A legionella kinyírását hőszivattyúval melegített alacsony hőmérsékletű víztartályoknál úgy oldják meg, hogy a tartályban havonta egyszer feltolják a hőmérsékletet 60 fokosra (asszem pár perc is elegendő).
Tehát ha egy villanybojler maximum 60 fokosra van beállítva, akkor ez a "fertőtlenítés" legalább 24 óránként megtörténik.
"A többi cucc meg nem hoz semmit csak visz, annál meg ugye értelmetlen - pl mobiltelefon laptop, kocsi, mert effektív pénzbeli megtérülése nincs, csak még költhetünk rá."
Rendszeresen felbukkannak akik mindenáron össze akarják mosni az energiamegtakarításra (tehát forint BEVÉTELRE) elköltött összegeket pl a szórakozással.
A ház falára azért teszel hőszigetelést, hogy forintokat takarítson meg neked, tehát azért fektetsz be pénzt, hogy aztán pénzt keress vele.
Moziba meg azért jársz, hogy szórakozz.
Milyen gondolatmenet mentén lehet ezt a kettőt egy kalap alá venni?
A taroloban lehet 70°C-os a viz, csak kell hozza egy termosztatikus keverocsap, amin beallitod, hogy milyen homersekletu viz follyon a csapokon.:) Nalam igy van szerelve a rendszer es igy minden o.k. . Nem kell attol tartanom, hogy az unoka leforrazza magat, ha csak a melegvizet engedi meg. Termeszetesen igy a csaptelepek is vedve vannak .
De miért pont azoknál a dolgoknál számoljuk amik amúgy is hoznak a konyhára?!
A többi cucc meg nem hoz semmit csak visz, annál meg ugye értelmetlen - pl mobiltelefon laptop, kocsi, mert effektív pénzbeli megtérülése nincs, csak még költhetünk rá. Persze pl egy kocsinak van máshogy "megtérülése", mert ha pl olyan minőségű hogy egy balesetben nem pusztulok ott, akkor máris megtérültnek tekintem. De ez csak egy szubjektív vélemény!
Ugye azt szoktuk mondani, hogy áldozunk dolgokra. Valaki vesz egy mercit 12 millióért, valaki más meg vesz egy golfot 5-ért és vesz hozzá magának még elég sok mindent a maradék 7-ből, pl 2-3 millióért napelemet, 2-3 millióért hővisszanyerős szellőzést és még 2 milliót elb@sz amire akar. Ez szimpátia kérdés, és akkor ott van ugye a vágy tárgya - egyik esetbe a merci, és nem esünk neki számolgatni, hogy mikor térül meg. A másik esetben sem látom sok értelmét ennek, mert én pl napelemre vágyom, és persze tudom hogy néhány év és megkeresi az árát, de alapvetően nem ezért venném, hanem azért mert radikálisan le akarom csökkenteni a rezsimet és ez okoz örömet.
Na mindegy is, ezek olyan szubjektív dolgok, hogy vitatkozni erről nincs értelme, csak beszélgetni :-)
A bojlereink 20 éves hajdú bojlerek, biztos tele vízkővel és alapvetően nem 40 fokon jártak, hanem 60 fokon és néha még maxon is....mindegy. A barátomnak pl baxi vadiúj kazánja van, átfolyós - gáz - és neki is 6 ezer a havi HMV pedig nem élnek nagylábon ez ügyben. Az is inkább 70-80 ezer egy évre vetítve, nem 30 mint amit Mekk írt!
Mivel a Hajdu oldalan nem talaltam adatot, igy a Tatramat oldalarol az EOV200-as tarolo vesztesege 1,61kWh naponta es csak 65°C-os vizet tud maximum. Itt megnezheted :http://www.tatramat.sk/sk/produkty/elektricke/EOV_xx3.php Tepelne straty az elnevezes azt keresd !
Mondjuk 30-40 fokos átlagos lakás-melegvíz hőmérsékletkülönbség esetén havonta kb hány kWh bojler-hőszigetelési energiaveszteséget tartanál reálisnak?
"a hidegviz ritkan 15 fokos"
A vízvezeték a talajban kb 15 fokos. A bojler felé közlekedve persze némi hőt felvesz a lakás hőtömegéből de az alatt a néhány másodperc alatt ez jelentéktelen mennyiség szerintem.
Amikor megengeded a vízcsapot, akkor eleinte a csőben már órák óta melegedő (gyakorlatilag szobahőmérsékletű) vízzel találkozol, de amikor a bojler folyamatosan ürül (mert pl zuhanyozik valaki), akkor a talaj és a bojler között csak másodpercek telnek el.
"egyaltalan nem irrealis hogy csucskizart arammal is havi 8-10ezer egy csalad melegvize."
Ha nagy a létszám és pl kádban szeretnek fürdeni, akkor havi kb 8 ezret még el tudok képzelni.
