Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Ha meg akarok fűteni egy fűtőszálat, és ehhez 3× annyi napelemet használok az 1/3-a hatásfokú fajtából, mint a jóból, és mondjuk ez a felébe kerül, akkor a 4 m-rel több szögvas a tetőre, meg a pár db sorkapocs elviszi a hasznot, mondjuk 100e Ft-ot?!
Szerintem, amit te az egyéb költségek alatt értesz, olyat én nem is akarok beépíteni. Gondolom, mégis csak a vezérelt áramirányító(k), meg a jó minőségű, és erre a célra megfelelő akkuk, meg az esetleges visszatáplálás megoldása/mérése emelik leginkább a költségeket.
Nem akartam idealizálni semmit (mit idealizáltam mégis?), de mondjuk hogy a megadott paraméterek romlottak a használat során, és napos időben tudja a felét azoknak.
Tavasszal, ősszel, télen minek klímázzak? Nyáron se kell normális épületben 10-20 napnál többet, igazán jó házban kb. egy percet se. Nálam pl. most is süt a nap, de nem kell hűteni. Hűtőgép meg kell éjjel, nappal, télen, nyáron, nem? Ráadásul egy klímának/hűtőgépnek szabványos feszültség kell. Hogy oldod meg akkutelep nélkül? Jön egy bárányfelhő, lassulni kezd a klíma? Beköszönt az este leáll a hűtőgép? Szerintem ez már inverteres, akkutelepes téma. Ez szerinted mennyibe kerül? Drágább, mint a napelem... Szerintem pont ez az aminek nincs értelme.
Ez itt használati melegvíz, mondjuk fürdővíz. Amennyit 0-300 W-al, 0-10 óra napsütéssel elő lehet állítani, annyi kell nyáron is.
Ha csak 10 fokot melegít a 20 fokos vízen, engedek hozzá a fali kombikazánnal meleget, vagy alágyújtok fával. Ha 80-90 fokra melegíti a vizemet, akkor hideggel kompenzálom. Ha 100 fok fölé akarna menni, lekapcsolom róla a villanyt termosztáttal.
A bojler megvan, hely van a tetőn, és van a látókörömben 4-500 Ft/W áron használt napelem. Engem a hatásfok nemigen érdekel, azzal foglalkozzanak a tudósok. Az a kérdés mi az olcsóbb adott teljesítményre vetítve. Biztos nem az akkutelep, meg az elektronika.
Ha minden adatot idealizálsz persze hogy megéri! De ha már itt tartunk, akkor napelemmel légkondit hajtani nagyobb értelmét látom (ha nincs akkutelep). Hiszen amikor süt a nap nagyobb igény van légkondira (vagy hűtőgépre), mint forró vízre.
Eddig csak olvastam, de most már írok/kérdezek. Ha valakinek van türelme, kérem válaszoljon!
Szóval, ha ezeknél az alternatív megoldásoknál végső soron a megtérülés az egyik fő szempont, akkor fontos az egyszerűség is, gondolom.
Arról a megoldásról mi a véleményetek, hogy villanyos bojler vizét melegíteném a napelemből nyert villamosenergiával. Tudom, hogy arra ott a kollektor sokkal jobb hatásfokkal, de az nekem bonyolultabb (szivattyú, hőcserélő, csövezés, hőszigetelés, fagyállóval feltöltés, lakásbombázás, egyebek) legalábbis most tegyük zárójelbe. Tegyük fel, hogy a napelemek már viszonylag olcsón rendelkezésre állnak. Van egy kombi villanyos/fás bojlerem, ha süt a nap nem kell gyufázni, ez lenne a cél.
Tehát se akku (illetve ott a víz), se inverter, se semmi kütyü, csak a napelem, a kábel, meg a fűtőszál. Számít pl., hogy az előállított feszültség, áram mekkora a fűtőszál névleges adataihoz képest abban az értelemben, hogy ua. teljesítményt hogyan adja le jobban?
Tegyük fel, mielőtt valaki beleköt, hogy nem haladjuk meg a névleges adatokat, inkább elmaradunk tőle.
Mondjuk 50V 300W jobb, mint 12V 300 W? Mit csinálna egy 1 kW-os, 230 V-os fűtőbetéttel, ha mondjuk névlegest ad le? Lassabban melegíti ez tiszta sor, de ha ráérek, akkor van értelme? Energiatovábbításra kb. értem, hogy nagyobb áram - vastagabb vezeték, több veszteség, de ezen kívül egyéb? Lehet egyáltalán sorba kötni napelemet? Döntően hővé alakul a villamos energia, egyenáram/váltóáram mindegy ilyenkor, nem?
