Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Csak egy kerdesem volna, ha megengeded! jelenleg mar koztudott, hogy a nyari idoszakban magasabb az elektromos energia felhasznalasa a teli idoszakkal szemben. Megtudod mondani, hogy M.o.-on ez mekkora kulonbseg szazalekban peldaul? Tehat ha telen atlagban 100%, akkor nyaron 130%. Mar csak azert kerdezem, mert en is napelem parti vagyok es azert nem artana elgondolkodni azon, hogy maganszemelyek hazain elhelyezett napelem telepek nem lennenek-e jo megoldas a nyari szazalekok potlasara? Mivel ehhez nem kell tovabbi eromuveket nehez milliardokert megepiteni, tovabbi halozatokat letrehozni, ami csak 6 honapig uzemel 100%-hoz kozel, aztan meg csak 60%-on. Mert azert ma mar 1kW beepitett teljesitmenyt 2600 euroert a cegek nagy resze kulcsrakesz rendszert epit mindent elintezve. Uj haz epitesekor ha tudjuk, hogy mekkora lesz a haz energiafogyasztasa, akkor egy jol meretezett rendszerrel elmeletileg a 6 honap alatt betaplaljuk a rendszerbe az egesz eves fogyasztasunkat es a kovetkezo 6 honapban kivetelezzuk. Igy nyaron segitjuk az aramszolgaltatot es telen viszont nagyobb kihasznaltsaggal uzemelhetnek a meglevo eromuvek.
Engem a megterules nem erdekel, mert a tegla a falban sem terul meg, ezt csak azert irom, hogy ezt a kort ne fussuk le! Ha van penzem a hazat megepiteni, akkor a napelem rendszer ara is ugyanolyan koltseg mint a tegla.
Par ev mulva megg mar ugyis csak olyan hazak epulhetnek, amelyek energetikailag onellatoak. Elsok a kozepuletek lesznek, aztan a maganepitesuek is.
A felvázolt konstrukciódban a te számaiddal egy paksnyi energiatermelés 220*7*4*5=30 milliárd dollár.
Itt 4 a blokkok száma, 5 a maximális teljesítmény reciprok időtényezője (ennyivel több kapacitás kell az erős napsütés hiánya miatti időkiesés ellensúlyozására)
És akkor a tárolásról és az egyéb egyenletességi problémák megoldásának költségeiről még nem is beszéltünk.
Azért midenkinek jobb, hogy nem rajtad múlik. :DDD
Ha rajtam állna, (mint ahogy nem) évente az adóbevételek fél százalékáért szereltetnék fel Hortobágyra, Bács-Kiskunba, Békésbe napelemfarmokat. Ez kb. 45 mrd Ft, szóval 220M USD, megfelel 70MW napelemnek (?). 7 év alatt egy paksi reaktor kiépített potenciál.
Vannak pontos adatok. A napelemek hatásfoka (ma) max. 20%, a hőerőműveké meg 50 %. (Az 1 hektáron napsütéses időben 1 óra alatt megtermelhető energiamennyiség maximuma 350 000 Ft (25 Ft/kWh-val számolva), azaz ha búzával veti el 1 év alatt sem keres vele ennyit....)
Nem kap állami támogatást, aki napelemet szerel a házára 2011. 03. 23., 18:14 | [origo]
A biomassza felhasználásához képest Magyarországon alig hasznosítják a napenergiát, mégis mintegy háromszáz kis- és középvállalkozás próbál megélni a napelem-üzletből. A villamos áram előállításakor keletkező káros anyagokat is beszámítva, a napenergia már hatékonyabb, mint a hőerőművek, állítja az Energiaklub.
Van hova felzárkóznia Magyarországnak a napenergia hasznosítása területén. Az Európai Unió közös célja a 20/20, vagyis az, hogy átlagosan 20 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások használata 2020-ra. Magyarország 14,65 százalékos szintet vállalt, 1,65 százalékponttal többet az EU által előirányzottnál.
A megújulók közül itthon elsősorban a biomassza felhasználásának van vezető szerepe, elenyésző a napenergia aránya. Ehhez képest különböző adatok szerint országszerte mintegy háromszáz cég foglalkozik a napenergiával, ami nem feltétlenül jelent főtevékenységet (elsősorban kis- és középvállalkozásokról van szó). A lemaradás a napenergia-hasznosítás terén annak is betudható, hogy Magyarország - az EU tagállamaival összevetve - hátul kullog a napenergia átvételi árával is, ami jelenleg 30 forint kilowattóránként. Ilyen ár mellett viszont nem jelennek meg az ipari szinten termelők.
