Van néhány trükk amivel sokkal több paradicsomot lehet termelni folyton növő lugas paradicsomnál.
1) Ferdén kell beültettni a paradicsomot, minél több része legyen a föld alatt.
2) Ahogy nö úgy lehet leengedni az első időszakban még, vermelni. Az első időszakban a virágot le kell szedni. A nővekedésre fókuszáljon a paradicsom. Minél több gyökere lesz annál gyorsabb nő és annál több termésed lesz.
3) Lehetőleg éret marhatrágyát, alginitet, fekete föld keverékét érdemes haszálni a vermelésnél a paradicsom mellett.
4) Jól be kell öntözni amikor vermeled.
5) folyamatasan az alsó ágakat le kell szedni, a vermelés miatt, valamint nem lesz beteg igy.
6) 2-3 naponta érdemes jól beöntözni... ha erre nincs lehetőség melette kilukasztott flakont érdemes rakni és abba vizet rakni. A másik lehetőség hogy szerzel agyagot és a paradicsom alatt kis teknőt csinálsz belöle ....
7) kacsolni kell
8 ) mulcsolni a tövek alatt ...a kiszáradás ellen ... (jó a levágott fű is hozzá ...)
igy 2-3 kerités közt is betud futni 1 szezon alatt ..és rengeteg termést hoz 1 tő paradicsom is....
A kacsokat is fel lehet használni másik paradacsom fa létrehozására ....
Vannak kifejezetten nagyon édes (mas BRIX ) értékű paradicsomok. Azoknak a termése nagyon finom ...
A paradicsom jobbára a felső 1-1,5 m-en zöldell és terem, az alja felkopaszodik úgy is. Ezért elegendő ezt a felső részét kordonra futtatni, a lekopaszodott szárat pedig lefektetem a földre. Jómagam úgy szoktam, hogy először függőlegesen kötözöm fel a növényt, majd ahogy terem le, lefektetem a felcsupaszodott szárrészt a földre, odébb kötöm fel úgy, hogy mindig csak 1,5-2 m magasan van a növény teteje. Az egymás melletti növények szárát keresztbe vezetem, hogy teljes idő alatt, az egész támrendszeren legyen felfuttatott paradicsom. Javít a tápanyag felvételen, ha földre fektetett szárat be is fedem földdel vékonyan, ott is legyökeresedik.
Nem szívesen használok vegyszert, a paradicsomra nem is szoktam. De a palántázott növényekkel nincs gond őszig. Később nem próbáltam vetni. Ínséges évben ültettem néhány olyat, ami spontán kelt a kertben májusban. De azok elég keveset tudtak produkálni.
A paradicsom ízére kényes vagyok, ha nem finom, akkor inkább nem eszem. Az ősz a bőség ideje; érik a szőlő, az alma, a szilva. Az ímmel-ámmal fogyasztható minőségű paradicsom nem motivál. Lecsóba esetleg elmegy, amelyik meg be se érik, az vegyes savanyúságba. Abba sok mindent el lehet használni.
A fajtáját nem tudom. Egy bácsitól kaptam vagy 30 éve; ő meg régóta ezt termesztette. Futós, a bogyó kissé hosszúkás, 60-80 g-os. Nagyon erősen nő, és nem nagyon fogékony a paradicsomvészre. A húsa elég vékony, de az íze a régi jó paradicsomíz. Ezért tartom még mindig, bár vannak hátrányai is: zöldtalpasságra és repedésre erősen hajlamos. Aztán, ha megrepedt, abban megtelepszik valami fekete kórság és elviszi. Ez szokott szeptember második felétől a fő probléma lenni. De az is igaz, hogy az első beérő terméseknek a legjobb az íze, amikor a legtöbb napot kapja.
És ha nem olyan finom a szeptemberi mint a nyári, akkor már nem is kell?
Én nem veszek észre ízbeni eltérést csak a fagyok előtti ládába szedett és utóérlelt paradicsomnál. De még az is finomabb mint a bolti fóliás, ami napot sosem látott. A nincsnél pedig minden képpen jobb.
Meglehet, valóban elkezd a kései vetés is foltosodni szeptemberben, de nem számottevő ahhoz képest, hogy a korai vetés őszre általában teljesen tönkremegy vegyszerezés nélkül.
