XIII. századi eredetű templom román stílusban épült, majd 1829-ben késő barokk stílusban átépítették. A bordás, keresztboltos templom elé a XIX. században klasszicista tornyot építettek.
A templom legszebb része az 1978-ban feltárt és helyreállított gótikus déli kapuzata, bélletekkel, kőből faragott életfával. Előkerült egy faragott oroszlán is. Egy tábla emlékeztet rá, hogy itt temették el Monoszlói Ladomér érseket, aki Kun László király támogatója volt; sírját 1948-ban a templom megrepedezett falainak javítása során találták meg. A templom a XVIII. században lett a reformátusoké, amikor Monoszló nemesei áttértek a kálvini hitre.
A román stílusú templomot a XII-XIII. sz.-ban építették.
1296-ban említik először a falut, melyet királyi udvarnokok lakták. Szentélye egyenes záródású, résablakai közül már csak a szentély D-i oldalán maradt meg egy. A török 1531-ben elpusztította a falut és a templomot is, de később újjáépítették s egészen a XIX. századig használták. 1876-ban viszont már romként írják le.
Lennének még régebbi fotóim (Ják, Zsámbék, Őriszentpéter...), de ezeket be kéne szkennelni. :-) Talán lesz ehhez is hangulatom... Főleg, hogy zenés videó(ka)t is tervezek készíteni a románkori templomokról - a saját képeimből. :-) Ehhez pedig a régebbi (filmes géppel készült) fotóimat is szeretném felhasználni.
Amúgy rövidesen visszatérünk a Balaton-felvidékre (reményeim szerint szeptember végén), utána újabb fotókkal jelentkezem... ;-)
A XIII. században épült román stílusban falusi templomként. A települést, melynek temploma volt, Sóstókálnak hívták, s nyomai még mindig láthatók a templom körül. Kisnemesi családok éltek itt, egyik kő épületük maradványa 200 m-el É-ra áll. Jól védett terülten állt, hiszen a környék mocsarai nagyon jól ellátták ezt a feladatot.
A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt. A vizesedést fúrt lyukakkal akadályozták meg. A múlt században még állt a tornya, ma már csak az É-i fal és a szentély.
A későbronz-koravaskori földsánccal körülvett földvár tövében áll az igen jó állapotban lévő templomrom (a várat nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarok is használták). Kerekikál falu első említése 1292-ből maradt ránk. A XIII. században épült. 1548-ban a török fölégeti a környéket, mely a pusztulását okozta a falunak. Később nem települt újjá. Az 1800-as évek során vincellérházzá alakították át. Szentélye a hajóval egy szélességű, keletelt és négyszögzáródású (egyenes záródású). Valószínűleg a D-i oldalon lehetett a bejárata. É-i és Ny-i fala jó állapotban áll.
A XIII.-XV. században épült a Mária Magdolna tiszteletére emelt pálos kolostor, gótikus stílusban. Először Pál, veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevelében szerepel, egy 1307-es irat köveskúti kolostorként említi, de az 1520-ban keltezett jegyzék ben már nem szerepel. Valószínűleg ekkorra már elhagyták a szerzetesek, még jóval a törökdúlás előtt, menekülésük oka ismeretlen, talán a rablók, fosztogatók miatt hagyták ott a kolostort.
A XVIII-XIX. század folyamán a környékbeli falvak újjáépültek, ekkor falainak egy részét elhordták. Ennek ellenére romjai még ma is impozáns látványt nyújtanak. A sűrű erdőben megbújó romok vadregényesek, érdemes őket felkeresni.
Fülöpi templomrom (Révfülöp)
A kikötőtől keletre találjuk a hajdani Fülöp község XIII. századi, román stílusú templomának romjait. A templom hajójának falai a diadalívvel és az oromfallal együtt csaknem teljesen fennmaradtak.
Szabadon látogatható.
A kikötőtől keletre találjuk a hajdani Fülöp község XIII. századi, román stílusú templomának romjait. A templom hajójának falai a diadalívvel és az oromfallal együtt csaknem teljesen fennmaradtak.
Szabadon látogatható.
A hajdani Ecsér falu a török időkben elpusztult. A román kori háromhajós, félköríves szentélyzáródású templom romjai viszont ma is állnak. A védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó nyomai még láthatók.
A templom déli oldalán előcsarnok volt, az északkeleti oldalon sekrestye és csontkamra (ossarium). A szentély a hajónál magasabbra épült, lépcsője előtt pedig a kegyúri család tagjainak sírjait találták meg. Egy hatalmas keresztelőmedence is előkerült, valamint több, gyönyörűen faragott kő. A templom közvetlen környezete védett terület, a gyep alatt vannak a hajdani falu házainak maradványai, a plébánosházat fel is tárták.
Árpádkori, román stílusú falusi kőtemplom. A XIII. század elejéről származik, Szent Miklós tiszteletére felszentelve. Mérete 10x6 méter. A felújítás során a téglacsík feletti rész lett újjáépítve. Déli homlokzatán 3 román kori lőrésablak lett kialakítva. Építészeti érdekessége a nyugati bejáratnál a 165 cm széles boltozati indítás. Az oltár fedőlapja is az eredeti helyére került.
Kisdörgicse mellett, a Kű-völgy végén csúcsíves nyílású, öreg kőhíd is látható.