Tokeletesen igazad van. Elvegre a haz epitesenel ez is ugyanolyan koltseg mint a tegla, vagy az ablakok. Mindegyiket idovel karban kell tartani, ami penzbe kerul. A kerites lefestese sem terul meg, megis minden 5 evben lefestem.
Sztem is itt az igazság. Nekem is azért szimpi a sziget megoldás, hogy ne függjek szolgáltatótól. Magánember valóban nem szokott 20 éves megtérülésű dolgokba belemászni, kivéve a saját házát. Magyarán, sztem az egész napelemes rendszert úgy kell tekinteni, hogy az a házzal együtt való dolog és nem számolni, hogy mikor térül meg. Ha belefér a kezdeti költségvetésbe, persze.
Nem cserélném ki 20 év múlva, hát pont ezt írom. A gyártó 25 évig garantál 80%-ot, ebből kiindulva azt feltételezem, hogy legalább 30 évig használnám, igaz, egyre kisebb teljesítménnyel.
Tehát helyesen: 20 évre előre kifizetem a villanyszámlát, majd 10 évig nem fizetek villanyszámlát.
De egyébként szerintem az áram ára annyira emelkedni fog, hogy enneél jobbak lesznek az arányok.
"A 20 éves megtérülés önmagában nem zavarna. Reményeim szerint még élni fogok akkor." Ez azt jelenti, hogy ELŐRE kifizeted 20 évre az energia számládat és akkora (ha nem előbb) lehet kicserélni és újra fizetni.
Nem biztos hogy értem: a nagygenerálnál nem dobnám ki a napelemet..
A szigetelés és napkollektor rövidebb megtérülésű, de nem ad esélyt, hogy teljes mértékben lenullázd a villanyszámládat. Napelemmel (elvileg) megteheted, ezért izgat engem jobban.
A 20 éves megtérülés önmagában nem zavarna. Reményeim szerint még élni fogok akkor. Téged miért zavar?
A modernizáció sem érdekel (hat év múlva kitalál valaki egy jobbat), ilyen alapon semmit se vennék, mert úgyis lesz jobb. Milyen számítógépről netezel? Megérte megvenni?
Hitelt kapok, ha van fedezetem, de ez kétségtelenül rontja a megtérülést, ez tökéletesen igaz!
A bankban évi 3 százalékkal (ha jól számoltam) durván 2 millió forint kamatot lehetne elérni. Ha maradok az általam felvetett példánál, akkor ez a napelem rendszer további 17 éves termelésének felel meg. Csak az a baj vele, hogy reálértéken (minusz 20 év infláció) ez nem igaz. Szerintem 20 év múlva 2 millió forintért nem kapok majd annyi áramot, mint amennyit a napelemek 10 év alatt (mondjuk 70%-os hatásfokkal) megtermelnek, tehát jobban járok, ha napelemem van, mint pénzem. (És ha nem csak 10 évig mennek a napelemek, akkor még jobban).
Belátom, ha nincs igazam, és elismerem, hogy sok a bizonytalansági tényező a dologban (áram ára, napelem hatékonységa, infláció, banki kamat stb.) de egyelőre nem győztél meg.
Tkp. mindent jól számolsz (bár mire felkerül a tetőre a cucc, addigra többe szok' kerülni, mint a listaár).
A gond, hogy húsz éves megtérülés túl hosszú, nem érdemes vele számolni - mire lejárna, az egész házra jöhet egy nagygenerál. A szigetelés és a napkollektor sokkal rövidebbet hoz.
válaszolj a saját kérdésedre. neked jó az, ha most kifizetsz egy nagy rakás pénzt, és az húsz év múlva megtérül? és mi van, ha hat év múlva kitalál valaki egy másik napelemet, ami tizedennyibe kerül? miért jó neked az, hogy húsz évre előre kell tervezned? kapnál erre hitelt egy banktól? ha hitelből kéne megépítened, megérné? mennyit keresnél, ha a pénzt bankba tennéd évi 3% kamattal?
Visszamozdulva az erőművektől a lakossági felhasználás felé: laikusként én is napelemes rendszeren gondolkodom, és nem értem, miért ne érné meg.
Miért számoltok itt folyton négyzetméterben és wattban, mikor a kereskedők állandóan kilowattos komplett rendszerekkel dolgoznak?
Szerintetek mi a hiba az alábbi levezetésben:
1. Egy 2,4 kw-os hálózatra visszatápláló rendszerre manapság durván bruttó 2,4 millió forintos árat adnak.
2. Ez megtermel évente átlagosan kb. 2600 kwh-t.
3. Mai áron tehát megtermel kb. évi 120 ezer forintot.
4. Ha feltételezem, hogy most beteszek 2,4 millió casht, és nem számolok azzal, hogy az áram ára emelkedni fog, akkor 20 év a megtérülés.
