Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
A tapasztalatok szerint 1kw beépített (azaz névleges, maximális) teljesítményű rendszer évente átlagban kb. 1100-1200 kwh áramot termel. Nem érdemes nagyon számolgatni, ez a tapasztalat, ebből célszerű kiindulni. Éves átlagról van szó, nyáron sokkal többet termel mint télen, és vannak jobb/rosszabb évek.
Télen mondjuk 8 órát süt a nap az kb 17kW naponta és azt mondjuk 30 nappal megszorozva 510 jön ki
Hát szerinted az elmúlt pár hétben ez pl. reálisnak tekinthető?
Télen más a napsugarak beesési szöge, más a külső hőmérséklet stb. az árnyékolás nem arányaosan, hanem marhára csökkenti a teljesítményt és még számos tényező van, ezért sokkal egyszerűbb a mérési tapasztalatot figyelembe venni.
kicsit laikus vagyok a témában, de gondolkodtam egy napelemes rendszerben, mondjuk pénzt még keresni kell hozzá, de majd alakul.
Szóval a kérdésem az lenne, hogy pl az alábbi linken levő rendszereknél ott van, hogy Beépített teljesítmény: 2,16 kW Rendszer várható energiatermelése 198 kWh/ hó (2376 kWh/év), de mi az a beépített teljesítmény? és ha a rendszer óránként 2.16kW-ot tud termelni, akkor a havi várható energia miért csak 198kWh/hó? Télen mondjuk 8 órát süt a nap az kb 17kW naponta és azt mondjuk 30 nappal megszorozva 510 jön ki, de mondjuk ez ideális és télen, nyáron mégtöbbet süt a nap és a felhő is kevesebb akkor akár napi 30kW is kijöhetne. Vagy hogy lehet ezeket számolni? Miről nem tudok, vagy mit hagytam ki?
Amúgy pedig mindenkinek, mindenről: MINDEN a múltban meghozott döntésünk JÓ döntés, hiszen az AKKOR ismert körülmények figyelembe vételével, mérlegelésével hoztuk meg. Attól, hogy a döntés után ÚJ tényezők keletkeznek, még a régi döntéseink helyesek maradnak.
Ugyanannyi pénzzel indulnak és mégis egy adott pillanatban több pénze lesz annak, aki a jobb technikával fektetett be, mint aki a korábbival.
Ha ezt egy befektetési versenynek fogod fel, és az történik, amit most valószínűsítesz, akkor igazad van, a későbbi befektető többet nyer mint a korábbi.
De azért két dolgot vegyél figyelembe:
a) Nem biztos, hogy a fejlődés üteme úgy alakul, ahogyan itt leírod. Ebben az esetben a most befektetésen gondolkozó igen rossz döntést hoz, ha kivár.
b) Miért nem jár jól a korábbi befektető??? (Jól jár ő is, csak NEM ANNYIRA, mint a később befektető)
Miért nem jár jól az, akinek 10 év múlva megtérül a rendszere és további 10 évig ingyen termeli magának az áramot? (És közben überszupergyors a fejlődés, és aki 5 év múlva száll be, annak 5 év alatt megtérül, na és??? ) És ha ez a korai befektető a második 10 évben a csökkentett rezsiköltségének köszönhetően tőkét gyűjt és 20 év múlva megveszi azt a sokkal jobb hatásfokú rendszert, ami akkor lesz? Ebben az esetben akkor is jól jár, ha a fejlődés üteme lassú, és akkor, is ha gyors. Akkor mire várjon?
Más:
Németországot én nem szólnám le ennyire, mert a szisztémának erős iparpolitikai vonzata volt. Az elmúlt években átmenetileg világpiaci vezetők voltak napelem termelésben, Kína csak most előz. Vagyis az állam nem csak a használókat támogatta, hanem mesterségesen piacot generált, a németek "szétexportálták" magukat napelemből. Munkahelyek, adóbefizetés, exportbevétel stb. ebből mind a német állam profitál. Még pár évbe telik, amíg Kína lenyomja őket, de sok jó évük volt. OK, most ez kifulladt, de kitalálhatnak mást. Bárcsak Magyarország csinálta volna ezt meg. Akkor most lennének tőkeerős szolárcégeink k+f kapacitással és már azon gondolkodnának, hogy mi a következő lépés, és hadd jöjjenek a kínaiak az olcsó munkaerejükkel.
Ja és a felrakott napelemek meg ott termelnek Németországban még egy darabig, akármi történik is...
Na a hajó Tangerben vesztegel már három napja, a főkolomposnak egy búvármerülés során kitörött az egik foga, ezért mielőtt nekivágtak volna az Atlanti ócenánnak, inkább visszarepült Svájcba megcsináltatni.
"Ugyanakkor szerintem a megtérülést és az utána következő kellemes időszakot a közben történő fejlődés nem befolyásolja. Ezeket csak az áram díja és a saját fogyasztás illetve termelés befolyásolja."
Ezt a hibát szokták elkövetni.
Természetesen a befektetés számolása ezt hozza ki, de a fejlődés figyelmene kívül hagyásával mégis rossz befektetés lehet.