De 10 felett már csak akkor, ha valami extrém dolog van, pl bojlerből melegen tartott medence/jacuzzi, vagy naponta többször is megfürdő családtagok, stb - minden más esetben valami rendellenességre gyanakodnék.
"Csak amit unok, az az allando megterulesi szamolgatas meg bla-bla-bla. Ha van valakinek penze es akar egy rendszert"
Ha valamire azért költünk pénzt, hogy az később nyereséget hozzon nekünk (persze előbb behozza a befektetett pénzt), akkor miért nem illik megtérülést számolni? Egyenesen kötelező megtudni, hogy a befektetésünk öt év múlva, vagy esetleg csak halálunk után egy nappal fogja megtermelni az első forint nyereséget.
Ez alól természetesen kivétel az, ha valaki hobbi/kutatási/reklám célból költ ilyesmire, mert akkor nem az energia(forint)nyereség az elsődleges cél.
Akinek fontos az autó alacsony üzemanyag fogyasztása, az sem mondja vásárlás előtt azt, hogy "nem baj, bármennyivel többe is kerül, az a lényeg, hogy kevesebbet fogyasszon"... :)
Mondjuk ezek 20 éves bojlerek....lehet, hogy ez a gond :-). Amúgy amit Mekk írt a liter/fő kérdésről az nem igaz. Egész spórolósan csináltuk. Nem pazaroltuk.
" tapasztalatból mondom, hogy egy 120 l villanybojler - és az elég szűk egy családnak - 10 ezer ft körül zabál havonta, egy 200 l-es meg inkább 13 körül."
Ha ugyanaz a család ugyanazokkal a fürdési szokásokkal 30%-kal eltérő energiaigényt produkál csupán azzal azzal egyetlen változtatással hogy a bojler nem 200, hanem 120 literes,
ott a házban NAGYON súlyos hőtechnikai problémák lehetnek.
(hőszigetelő burkon kívül elhelyezet bojler, baromi hosszú hőszigeteletlen melegvízcsövek szintén a hőburkon kívül vezetve vagy pl a külső házfalban hőszigeteletlenül befalazva vezetve, stb stb)
A hőveszteségek okos végiggondolásával valószínűleg komoly összegek lennének megtakaríthatók nálad.
"inkább 13 körül."
Havonta 13 ezer forint 33 Ft/kwh vezérelt áram-árral, az kb 400 kWh havi hőmennyiség.
tehát ha neked havonta 400 kWh meg el vízmelegítésre, akkor ti havonta 13.000 liter, tehát a családod naponta 433 liter 40 fokos fürdővizet használ el.
A két gép közt nincs ilyen különbség ( micu/toshiba), és természetes, hogy szimpátia kérdés.....csak bátorkodtam felhívni erre a masinára is a figyelmedet.
Amit lentebb írtál, az engem is motivál, épp ezért lesz áram független fűtésem ( fatüzelés ), és az öko - no meg pénztárca okán hőszivattyús klímám.
A megtérülésnél mindig azt szoktam mondani, hogy : " akkor most mennyivel is ér többet a házad?".....mert egy dologgal valahogy senki sem számol: ha felteszek 8 napelemet 2 millióért, akkor a házam nem 2 millióval ér többet, hanem 5-ttel! Azonnali a megtérülés! Azonnali! Nincs ezen mit rugózni, én mindig kiborulok ezen a megtérülés marhaságon, mert marhaság! És igen: a kocsinál, tv-nél stb,stb miért nem számolom? Akkor egy napelemnél miért? Ugye? :-) Szóval ez a megtérülés téma sem több marketingnél!
Erre az oldalra a Passivhaus Institut oldala hoz el (jobb felső sarok).
Egy külön adatbank ami a certifikátokat tartalmazza online formában.
Bocs, de ez innentől már a kötözködés kategória,mert amit nem akarsz észrevenni mert nem pont úgy néz ki, ahogy Te gondolod.
Én a netről próbáltam néhány dologban bemutatni, miért nem stimmel néhány dolog amit írsz.
De ezeket a dolgokat én a PHPP programból (amivel a certifikátot is készítik) és annak a könyvéből tudom. (Meg még olyan emberektől aki passzívházat épít, tervez, minősít).
De én nem szándékozlak meggyőzni. Hidd el nyugodtan, hogy a PH űrtechnológia, váljék egészségedre.