A dugványozást múlt évben próbáltam. Működik, de legfeljebb az apró sárgánál volna értelme, abból meg nem kell sok. Amelyik paradicsom szeptember eleje után érik be, már nem olyan finom, és általában elkezd betegedni.
Úgy általában nem is kettő, hanem inkább négy szálat vezetek föl, mert különben 6 méteres karó kellene. (Meg létra) A kicsi hónaljhajtásokat lecsipkedem, de szokott olyat is csinálni, hogy szinte egyformán ágazik szét, azokat szoktam tovább engedni.
Az elágazást azért hagyd meg, hogy a paradicsomot 2 szálon tudjad felvezetni. Dugványozásra a leszedett oldalhajtást használd fel.
Nem baj az hogy később lesz rajta paradicsom. Sőt! Én májusban vetni szoktam magot, mert a kései tövek egészségesebbek maradnak ősszel, ráadásul azok a fajták melyek nem kötnek 30 fok felett rendesen, augusztus 20 után egész fagyokig sokat teremnek. Idén lehet hogy hónalj hajtást fogok ledugni párat. Majd látom milyenek lesznek május közepén. Ha nem tetszik, vetek. de jól járunk a kései parival is.
Én inkább mélyebb lyukat csinálok azért, amit te is írtál: hogy jobban bírja a szárazságot. Olyanon gondolkodtam már, hogy a futós paradicsom első elágazását meghagyom, aztán ha elég hosszú, lebujtom. Lesz egy plusz tő paradicsom anélkül, hogy a palántaneveléssel vesződni kellene. Csak hát időben valamennyit késve. Egyszer próbáltam, de abban az évben gyenge volt a paradicsom, még nem értékeltem az eredményt.
A paradicsom eléggé kivételes ebből a szempontból, de valóban azt írják róla, hogy lehet saját maga után ültetni. Úgyhogy nem szörnyűség. És attól se szokott baja lenni, ha mélyre ülteti az ember. Főként a piacról vett palántáknál jellemző, hogy hosszúra nyúlt, de pici a gyökere. Ilyenkor segíti a megindulást, hogy a földbe került száron is hamar gyökereket növeszt.
Nálam is néha kidőlnek, dőltek a palánták. Ezért az ültetés előtt le szoktam fertőtleníteni a földet. Gyakran lent marad a permetszer a telken, így elmarad a permetezés. Így aztán idén is el kezdtek szépen kidőlni.
Már nem először, ilyenkor a palántát "karózom" hosszú gyufaszállal, vagy fogpiszkálóva. Pár nap után állva marad a palánta (van, ha nem tudom megtámasztani, akkor hozzákötöm.) Igy csináltam idén is.
Szerintem nem szedtem ki a karókat, majd lefényképezem és felteszem a képet, ha sikerül jól lefényképeznem.
Hogy tovább fokozzam a "szörnyűségeket", a paradicsomot mindig ugyanarra a helyre ültetem. ugyanabba a gödörbe, mint az előző évben volt, mert csak egy kis gödröt ások, de azt aránylag mélyre. Fejtrágyázok bolti marhatrágyával és műtrágyázok NaKP-al a palánta kiültetésekor és néha később is. Ezzel azért óvatosan kell bánni, nem érhet a növényhez, mert már égettem el palántát.
Most hallom a TV-ben, hogy a meteorológus tanácsot ad a paradicsom ültetéséről. Azt mondta, hogy a paradicsomot olyan mélyre szabad ültetni, mint ameddig a palánta el volt ültetve. Ez baromság.
Mint írtam, a palántát mély lyukba ültetem, amit feltöltök, ahogy nő a paradicsom. Gyakran az alsó leveleket is eltakarja, amikor szintbe hozom a földet. A paradicsom szára is kigyökerezik és így aránylag sokkal jobban bírja a szárazságot. Nem tudom rendszeresen öntözni, gyakran csak 2 hetente megyek le a telekre. Természetesen a gyakran megkapálom a paradicsomot, ne tömörüljön össze a föld, mert akkot nem nő a paradicsom.
Egyszer megszámoltam, mennyi paradicsom termett egy tőn. 154 db volt a Lugas F1-en.
Megnéztem az árát, valóban 3000 Ft körül van. Drágának tűnik.
