Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Véleményem szerint az esetedben abból kell kiindulni, hogy most minden elektromos a lakásban. Tehát vagy lecseréled a fűtést/bojlert/sütőt valamire (pl. gáz???), vagy megtermeled magadnak az áramot. Én ennek a két opciónak a költségét próbálnám összehasonlítani, de hosszabb távon.
Meg kellene tudnod, hogy évente mennyi a lakás villanyszámlája ezzel a fűtéssel. Én a helyedben elgondolkodnék azon, hogy a bojlert részben kiváltsam napkollektorral, a fűtést pedig részben napelemmel. Nem biztos, hogy drágább, mint komplett új fűtésrendszert építeni, bár nyilván a lakás méretéről és adottságaitól függ.
A számolásnál azért vedd figyelembe, hogy ha a rezsid nagy részét kiváltod a napelemmel, akkor az elektromos áram mindenkori árától is függetleníted magad (majdnem). Vagyis amikor összeveted a másik megoldással (mondjuk gázfűtés kiépítése???), akkor meg kellene becsülnöd, hogy mennyi lesz a gáz ára 10-20 év múlva. Nem könnyű.
Nagy fémes színű tartályok Cipruson az ivóvíz hidroglóbuszuk... Napi x órában felpumpálják a júzernek a vizet és onnantól kezdve magának kell gondoskodni a nyomásról->nagy bili a háztetőn.
Cipruson szinte minden épületen van egy tetőn elhelyezett hordó. Gondolom meleg víz előállítására való. Nem házi barkács jellegű, hanem sorozatban gyártott terméknek tűnik. Érdekes módon mind fényes fém színű, egy sem fekete. Némelyikhez nagy lapos panelek is csatlakoznak, saccra csöves vízmelegítő panelek lehetnek.
Sok a szélkerék is, az a régi fajta sok lapátos amit a vadnyugati filmekben lehet látni. (de század annyi sincs mint hordó)
Napelem alig van. Pedig napsütés van dögivel. Most jöttem vissza egy kis utó-nyaralásból, végig sütött a nap és 30 fok meleg volt.
"A kérdésem az lenne, hogy napelemmel (230 W-os részletesen) elő lehet állítani annyi energiát amivel a villanyszámla drasztikusan csökkenne?"
Nem.
"Egyáltalán lenne e értelme ennek a beruházásnak?"
Nem. Jelenleg még csak szenvedély a napelem, nem megtérülő beruházás. Még nálunk sokkal napsütöttebb országoban is.
"Illetve hallottam korábban olyanról, hogy a megtermelt áramból amit nem használunk el azt vissza lehet forgatni a szolgáltatónak, ezzel gyakorlatilag nyáron kitermelni a téli fűtés számla egy részét. Ez valóban járható út?"
Üdv! Kicsit másként álljunk a dologhoz! Inkább kérdezek, és magad is meg tudod válaszolni :) Hány kWh az éves villanyfogyasztásotok? Ha pl 4000kWh(kétlem a villanykályhák miatt), akkor 4000Wp napelem kell, ha 7000kWh, akkor 7000Wp napelem kell. Jól látszik, hogy ahány kWh a fogyasztás, annyi Watt napelem kell.
230Wp napelem egész évben max 230kWh villanyt tud csiholni, ami szerintem saccra 5-6% se lesz az éves fogyasztásodnak. Másik probléma, hogy 1db tábla nem lesz elég egy visszatápláló inverternek. Inverterek 5-6db min darabtól indulnak/150V kapocsfesztől/1100W inverter teljesítménytől,stb.
Másik tipp amit érdemes lenne végiggondolnod, hogy a villanykályha helyett split klímával fűtsél/hűtsél. Nevezhetjük levegő-levegő hőszivattyúnak is, ami 2-es COP-vel minimum felezi a fűtés villanyköltségét...
(Ha több tippet szeretnél, írhatsz privát üzenetet is, publikus az emilcímem)
Párommal most készülünk lakást venni, és a kiszemelt tetőtéri ingatlan egyik fontos tulajdonsága, hogy minden, még a fűtés is elektromos. A kérdésem az lenne, hogy napelemmel (230 W-os részletesen) elő lehet állítani annyi energiát amivel a villanyszámla drasztikusan csökkenne? Egyáltalán lenne e értelme ennek a beruházásnak? 2db hőtárolós éjszakai áramos villanykályha egy bojler és egy hűtő (A+ energiaosztályos) a nagyobb fogyasztók. Ezen felül csak a szokásos (TV, mikró, mosógép...) Illetve hallottam korábban olyanról, hogy a megtermelt áramból amit nem használunk el azt vissza lehet forgatni a szolgáltatónak, ezzel gyakorlatilag nyáron kitermelni a táli főtés számla egy részét. Ez valóban járható út?