Hosszú távon a gyorsan fejlődő technika még később indítva is előbb megtérülhet és/vagy több hasznot hozhat a korábbi befektetési időszakon belül. Így az hibás befektetés döntés. Ha a befektető nem tette volna meg, akkor jobban járt volna.
Ez a fejlődési ütemen múlik és amelyik befektetés ezzel nem számol, az meggondolatlan.
"Tehát legfeljebb az történik, hogy aki később hozza meg a beruházási döntést, ANNAK hamarabb fog megtérülni."
Nem csak ennyi, egyenesen rosszabbul jár. Ugyanannyi pénzzel indulnak és mégis egy adott pillanatban több pénze lesz annak, aki a jobb technikával fektetett be, mint aki a korábbival.
"Németországban már elborítják a háztetőket a napelemek"
Elenyésző hozzájárulás az energiatermeléshez, vaskos hozzájárulás az állam költségeihez. Ragyogóan támogatják a japán és amerikai gyártókat.
"Ők már döntöttek, nem várnak további éveket"
Persze, tízszeres áron veszi meg az áramot az állam. De még így is vesztenek a napelemet felszerelők.
Az állam meg már rádöbbent, hogy micsoda pénzfecsérlés és leépítik a támogatást.
Napirenden? Mi? Olvasom a sajtót meg az internetet, de nem látom sehol egy SzET beruházás előkészületét valamelyik szomszédunkkal, amelyiknek erre alkalmas helye és vize volna. Máskülönben hogy? Marhára lemaradhattam valamiről.
Igazad van a fejlődésen. Ugyanakkor szerintem a megtérülést és az utána következő kellemes időszakot a közben történő fejlődés nem befolyásolja. Ezeket csak az áram díja és a saját fogyasztás illetve termelés befolyásolja. Az áram díja pedig nem valószínű hogy csökkenni fog.
Tehát legfeljebb az történik, hogy aki később hozza meg a beruházási döntést, ANNAK hamarabb fog megtérülni.
De hál istennek nem mindenki várja meg, hogy még olcsóbb és még olcsóbb legyen.
Ha így lenne, nem fejlődhetne a technika, hiszen nem lenne bevétele amiből tovább fejleszt (csak egy példa a tengernyiből: plazma tv...)
Németországban már elborítják a háztetőket a napelemek, Ausztriában is egyre több van. Ők már döntöttek, nem várnak további éveket, csak azért hogy gyorsabb legyen a megtérülés.
További segítség lesz itthon (is) a zöldhitel: amennyit most a szolgáltatónak fizetsz, akkora törlesztőrészletből tudod megfinanszírozni a napelemes beruházásodat...
"elvégre ha háztetőkre telepítenek napelemet akkor hajókra ugyan miért ne?"
Mert ott nincs elég nagy felület az igényelt teljesítményhez képest.
"De volt már napelemes repülőgép is ami körbe repülte a Földet."
Én nem tudok ilyenről. Most készülődnek ezt megtenni.
Hatalmas szárnyakkal, szuperkönnyű gép. Messze van még ez is a normális használattól.
Amire vélhetően jó lesz mondjuk 20 éven belül, az a TV-tornyok és kommunikációs műholdak részleges kiváltása 20-30 kilométer magasságban állandóan (=évekig) egy helyen köröző repülőgéppel.
"Ennek a kísérletnek nem tudom mi lehet az értelme."
Szerintem van.
Be tudja bizonyítani, hogy nagyobb hatásfokú napelemekkel lehetséges a hajózás, ha nem is teherszállításra, azt kétlem, mert egyszerűen nincs elég felület még 100%-os napelem esetén sem.
De mondjuk a Balatonon egy kisebb méretű napelemes hajó nem lenne rossz.
Ennek a hajónak az adatai:
Length: 31 m Width: 15 m Length with flaps: 35 m Width with flaps: 23 m Height: 6.1 m Weight: 95 t Surface of solar modules: 537 m2 PV panel efficiency: 18.8 % PV installed power: 93.5 kW (127.0 HP) Average engine consumption: 20 kW (26.8 HP) Average speed: 7.5 kt (14 km/h) Maximum speed: 14 kt (25 km/h) Crew: 6 people People that can go onboard: 40 Autonomy: Never-ending solar navigation
"Én inkább ahoz térnék vissza, ha már megújuló energiával akarok hajót mozgatni. "
A vitrolás hajózás már több mint száz éve megbukott, okkal. A szél csak az idő 20%-ában fúj ezért a hajó átlagsebessége kicsi, ezzel üzletileg vége a dalnak. A hajó lekötöttsége, a szállítmány állása és az emberek bére többszörösen meghaladja az üzemanyag költségét.
17%-al még ingyen napelemekkel sem lenne érdemes hajót építeni.
Kísérletnek jó, de üzletileg inkább marad az olaj.
Mert az a helyzet, hogy még ez a kapacitás sem érhető el általában.
Ezek a hajósok is azt írják a hajónaplójukban, hogy jó napokon 60%-át érik el az optimális áramtermelő kapacitásuknak a Földközi tengeren ebben az évszakban.
De egyáltalán nem fölösleges ez a hajóút, lesz egy csomó tanulsága.
Eddig 1000 km-t tettek meg Monacoból indulva, most közelednek Gibraltárhoz.