Nem emlékszem, mennyiért vettem kb. 15 éve de évekig használtam azt az egy litert arra a 10-15 paradicsomra, amit ültetni szoktam (ebből 10 Lugas F1).
Nem nagyon lehetett kapni, így amikor elfogyott, vettem mészhidrátot és azt szoktam a növény szára körül egy keveset elhinteni. Hogy ezt szabad e, azt nem tudom, de nincs azóta csúcsrothadás.
Egyébként a paradicsom csúcsrothadását, a " feketesedést" a Ca /calcium/ hiánya okozza. Ennek is több össztevője van, még az időjárás is közrejátszik, hogy tudja a gyökér felvenni a calciumot. Vagy hidegben a virág bibéje megfázik, zár a bibe feje, innen is indulhat. A Ca -t lombpermettel lehet pótolni ilyenkor, a levelek szövetein keresztül könnyebben felveszi a növény. A Ca adagolása kisebb dózisokban, folyamatosan jobb, mint 1-2 alkalommal, emelt adagban.
Biomit = szerves lombtrágya. Elnézést, pont ez a témakör foglalkoztatott a napokban. Nézegettem a kül. elnevezésekkel árúsított kiszereléseket, isszonyú magas árakkal kerülnek forgalomba, s mikor az összetevőket nézem, rájövök, hogy a kertben évek óta csináljuk. Igaz, amatőr fokon, amatör szinten, de az eredmény nagyjából hasonló. Összeszedjük a zöld növényeket, beáztatjuk, leszűrjük, s hígitva locsolunk. lombpermetezünk vele. Ilyen növények lehetnek a fehérüröm, feketeszeder, csalán levele, pásztortáska, bazsalikom, körömvirág, bodzavirág, cickafarek, zsályalevél, stb....Mindezeknek közös tulajdonsága, hogy a növény saját védelmi rendszerét aktivizálja, a gombás betegségeket gátolja, a talaj életképességét is javítja. S mellékesen megjegyzem literje nem kerül 3-4000-be.
Én régen BIOMIT-tel szoktam permetezni és megszűnt a feketedés
Félreérthető a mondat. Ha a feketedés megkezdődött, akkor már késő. Az úgy marad.
Megszoktam fiatalon és akkor, amikor tele van zöld terméssel. Olyan csúnya szokott lenni a növény, mint amit lehánytak. Egy szezonban 2-nél többször nem permeteztem vele.
Amikor írod a hozzászólást, a bal alsó sarokba "Kép feltöltése saját gépről" feliratra kattintasz, és ott a tallózás elvisz a saját mappáidhoz, onnan bármilyen képet tudsz feltenni, de arra ügyelj, hogy nem lehet nagy a kép, mert a rendszer nem engedi betölteni. Én a gépet úgy szoktam beállítani, hogy 640x1200 a fotózandó kép méretaránya, azt ide mindig feltudom tölteni, de ha nem állítom be, akkor már nem engedi a rendszer, és mivel nem értek a kép méret kicsinyítéshez, így akkor újra kell fotóznom :))
Ha feltöltötted ide a képet, akkor a kép megjelenik az éppen aktuálisan írt hozzászólás keret alatt, ott a beillesztésre kattintva már benne is lesz a megjelenítésre váró szövegben.
Info: az ÖMKI ismét küld 4 tájfajta paradicsomot a L-be, május 12- csütörtök, illetve máj. 16, hértfő reggel. Ezek: Máriapócs -koktél, Ceglédi- sárga, Gyöngyös -paprika, és a Faddi tájfajta.
Én is arra gondolok, hogy nem tőrothadás, mivel az mindig kiskorába szokta érni a növényeimet, és amikor már 2o centisek egy sem szokott kimenni! Viszont a földdel azt tettem amit még eddig soha, ganajjal kevertem, így lehet, hogy fonalférget is ültettem?
Sajnos már kidobtam, és nem szemléltem meg alaposabban a tövet, de érdekes, hogy a parik közé ültetett zeller szépen növekszik a ládában, lehet, hogy arra nem hat, vagy majd a zeller esetében csak később jön elő? És ültettem még mini bazsalikom magot is a láda szélébe, úgy tűnik most már kezdenek azok is kibújni, de ha már palántázható méretet ölt, akkor mindent kiszedek a ládából, és a földet kiöntöm, persze csak ha addig kibírja!