Nem éri meg például napfarmot kiépíteni, noha egyre kevesebb a panasz a napelemek hálózati kapcsolása körül - vagyis olyan technológiáról van szó, amit már a nagyfogyasztók is tudnának hasznosítani. Így a 2020-ra előirányzott cél csupán annyi, hogy a napenergiát a fosszilis tüzelőanyag alternatívájaként használják itthon is. Az energiaforrások teljes életútját - figyelembe véve a gyártáskor keletkező káros anyagokat - még vizsgálják, ugyanakkor Varga Katalin, az Energiaklub munkatársának elmondása szerint: "A napenergia már hatékonyabb, mint a hőerőművek" (bár pontos adatok jelenleg még nincsenek).
A hazai gyártás nem jellemző a napenergia-technológiában, a cégek közvetlenül a külföldi gyártótól (Ausztriából, Japánból, Kínából és Németországból) vásárolják meg a napelemeket. A berendezéseknek rendelkezniük kell valamelyik elismert minőségellenőrző - TÜV, Blue Angel, Solar Keymark - egyikének címkéjével. Ennek ellenére a hosszú távú üzleti tervek, vagyis a napenergia-beruházások valóra váltását nehezíti a silány minőséget olcsón árusító cégek szerepe, az importtermékek révén az ingadozó euró-forint árfolyam, továbbá az állami támogatások és a jogszabályi háttér kiszámíthatatlansága - hangzott el egy, az Energiaklub szakpolitikai intézet szervezte sajtóbeszélgetésen.
Egy négyzetméternyi napelem ára jelenleg 6000-8500 euró körül mozog. Beépítésének megtérülési ideje sok tényezőtől függ: milyen más energiaforrásokat helyettesít az eszköz? Milyen fekvésű az ingatlan? Milyen EU-s vagy állami támogatások igényelhetőek rá? Varga Katalin arról tájékoztatta az [origo]-t: a legújabb hírek szerint idén nem lesz állami támogatás a lakossági napenergia-felhasználásra. A lakossági támogatásokkal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ.
Ma itthon 800-1000 kW (1000 kW = 1 mW) a napelemek beépített kapacitása. Ennél hetvenszer több kapacitás elérhető Lengyelországban és ezerszer ennyi Németországban, pedig Magyarországon sem kevesebb a napsütéses órák száma. A Nemzeti Cselekvési Terv részeként a kormányzat 63 mW-ra növelné a napenergiával termelt villamos áram arányát 2020-ig, ám ez a szint még úgy is elmaradna a lengyelek és németek jelenlegi eredményétől.
Vannak kezdeményezések arra vonatkozólag, hogy itthon is minél inkább elterjedjen az energiatudatos gondolkodás. Ezt a célt hivatott szolgálni a 2009-től létező napkorona-bajnokság is. A verseny keretében magyarországi települések pontokat gyűjthetnek energiahatékonyságuk növeléséért cserébe. Az eredményeket a bajnokság honlapján levő térképen lehet nyomon követni. Ilyen eredmény a legnagyobb lakóépület, a 900 lakója miatt "Faluház"-nak hívott óbudai panelegyüttes födémére szerelt 1500 m2-nyi napkollektor. A beruházással a napenergiából nyeri a meleg vizet az épület, s így felére csökkent az energiafelhasználás. További példa a szolnoki megyeháza tetején található, 27 kW-os napkollektor, vagy Martfű, ahol az összes közintézményen ilyen eszközök találhatóak. Az energiatudatos rendszerek kiépítését ugyanakkor nehezíti a szakemberek hiánya, ezért a képzésükre vonatkozólag is tervek készülnek.
A megújuló energiaforrások leginkább a skandináv országokban elterjedtek. Ha a napenergia felhasználásában élen járókat nézzük, még színesebbet képet kapunk, hiszen az első helyen Németország, majd utána rögtön Spanyolország és Olaszország áll. Ezen országokban élénkítik a napelemgyártást, így az eredmények nem függnek össze azzal a tévhittel, hogy csak a napsütéses órák száma az, ami számítana. Spanyolország például komoly befektetéseket eszközöl arra vonatkozólag, hogy a zöldgazdaságra való átállás legyen a húzóágazat az ibériai országban.
