódik, mindezek a nyugati oldalon álló karcsú, négyszögletű toronnyal hármas egységet alkot. A hajóba a déli oldalon nyíló kőkeretes kapun át lehet belépni. Legfőbb látnivalói e templomnak a középkori falfestmények. A külső falon is voltak, de az időjárás szinte teljesen lekoptatta már ezeket. A templom belsejében azonban nagyszerű látványt nyújtanak: a diadalív felett a világot ítélő Krisztus, balra a trónján ülő Mária és a gyermek Jézus, szemközt Szent György alakja látható (talán ő lehetett a templom eredeti védőszentje). A hajó északi oldalát gondosan megkomponált falképciklusok díszítik. A felső sorban az apostolszentek sorakoznak, mellettük az angyali üdvözlet jelenete, alattuk a kálvária stációit végigjáró Megváltó alakja látható, oldalt pedig a lelkek mérlegét tartó Szent Mihály arkangyal. A képek nem egyidőben keletkeztek: a Szent György-freskó mellett olvasható 1335-ös évszámhoz képest ennél korábban és később is készültek, a 13. és 15. század közötti időszakban. (Ludwig Emil cikke nyomán) – A templom 9-11-ig és 14-16 óráig látogatható, a kapun látható telefonszámon lehet Nádor Józsefnét megkérni, hogy nyissa ki a látogató számára.
Második napi túránk Kővágószőlősön kezdődött. A tekintélyes méretű rk. templomnak csak a tornya őrzi az első építészeti korszak stílusjegyeit, melyek az 1974-ben kezdett régészeti feltáráskor kerültek napvilágra a barokk rétegek alól. Meglepő, hogy a templom egy része téglából készült ezen a kőben gazdag helyen! A torony mindkét emeletén keskeny, félköríves ikerablakok nyílnak három oldalon (legépebbek északon). A torony sarkait vaskos, többlépcsős gótikus pillérek támasztják meg. A templom többi része a 15. században épült gótikus stílusban.
