"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
Szerencsés esetben azért összejöhet az, hogy bár nem is minden ideális, de a legtöbb dolog szépen klappol.
Mondok egy apró példát: a feleségemmel a közösen élvezhető dolgokban alapvetően egyezik az ízlésünk, kedvenc időtöltésünk volt középkori kisvárosok, ezer éves templomok, eldugott kis tengeröblök stb. felkeresése szerte Európában, és soha nem veszekedtünk azün, hogy hová menjünk nyaralni.
Ugyanakkor például ételek terén teljesen más az ízlésünk, aminek az az előnye, hogy mindent el tudunk úgy osztani, hogy mindenki a kedvencét eheti :-) Vagy ha veszek egy új fajta sajtot és nem jön be, akkor jó eséllyel az asszonynak meg ízleni fog.
Ezek apróságok, de naponta megerősítik azt az érzésemet, hogy összeillünk.
Ez szépen hangzik, de mit mondasz olyan helyzetre például.. hm.. amikor egy adott férfinak nem az ideális nő tetszik meg?
És megtesz mindent hogy tetsszen, és el is nyeri az ágyikóját, és minden működni látszik évekig?
Minden közös eredménnyel ami az ilyen helyzettel jár?
Mit mondasz az ilyen férfinak amikor a nemideális nője egy az övénél ideálisabb ajánlatot kap - és "ki-játszmázza" az addígi közös -ből? Tudod neki is azt mondani hogy csak türelem és elszántság és szorgalom.. és biztos hogy megtalálja az ideális nőjét?
Nem szabad összetéveszteni a feltűnési viszketegséget, a trendiséghez tartozás átmeneti eslsőbbségét (és hasonlókat) az adott egyén valódi természetével. Meg lehet erőszakolni bármit-bárkit. A Természetet és a JóIstent nem.
a női elme ösztönösen tud mindent ami kell a túléléshez.
Ez igy van! Es tul is el mindent, ami rajta mulik. Mert ez munkal benne, mint alap-motivacio.
Hogy a fajt (csaladot, kozosseget, nemzetet stb. -tetszes szerint valaszthato) tovabb kell vinni!
Azt pedig -no leven- csak elo allapotban teheti meg.
A ferfiak pedig (tobbnyire) az altal latjak ugyanezt a celt elerhetonek, ha (a fentiek kozul szinten szabadon valasztva) de tkp. a no(i)ket vedik meg!:-)
Ebbol adodoan nem ragaszkodnak annyira az eletben maradashoz,ha csak ez a ket valasztas van.
Marmint, hogy sikerul megvedeniuk a celt, de azon az aron, hogy ok maguk meghalnak.
Aztán ki tudja, mekkora ezen a női kutatók között a férfias szerkezetű aggyal rendelkezők aránya. Nem lennék meglepve, ha nagy részük az lenne. Főleg azok esetében, akik nem csak beosztottként kutatgatnak, hanem újszerű elméleteket fogalmaznak meg, akik valóban alkotnak. Te mire tippelsz?
"A szólás atyja egy XIX. századi, a saját korában igen jól ismert erdélyi történetíró és lapszerkesztő, Kőváry László. Az a műve, amely bennünket érint, a Székelyhonról című, 1842-ben Kolozsváron megjelent kötet, amely a Székelyföld minden táját, helységét bemutatja, mégpedig romantikus hevülettel.
A könyvnek Laborfalva című kis fejezetében olvashatjuk a következőket: „Mert ha bémegyünk egy fővárosba s látni akarjuk a nemzetet, színházát keressük fel. (…) Itt veszi elő az utazó csinmérőit, mert együtt találá a nemzet öregit, ifját, hölgyeit, férjfiait, tudósát, művészit, előkelőit, polgárát st. Színészet által terjed a nyelv. Nyelvében él a nemzet. Legyen nálunk is országosan ápolt színház, s nem fogják Erdélyt kerülni színész gyermekei.” Hogy pont Laborfalváról írva állapítja meg Kőváry, hogy „Színészet által terjed a nyelv. Nyelvében él a nemzet”, az nem véletlen. Akkor már a pest-budai Nemzeti Színház fiatal vezető színésze volt Laborfalvi Róza, aki néhány évvel később felesége is lett a nagy írónak, Jókai Mórnak. Annak a Jókainak, akinek székelyföldi útján történetesen Kőváry volt a választott kísérője…
Ezzel azért lehet vitatkozni . A női elme is képes hosszútávra tanulni . Különben nem lenne pl.-ul egyetlen női kutató sem .
A férfi elme is képes hosszú távon felejteni . Pl.-ul míg egyedül él , elmosogat . Ha párja akad , menten fogalma nem lesz róla , hogy mire való a mosogató szivacs .
Időnként szembejön velem egy topikhoz illeszkedő téma.
A női elme és a férfielme közti különbséget próbáltam megfogalmazni. A vita arról szólt, hogy valaki kiemelkedő elme-e, vagy csak gyengén középszerű. Én tartom nagyra az illetőt, és az enyémnél nagyobb kapacitású elmével vitatkoztam szintekről és képességekről.
Az eredmény csak nekem lett elfogadható.. arról szól hogy a női elme ösztönösen tud mindent ami kell a túléléshez. A saját területein tanítható, de ott villámcsapás-szerűen : átlátja és már az övé is az egész. Idegen területek tudománya bevihető, de nem maradandó.
A férfielme minden területen tanulásképes. Különböző módszerekkel és egyéni sebességgel, de hosszabb távon is maradandó tudás birtokosa lesz ha tanulja.
Női testben is lehet férfielme, de rettentően meg tud sértődni ha erről a témáról vita kerekedik.
Férfitestben női elme.. hm.. így még nem vizsgálódtam..
Ami a kérdésedet illeti.. hm.. el se tudom képzelni hogy kiknek kellhet egy elméleti fejtegetés a valószínűleg szomorú jövőről - pláne egy nagyon nehéz jelenben.