Energiatudatosság az oktatásban A közoktatás területén - bár a tanárok részéről lenne igény - a tanmenetbe nehezen illeszthetőek be ezek az ismeretek, ezért általában az osztályfőnöki órán esik csak szó a megújuló energiaforrásokról. Ezért az Energiaklub a Rogers Személyközpontú Iskolával közösen oktatási segédanyagot dolgozott ki Éghajlítás földindulás címmel. A Display a gyermekek energiatudatosságát fejleszti - a program a hűtő- és mosógépekről, világítótestekről ismerős A-tól G-ig tartó skálán osztályozza az egyes közintézmények energiahatékonyságá egy adott településen. Az így kapott tanúsítványt a tanulók kitehetik az iskolára, így a javulás szemmel látható lesz mindenki előtt.
Ha egy 40W-os napelemtábla(ára 40 ezer Ft) naponta 8 órát üzemel 20W átlagteljesítménnyel 40 éven keresztül, akkor 2336 kWh-t termel. Kitermel 2336x50=116800 Ft-ot, megtérülési idő 14 év, éves termelés 58kWh = 2900 Ft, várható éves árcsökkenés erre a táblára nagyobb mint 2900 Ft, tehát még túl drága, túl hosszú a megtérülési ideje, érdemesebb bankban tartani az árát.
Angliában már kiszámolták, hogy a napelem éretlen iparszerű áramtermelésre...
18 March 2011 Last updated at 16:54 GMT
UK solar panel subsidies slashed
The UK government has proposed cuts of up to 70% to the feed in tariff for large scale solar energy production.
The proposal would be implemented on the 1 August, reducing payments to farmers or owners of large commercial buildings.
The industry has reacted with anger to the proposal.
And investors have warned that cutting the scheme just a year after it was created will deter further investment in renewable energy.
"The whole investor market was totally disengaged as a result of the feed in tariff being ripped up," said Ben Warren, partner with Ernst and Young, a consultancy.
'Absolute disaster'
According to the government's proposal, , which is subject to consultation, payments for any solar installation over about 50kW would be reduced.
The full reduction would apply to installations from 250kw to 5MW - the standard size for a farm based scheme.
"It's an absolute disaster," said Ray Noble, solar specialist at the Renewable Energy Association.
Continue reading the main story “Start QuoteNo new projects will start after this comes into effect”
End Quote Ray Noble Renewable Energy Association Farmers rush for solar panel riches
"No new projects will start after this comes into effect."
The tariff had not been due to be reviewed until 2013.
'Fast-falling costs'
The new scheme is designed to preserve funds, which come from consumer bills, for schemes on domestic roofs.
These tend to be more expensive and generally need greater subsidies.
Climate change minister Greg Baker said the new tariff will be on a par with subsidies paid for large scale offshore wind.
"I want to make sure that we capture the benefits of fast-falling costs in solar technology to allow even more homes to benefit, rather than see that money go in bumper profits to a small number of big investors," he said.
The emphasis on small scale installations is likely to reduce the total amount of energy generated from the scheme whilst encouraging public engagement in renewable energy.
Olvasgatom az itt leírtakat,hát meg kell mondanom,nem semmi!
Még igen csak kezdő vagyok ebben a műfajban.
igaz ezév január 1-én elhatároztam,hogy x összeget a fizumból arra költök,hogy építeni tudjak egy tisztességes méretű napelemet.
kicsiben kezdtem,és a kollégáim is elláttak némi instrukcióval.
14db kerti napelemes lámpát sorba kötöttem és 16,5V -t értem el vele napfelkeltekor.
arra gondoltam,hogy ha havonta 12db ra beruházok,és ezt egész éven át teszem.
Közben rájöttem,hogy a 12db is bőven elég lészen.
Az egyes cellákat sorba kötöm,az így létrehozott egységeket pedig párhuzamosan,hogy 24V-os legyen.
Az 1 m2-hez kb 1600db kell,ami igen húzós összeg,ha 500Ft-jával felszorozzuk.
Eztért arragondoltam,hogy kb 150-és190 közötti darabszámmal az áramerősséget,valamint a teljesítményt,egy 24V os rendszebe megtudom növelni,és kb 800000Ft helyett úgy 50000-ből ki tudom hozni.
arra leszek kíváncsi,hogy inverter alkalmazásával,mennyit tunék még lefaragni a költségekből.
Csak kizárólag otthonra termelnék.Még akkor is ha többlet jelentkezne.Abban az esetben elvilágítom a fölösleget.
Ha volna ötlet,vagy olyan intés,hogy ezt ne tegyem mert hülyeség,akkor azért annak adjatok hangot nyugodtan.