Romjaiban is egyike a Balaton-környék legfontosabb középkori emlékeinek Felsődörgicse műemlék romtemploma, amely szép, restaurált állapotban van. A templomot annak idején Szent Péter tiszteletére szentelték fel. A román kori XI. században épült felsodörgicsei templomrom a legrégebbi építésű templom a faluban.
Az északi templomrész római kori épület alapfalaira épült, sok követ használtak fel belőle az építés során. A honfoglalás után megtelepedett Bogát-Radvány nemzetség építette. A XIII. században szükségessé vált a templom bővítése. Ezt egyedülálló módon, három fal hozzáépítésével oldották meg. A régi templom falába ajtót törtek, a régi ajtót befalazták.
Akkor most következzenek a Balaton-felvidék templomrpmjai... :-)
Alsódörgicsei (Boldogasszony) templomrom
- Boldogasszony tiszteletére szentelve.
A XIII. században a fehérvári őrkanonokság kegyúri templomaként épült. A szentély északi oldalához a sekrestyét építettek, ekkor történt a toronytest támpillérekkel való megerősítése is.
A XVI. század közepétől már az evangélikusok használják. A templom mellett temetőt tártak fel, valamint a templomot védő kőkerítés alapjait is megtalálták. A déli oldalon L alaprajzú, 9 helyiségből álló épületkomplexumot építettek, mely kétszintes lakóházból és melléképületekből állt.
A templomtoronytól észak-nyugatra, földbe mélyített kőház állt. Ez egy 6,5 m belvilágú, Árpád-kori kőház volt, 3 lépcsőfok vitt le a bejárathoz. Az első dörgicsei kőházak egyike. A templom akusztikája ma is kitunő, több zenei műsort, sőt operaelőadást is rendeztek itt.
Mennyire könnyű megtalálni? Néztem én is a térképen. Csak mert tervezek arrafelé egy kerékpáros sok templomos keresést (Tök, Bajót, Bajna, stb) - még kialakulóban a pontos kör.
A képeken a Tök határában lévő domonkos templom romjai láthatók. A 12. században épült, egykor kolostor tartozhatott hozzá. Még álló falai 5-6 méter magasak. A romtól szépen látszik a zsámbéki romtemplom, másik irányba az Aynard-vár romjait rejtő Zajnát-hegyek.
Egy tévedésemet szeretném jelezni: Ikerváron a templom a 15. században épült, tehát nem tartozik a románkori templomok közé (pl. a túramozgalomban sem fogadható el pontként). Engem az tévesztett meg, hogy másodlagosan beépített románkori részletet találtam a külső falában.
Lehet, hogy nem túl hizelgő rám nézve, de nem tudom, hogy az alábbi képen látható templom melyik? Kedves fórumolvasók, talán ti tudtok segíteni? (Egyébként egy másik topikban találtam.)
Bejutottam! A kiírás alapján mindkét nagybörzsönyi templom szerdától vasárnapig, 10 és 16 óra között látogatható, az Általad említett "biciklis" néni közreműködésével.
Néhány kép kiegészítésképpen:
Ez utóbbihoz némi magyarázat a wikipedia alapján: "A főpárkány tükreinek különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne."
Az egykori premontrei templom- és kolostor a XIII. században épült késő román stílusban, ma már csak romjai láthatók.
A monostort Rátold Mátyás esztergomi érsek alapította még 1239 előtt. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és a kétszintes, francia szerzeteseket befogadó premontrei monostor egyszerre épült, a templom egyenes záródású főszentéllyel, oldalszentélyekkel román stílusú lehetett. (Helyére építették a szomszédos lakóházakat.)
A templom pillérrel megosztott hármas hajójához a nyugati végén bejárati előcsarnokot építettek. Déli irányban a sekrestye boltozata máig megmaradt. A templomhoz káptalanterem, folyosó és ebédlőterem csatlakozott, ezek alapfalainak lenyomata látható.
Forrás: Vendégváró
A Balaton-felvidék legszebb román stílusú falusi temploma a község közepén áll. A XIII. század elején épült lila-vörös kőből, és ez az Árpád-kori, román stílus ma is felismerhető az épületen.
A bejáratot kétoldalt pillérek, figurális faragású, korabeli oszlopok díszítik. Az oromzat felett fűrészfogas párkány fut, felette három félköríves, egymástól kettős Herkules-csomóval elválasztott ablak. A Herkules-csomók - melyek hazánkban ezen kívül Pannonhalmán fordulnak elő - bizonyítják a templom ősiségét; e csomók a démonok elleni védekezést szolgálták.A kórusfeljárat alatti fülkés sír felett találjuk a legértékesebb faragott követ, egy sírzárókövet, melynek rajza kereszt és liliom. Valószínűleg a kegyúr sírköve volt. A templom háromhajós; lenyűgöző a főhajó harmonikus szépsége, a vörös kőből készült diadalív a fehér pillérekkel és falakkal.
A hölgy címe, elérhetősége a Szent István-templom előtt ki van írva. Nála van a bányásztemplom kulcsa is (mi egymás után néztük meg a két templomot, a hölgy átbiciklizett utánunk...)
Milyen érdekes! Pénteken én is Nagybörzsönyben leszek (kétnapos túránk célja), de nem tudom, hogy lesz-e elég időnk a templomokra. A Szent István-templomba még sosem sikerült bejutnom.