Kis segítség a napelemes bojleres témához: Röviden nincs értelme, max akkor, ha lopott a napelem :)
Indok: Napelem hatásfok ~15%, napkollektor(sík) ~70% ugyan arra a besugárzott teljesítményre. Árak szintén a kollektor felé billentik a mérleget, mert lehet már kapni síkkollektort 70-80eFt-ért, ami cirka 2m2, ebből az árból max egy 100W-os panel jön ki, ami 1m2 felületű. Igaz a napelemnél "elég lenne" pár méter drót és egy cekász, de ebben ki is merül az összes előnye.
Nem véletlenül használják a kollektorokat meleg vízre és a napelemeket villanycsiholásra. Napelem irreálisan drága ugyan azon hőmennyiség előállítására(árak jól tükrözik a hatásfokot, 4-5× faktor)
Ventotd, én elolvastam, amit írtál. Nem vagyok energetikai szakember, de azt feltételezem, hogy ha ez a "direkt vízmelegítéses" ötleted jó lenne, akkor a napelem forgalmazók már rég rámozdultak volna. Mert ahhoz azért elég kézenfekvőnek tűnik...én a helydben dobnék egy e-mailt valamelyik forgalmazónak, aztán oszd meg velünk is a választ!
Egyébként pedig: Ha megvennéd az olcsó napelemeket, felraknád a tetőre, és beruháznál még egy inverterre is (a mérőórát azt hiszem az áramszolgáltató fizeti, azzal nincs költség), és elkezdenél egész évben betáplálni, akkor nyáron meg tudnál termelni annyi áramot, ami elég lenne télen a fűtőszálad táplálására. Így nem kell napkollektor, ha valamiért nem akarod. Tulajdonképpen amit tervezel, annak megvan az a hátránya, hogy nyáron lesz marha sok forró vized, amit nem fogsz elhasználni (kidobod a napelem termelésének egy részét) télen meg legfeljebb rásegít a melegítésre, vagy még azt sem. Pont fordítva kellene...nem?
Más: ha mégis felraknál egy napkollektor rendszert, akkor a fűtőszál sokkal kevesebbet fogyasztana. Így sokkal valószínűbb, hogy ezt a teljes fogyasztást meg tudná termelni a napelem.
Persze, hülyeség a 8, először egy hónapra becsültem aztán úgy maradt.
Akkor így 2000 négyzetméter kéne egy idény fűtéséhez.
"Ventotd nem házat fűtene vele, hanem vizet."
Tudom, a hatásfok fontossága miatt szóltam bele, hogy az nemcsak valami elvont kutatási téma, hanem annak alacsony volta a fő akadálya a napelemek elterjedésének a hatalmas területigény miatt. Természetesen ha kis mennyiségű energia kell, akkor ez nem probléma. Viszont akkor nem is jelentős a megtakarítás.
Egy teljes év kísérletezés után biztos meg lehetne oldani egy ellenállással is. Ki kellene tapasztalni, hogy átlag hány%-al lehet leterhelni a panelt? Mert max teljesítményre méretezni botorság. De hogy 66% vagy 33% azt kísérletezés nélkül megmondani nagy merészség lenne. És ha véletlenül a méretezés fölé kerül a teljesítmény, akkor pedig, mint írtad le kellene kapcsolni (pedig akkor lehetne igazán melegíteni vele).
Akkor is inkább légkondit hajtanék! :) Persze oda kellene vezérlő elektronika a be- és kikapcsoláshoz.
Lehet sorba kötni, persze (de minek is?). Egy panel általában ad 42V-ot és a max megvilágításon a panel teljesítményét visszaosztva, adja le az áramát. Ehhez képest nyilván meg lehet választani egy cekászt, de inkább többet, hogy valami vezérlő elektronika (tudom, hogy ezt nem akarod) váltogassa a fűtő ellenállásokat. Ha egy fix fűtőellenállással dolgozol, gyanítom, hogy nagyon gyatra lenne a hatásfok (és ez már a fűtésé, nem a napelemé).
azért én csak hadd válaszoljak. mindezeket nem tőlem hallottad, ne nekem mondjad. én arra reagáltam, hogy megörültél a 10 év megtérülési időnek. az összes többihez semmi közöm, azt címezd másnak.