Termeszetesn mindenki azt vesz, amit akar, vagy amire van penze.:) Azert a Mitsu csendesebb bent az elso ket ventifokozaton . Nekem az tetszik benne, hogy terfigyelo szenzorja is van, igy vigyaz arra, hogy a legretegek egyforman melegedjenek a hazban. De tudod van akinek a Merci, van akinek meg a Dacia a nyero.:)
Tudod, hogy nem vagyok vitatkozos tipus, ezert most sem megyek bele. Csak amit unok, az az allando megterulesi szamolgatas meg bla-bla-bla. Ha van valakinek penze es akar egy rendszert a tetore mert egy kicsit termeszettudatos, akkor tesz egyet. Az auto, 3D TV,tobbmillios konyha , okos telefon , stb. mikor terul meg? En a hazam felujitasanal egy szempontot vettem alapul. Ha veszhelyzet all fenn, vagy penztelenseg, akkor a rezsi minel kevesebb legyen es a hazban elheto korulmenyek legyenek akar kinti -20°C-ban is. Ezert van a diesel generator is figyeloallasban (az sem hozza vissza az arat soha sem). Tudod ma van gaz meg villany, de holnap lehet, hogy nem lesz! Mar kilenc eve mukodik a napkolirendszer minden gond nelkul, a futesrasegitessel egyutt. :)
Igen Peterch, ez egy nagyon jó klíma, még ő is versenyben van nálam. Vesd össze a toshiba super daiseikai 6- ttal, mert azt is ennyiért kapod, de szerintem többet tud. Nem sokkal, de kicsivel. De ez egy jó gép amit választottál! Bár vmiért akik fűteni akarnak, rendszerint a fuji-hoz jutnak....
"Egy család melegvíz ellátása villanybojlerrel legyen évente legyen kb 30 ezer forint."
Hát ez így nem igaz kedves Mekk. Mi egész életünkben villanybojlerrel csináltunk HMV-t, és tapasztalatból mondom, hogy egy 120 l villanybojler - és az elég szűk egy családnak - 10 ezer ft körül zabál havonta, egy 200 l-es meg inkább 13 körül. Tehát az éves HMV előállítás villanybojlerrel családi méretben több mint 100 ezer tf évente! Ennek 60%-át termelni meg kolival már nem is olyan rossz!
"Ugyanakkora U érték és felület mellett a tetőn több hőt veszítesz mint az oldalfalakon."
Ez a tévhit még abból az időkből maradt fenn, amikor a (rosszul hőszigetelt és rosszul fűtött) házakban a mennyezetnél a levegő sokkal, 6-8 sőt olykor 30-50(!) fokkal is melegebb volt.
Egy mai korszerű, hőszigetelt (és NEM kályhával fűtött) háznál a padló /fal /mennyezet között szinte soha nincs nagyobb hőmérséklet különbség 2-3 foknál (de pl passzívháznál mindössze 1 fok körül van), tehát egy négyzetméter födémen átlagosan mindössze kb 10%-kal több hő szökik meg, mint egy négyzetméter falon át.
Tehát a födémet manapság már nem muszáj lényegesen vastagabban hőszigetelni, viszont nagyon érdemes, mert az extra vastagság némi ledobált olcsó gyapottal fillérekből megoldható, tehát kevés befektetéssel nagy (energia=forint)nyereséget lehet kaszálni ;)
"Viszont, ha van egy napkolirendszer ami a HMV eloallitasat vegzi, akkor siman erdemes a futesrasegitest is kihasznalni."
Egy család melegvíz ellátása villanybojlerrel legyen évente legyen kb 30 ezer forint. Egy napkollektor ennek maximum 2/3-át tudná átvállalni, tehát a napkollektor hozna évente 20 ezer forint hasznot.
Hány forintot érdemes költeni egy olyan beruházásra, amelyik évente csupán 20 ezer ft hasznot hoz? Legyen a megtérülés tervezett időpontja 10 év. Tehát 200 ezer forintból kijön egy napkollektor tartószerkezettel, hőszigetelt csövezéssel, szivattyúval, hőcserélővel és/vagy drainback tartállyal, munkadíjjal?
Fűtésrásegítés:
egy darab fancoil csak egy helyiséget fűt, de az ára (+csövek, munkadíj, áramfogyasztás) már így is több évvel kitolja a megtérülés napját, ráadásul ha nem csak egy helyiségbe szeretnéd eljuttatni a hőt, akkor egy db fancoil nem lesz elég... ráadaásul a npkollektor felületet is jelentősen meg kel növelni, mert a már meglévő felület kell a melegvíz előállításához... Tehát évente hány forint értékű gázt spórolsz meg hány forint fancoil + extra napkollektor beruházással?
Egy nem irreálisan túlméretezett fűtésrásegítő napkollektor a fűtési szezonnak elenyésző részén képes hasznot hozni, jellemzően azokon a napokon, amikor amúgy is csak alig kellene fűteni, tehát éves fűtésmegtakarítása legyen 10%.
Egy jól hőszigetelt családi ház éves kifűtése gázzal legyen kb 100e Ft. Ebből 10%-ot, tehát évente 10 ezer forint nyereséget hozna a fűtésrásegítő napkollektor. Megismétlem a fenti kérdésemet: vajon hány forintot érdemes befektetni egy olyan energiatakarékossági beruházásba, amely évente csupán 10 ezer Ft hasznot tud hozni?
Szerintem inkább azt a pénzt is a hőszigetelés vastagítására kellene költeni, annak az év kb 7000 órájában lenne haszna, nem csak kb évi 2-300 órában, mint a fűtésrásegítő napkollektornak ;)
