" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nőnek a kis dinnyéim. :) Még van 1 szép fej őszi fokhagymám a tavalyiból, az új pedig jól időzített, mert már ez is használható. Már vettem le pár szem sárga körte paradicsomot és néhány Ida félét is. A többi is alakul, kár hogy most kicsit későn raktam ki ezeket.
Nálam, idén termett (bőségesen) előszőr, a kis fám. Az íze határozottan barackra hajaz. Apró, de finom. leérett, korábban, mint a fajtaleírásban szerepelt. Sunrusso néven vásároltam (Starkl). Jövőre biztosabbat tudok mondani.
ez hasonló mint a chip szemzés, csak nem szemet, hanem oltóágat tesznek be.
illetve nem az alanyág közepére, hanem a kb. 10 cm-nél (akar akar csinálhat magasabb törzset)
levágott alanytörzs tetejénél kezdve a bevágást. a nemes 1-2 rügyre van visszavágva. fagéllel lezára a vége. használnak a nemes teljes lezárására higított fagélt is, kb. 30% fagél, 70% víz, így állítólag nem "vakítja" meg a szemet, és nem is zárja le annyira, hogy ne tudjon áttörni a szem.
a körbetekerés oltószalaggal megy. nincs szigszalagozás. bár nem mondták, h az ne lenne jó.
valaki a helyszínen javasolta, hogy az oldallapozás úgy legyen megoldva, hogy az alany félig be van fűrészelve, oldalnézeben L alakú, erre van "ültetve" a nemes, így nem tud olyan könnyen kitörni.
árnyékolásról nem esett szó, bár a kertészetben nyilván a kis konténerek behelyezhetők könnyen az árnyékba, vagy raschel-lel árnyékolhatók. a helyben levő lotust nem lehet bevinni az árnyékba :)
jó tipp, ha a nemes nagyon megindul, vissza kell vágni, így nem töri ki könnyen a vihar. vagy kikötni, de ez nem mindig elég.
én tippem, (és ők is említették) hogy a lotuson lehet meghagyni néhány leveles ágat, ezek védik a nemes hajtást + árnyékolják. az alsó lotus hajtásokat ki kell törni. sajnos non-stop,
így ez elég melós. viszont ha jól megindult az alany, a lotus hajtások is alábbhagynak.
van olyan szer, ami felkenve gátolja a vadhajtásokat. vagy a kitört ágacskák helyét fagélezni?
egy jó nagy (3 m-es, több éves, kifagyásból származó) lótuszt is átoltottunk.
volt birtoknézés, kostolókkal. finom: cserikajszi, julian szilva, trabzon feketeper. stb.
kajszikóstolás: egy göcseji nevű tájfajta nagyon finom volt, permetezés nélkül is szép. ritkítás nélkül is darabos, bár idősebb, nagy fa volt. finom volt még: Bora, Golden Globe, ...
Ez nem betegség, ha van termős virágokat nevelő fád, akkor a bibepont körül látható pontok a megtermékenyülés biztos jelzői. A gyümölcsben magok lehetnek.
Annyira nem gáz mint az enyém. Ha a szúrás miatt nem rohadnak meg, akkor az még jó. Az enyémnek már több mint a fele kuka. Ha a még jók nagy része ez után is tönkremegy, kivágom ősszel a fát, én nem mérgelem vele magamat tovább az biztos.
Ez japánszilva a kínai datolya vagy más névén jujubához nagyon kevés köze van. A képet én is készíthettem volna, mert most így néz ki a japán szilvám, de a fajtáját nem tudom.
Állítólag van valami természetes ellensége az ázsiainak, egy darázs, ami már Európában is megjelent. Hát, reméljük, hogy hamar terjed, és nem járunk úgy vele, mint más "behurcolt" élőlénnyel, hogy itt majd kiderül, nem is a poloska a kedvenc peterakó helye.
Ezzel a poloskahelyzettel nem nagyon tudok mit kezdeni, tavaly rengeteg volt, elsősorban a márvány, majd kevesebb "barna színű" és még kevesebb bogyómászó. Idén eddig - lekopogom! - csak nagyon keveset találtam bármelyik fajtából, fogalmam sincs, miért... Remélem, így is marad a helyzet, mert tavaly nagy kárt tettek a paradicsomjaimban... (kb. 30-35%-os termésveszteség, ami a tavalyi 120 tőnél jelentős volt... Idén - más okból - csak 60-70 tövem van.)
-20 fok fagytűrés szerintem is túlzás, -17 fokon is reped a kéreg.
pontosabban a -20 fok igaz lehet, de azzal a nagyon fontos feltétellel, hogy télen van,
és előtte nem volt +15 fok...
ha igen, akkor nem :)
---
kéregrepedés "növeli" a termést: igen is meg nem is.
vannak esetek amikor igen: volt olyan 2 méteres fám, aminek a kérgét csak az imádság tartotta,
de ezen a fán volt az egyik legtöbb termés... aztán következő évre elszáradt...
most újratervezi magát, nemesről hajt, fél méter... :( :)
és nem egyedi eset volt, mert még pár fánál előfordult ez a jelenség.
...míg más kéregrepedéses fák egy szemet sem teremtek...
szóval vannak igazságok, de azok relatívak! :) ;)
minden egyedi eset. mint ahogy a fák is. azonos évjárat, DE más:
- kondíció
- életkor
- fajta
- talaj (egyes részeken nálam nagyon meszes foltok vannak, ott vasat is kell kapjon, és máshogy is viselkedik... van homokos száraz rész és kötött vizes "mocsár "szektor" 1 területen belül! van ahol nagyon köves, van ahol keresni kell a követ, amikor a fa kikötözéshez használt karó tövét stabilizálni akarom. köszönhetően az egykori pannon tengernek..., stb.)
- szintmagasság (a gyümölcsös alsó és felső pontja között jelentős a szintkülönbség...)
-stb.
>> így nem lehetnek azonosak a reakciók a fák részéről...
Nálam úgy néz ki kevesebb a poloska mit tavaly. Tavasz óta folyamatosan keresem őket a kertben, és azonnal kinyírom ha meglátom. Sok esetben párban vannak összeragadva. Lehet hogy soknak a születését meggátoltam. Találok a mai napig, de keveset. Ettől függetlenül több datolyaszilvát tönkretettek már.
Tulajdonképpen igaz ami a cikkben olvasható, de a felsorolásból kivenném a gyökérsérülést és a törzsrepedést. Gyökérsérülés nagyon ritkán fordul elő, nem is érdemes vele foglalkozni. A törzsrepedés, ha egy kemény tél után bekövetkezik az nagyon rossz a terméskilátásokra nézve, mert ha újra kell nevelni a fa törzsét több évre visszaveti a fa fejlődését. Ha csak részleges a kár, akkor az sem jó, mert a fa próbálja magát gyógyítani és biztos nem az lesz a legfontosabb számára, hogy teremjen. Káki -20 C fokig télálló, ha ez így lenne jó lenne. A Vaniglia például már -17-18 C fok körül részleges fagykárt szenved, persze ennek ellenére érdemes próbálkozni, de jó tudni, hogy különösen fiatal korban a káki nagyon fagyérzékeny ezért mindenképpen szükséges a téli takarás.