Hát baszki, ez a legjobb. Senki, de senki el nem olvasta, hogy mit kérdeztem. Adatokkal, végtelen egyszerű dolgokat. Lehet azt írni, hogy "hülye vagy, ha ezt se tudod", vagy adni egy választ pl. Ehelyett, kaptam tanácsot, hogy hajtsak klímát, meg hűtőgépet, ez aztán a nagy találmány, meg, hogy nem az ár számít, hanem a hatásfok, és hogy a házamat mekkora felület fűtené be, mintha kérdezte volna valaki. Én meg tudod azon csodálkozom, hogy ki ér rá úgy beírni ide, hogy a kérdésre nem válaszol, nyilvánvalóan el se olvassa, mert akkor nem azt írná, amit ír.
Melyik napenergiás rendszer, vagy bármely energetikai rendszer, hőszigetelés, vagy más térül meg lényegesen gyorsabban szerinted? És melyik az egyszerűbb akkutöltő, inverter, dupla mérő, vagy ha ezek nincsenek? Kibaszott nagy pepecselés két drótot összekötni, meg felszerelni egy keretet a tetőre, de lehet, hogy már rég letettem volna róla, ha bárki egyetlen érdemi választ küldött volna.
ezt úgy adtad elő, mintha valami fasza dolog lenne. tíz éves megtérülés egy gyorsan változó területen az pocsék. hobbinak ugyanakkor kiváló. miért nem vállalod fel, hogy szeretsz pepecselni, és nem érdekel a nyereség? szerintem ez becsülendő dolog, a mellébeszélés meg nem az.
1400 kWh/m2 egy forrás szerint, amit most néztem. Akkor kb. nekem lenne 3-400 kWh/ év. (5-6%, 5-6 m2.) Ez mennyibe kerül mai áron 16-20e Ft? 100-120e Ft lenne a napelemek ára, meg 1 nap munka. Kamattal is 10 éven belüli megtérülés. Ja, és a Napfény Városában lakom, már ha a sugarak ezt tudják...
Nem. Leírtam lejjebb (szigetüzemű fa/villany kombi bojler - kondicionálatlan "jelalakú és jelszintű" villamos fűtéssel), de azért kösz, mert hasznos az infód.
Épp ez az, hogy én kevés igénnyel állnék neki, és kihagynám az energia alakítgatásával, tárolásával, visszanyerésével kapcsolatos elektromos dolgokat. A vízmelegítésnek részemről ennyi lenne az értelme: melegítsen rajta, amennyit kedve van, ohmos fogyasztónál tudtommal eléggé mindegy az ac vs. dc., illetve remélem a feszültség állandósága se fontos (nemtom, van-e cekásznál ilyen, hogy munkapont), gondolom hővé alakul az energia nagyja. Ami nem tárolódik a vízben illetve távozik a hőszigetelésen keresztül, az nem sok, télen meg még nem is gond, mert belül van a bojler.
Az inkább a kérdés, hogy a napelem igényel-e valamilyen optimális terhelést, illetve lehet-e pl. sorba kötni napelemeket, ha mondjuk jobb a nagyobb fesz, mint a nagyobb áram (párhuzamosan felteszem lehet).
Innentől kezdve a használati melegvíz ellátásom eléggé diverzifikált lenne - gáz/fa/nap/hálózati villany. Ha esetleg az oroszok megint elkezdik tekergetni a gázcsapot...
Illetve hülyeség lenne-e hőt (pl. levegőt) elszállítani valahogy a napelem felületéről, mert állítólag, még télen is eléggé melegszik?
Arról nem is beszélve, hogy az áramátalakításnál, akkutöltésnél, energiatárolásnál, visszaalakításnál, vajon hány százalék esik áldozatul. Mi marad majd azután. Villanykörtével is világítottunk jó sokáig, pedig mindenki tudta, hogy valójában fűtünk vele, és csak mellékesen világít, én végre arra használnám azt a szegény feltekert drótot, amire való, az energia mindenfajta előzetes átalakítása nélkül.