4/a. Ha növekszik az áram ára (márpedig növekszik majd), akkor csökken a megtérülési idő.
4/b Ha csökken a napelem hatásfoka, nő a megtérülési idő
5. Mivel a gyártók általában 10 évre 90%-os, 25 évre pedig 80%-os teljesítményt garantálnak, számoljunk az egyszerűség kedvéért úgy, hogy amit elvesztek a teljesítménycsökkenéssel, azt megnyerem az áramár emelkedésen (de valójában ennél azért jobb lehet a helyzet).
Na most akkor 20 éves megétrülés miért nem elég? Ha még 10 évig termel az a napelem 70-60%-on, akkor az a pénz (be nem fizetett villanyszámla) nem kell? És ha villanyszámla helyett abban a 10 évben megint napelemre költök? Ki tudja, milyen hatásfokú és árú megoldások lesznek akkor, még az is lehet, hogy a mainál jobbak. Miért lenne ez a gazdagok játékszere? Körülnézek, és rohangálnak az utcán az 5 milliós városi terepjárók.
Leteznek csendes kivitelben is, az igaz dragabb. A hocsere pedig levego viz, aminel a hutolevego es a kipufogo hojet hasznositjuk. A direkt futes pedig a rekuperatoros szellozteto segitsegevel, az elszivas reszbe a hutolevego es a friss oldal behozza a meleget.
En is hajlok a sziget uzemu rendszer kiepitese fele. A szurke napokra inkabb egy diesel generator a megoldas novenyi olajjal hajtva. Az akkuk feltoltese mellett a hulladekhovel kifutom a lakast es felmelegitem a HMV-t. Ha lehetne is venni csak vezereltet, akkor is egesz evben oradijat kellene fizetned es nem kizart, hogy akar halozatkieses is elofordulna, mert ugye a teli idoszak a legproblemasabb. Tudom, nagyobb az inveszticio(+700 euro az 5,4kW-os generator,nalam mar itt figyel halozatkimaradas esetere), de a fuggetlensegnek ara van:-)
Szürke, téli nap után a villanyautó nem menne sehova :( Erre az esetre kellene a vezérelt áram, mint feltöltési lehetőség. Viszont csak vezérelt áramot (ha jól tudom) nem lehet igényelni.
Alapvető probléma az, hogy a háztartási áramfogyasztás nem elég nagy ahoz, hogy a beruházásokat (a modulokon felüli részükre gondolok most) elviselje.
Még ha ingyen kapnád a modulokat, akkor is sokba kerülne a többi.
Mondjuk év 40-50 ezer forint megtakarítással lassan térül meg az is.
Egész más lesz a helyzet, ha lesz már villanyautó. Az sok energiát fel tud használni és így az infrastruktúra hamar megtérül és akkor már tényleg csak a modulok árán múlik.
Valahogy engem a sziget, illetve szép angolosan az off-grid kiépítés vonz. Igaz, hogy akkor a napelemek és inverter mellé még jókora akkupakk és töltő is kell, ami nem kis mértékben emeli meg a befektetés összegét. Viszont az sokkal jobbnak tűnik, hogy nem kell az energiáért fizetni, mint ha azt nézem, hogy megint mennyit sikerült visszatáplálni az ELMŰ-nek és minden hónapban kiszámolom, hogy 25 év múlva már meg is érte a dolog... Csak legyen elköltendő 10 millám.
Nem értek a napelemekhez. Feltételezem, hogy a különböző típusok optimális terhelése más. (adott fény esetén mekkora áram és milyen ehhez tartozó kapocsfeszültség esetén adják le a maximális teljesítményt)
Valószínű akkor elvileg jó leszs. 24v-ra 500w-s fogyasztó megy rá. (inverter és minden más nyalánkság nem lesz) Na akkor másik kérdés ugyebár van amorf ill polikristályos napelem. Találtam olyan oldalt hogy nem mindegy milyen a töltő hozzá? Biztos?
Gondolom a fogyasztó belül az akkura csatlakozik, így legfeljebb a belső csatlakozás vezetékeinek vastagsága lehet a korlát. Ha nagyon nagy teljesítményt szeretnél, csatlakoztasd közvetlenül az akku kapcsaira. Így annyit vehetsz ki amennyit az akku bír, és így lesz a legkisebb a veszteség a vezetékeken is.
Szóval találtam egy ilyen Töltőt tudom van több ilyesmi is. A következő a kérdésem:
Az stimmel hogy a töltőáram miatt elvileg 600W-t tud teljesítményben. Ami a kérdés a fogyasztó is lehet 600w-s? Minden ezen a kütyün megy át ahogy nézem. Vagy csak kevesebb.
