" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Valószínűsíthető, hogy azért is van annyi törzse, mert élete során rendszeresen βαςτατνα volt, akárcsak most. De most jól megkapta a magáét! Különösen szép az a lecsonkolt törzs, teljesen világos metszési koncepcióra vall! :)) Meg ugye most már egyre inkább van mit vágni. A "metsző" hogy' kiélhette magát rajta!
Ez a példa is bizonyítja azt, hogy a túlszajkózott inverzión kívül vannak még tényezők, amik az ilyen növények télállóságát jó irányba befolyásolni tudják.
Elnézést kérek attól a kizárólag olvasótól (ha jól tévedek), aki múltkor e-mail-ben, azt írta, hogy a "fórummal fekszik és azzal kel". Megmondom őszintén, akkor ezt magamban csak egy kedves udvariassági gesztusnak gondoltam. Úgy tűnik azonban, hogy talán mégis komolyan kéne venni. Legalábbis a kelési részét föltétlenül. Ha még olyanok is ezzel kelnek, akik unják az "elcsépelt" dolgainkat, akkor vagy arról lehet szó, hogy mégis van benne valami érdekfeszítő, vagy arról, hogy egyszerűen van, aki szeret unni. Mivel tudjuk, hogy unni jó. Olyan jó, mint például a Szovjetunnijó!
Inkább képez referenciát ez a vashordók mögötti ötéves (vagy hat?) káki (kutyával) az udvarban, amelyik ugyancsak több éve termő. (Vastagéknál vashordóban hiány nincs! :))) Mindez egy síksági Letenyén.
Tehát további mediterraneizációra bátorítanék mindenkit!
A kivi néhány évvel ezelőtti "helyremetszésével" (a történetet korábban már elmeséltem) elkezdődött Vastagék udvarának és telkének teljes körű mediterraneizációja.
A kivilugas folytatásában lévő konyhakert, kukoricaföld és a szomszédos temető közti füves sávba került egy füge és egy káki. Mindez ugye éppen a vérzivataros telek időszakában. Ennek ellenére minden él és virul. A füge törzse elárulja, hogy nem csupán a két utolsó telet túlélt növényről van szó, a káki ugyancsak szép fejlett és ép, többedik éve terem. Akit érdekel, megnézheti a Google Earth térképén a település belsejében lévő temetőt és a fekvése, valamint feltételezhető hőszennyezettsége alapján meghatározhatja, milyen USDA zónát képviselhet. Adalékként hozzá kalkulálhatja még a környező meteorológiai állomások említett teleken, hasonló tszf. magasságokban mért -20 - -22 fokos téli minimumait. És mégis....
Ma reggel nagy volt a sürgés-forgás Vastagéknál. Belmondos segítségével a mai napon zajlott a rendszeresen 3 mázsa körüli termést produkáló kivilugas metszése.
A megmaradó vesszők száma és fejlettsége ismét a megszokott termésmennyiséget és minőséget ígéri.
...De mekkora lesz? A cseresznyefából is van óriási és liliputi méretű fa.
A germersdorfi típus jó 8-10 méter magas fa volt még szüleim kertjében, az emeletes házunk feletti padlás magasságáig volt hogy feltudtam mászni :-). A sógoroméknál jó hagy egy átlag meggyfa magasságát eléri.
Vettem két db datolyaszilva fa oltványt, Alberetto és Szt. Gellért fajtákat.
A kérdésem az lenne, hogy kifejlett állapotban mekkorák lesznek a fák, milyen messze ültessem egymástól a datolyaszilva fákat? Milyen módon érdemes elültetni, érdemes-e tárgyát tenni a gyökerek alá, mekkora gödröt ássak neki?
Közben természetesen nincs új a Hold alatt sem, akárcsak a Nap alatt.
Jól fest például az Árpád-tetői 10 fok mellett a bátaapáti 1 fok, többek között. (Közben vannak olyan szomszédos államok, ahol be van tiltva az inverzió.:)) Régi fórumozók értik a poént.)
Persze azért az is benne van, amit szemenyei német barátunk azzal a mondattal jellemzett, hogy "Hier in Ungarn wachsen auch die Steine." Természetesen ebben az esetben "Ungarn" alatt a mi kis szar Zalánkat értette. :))
Össze lehet hasonlítani. Ott egy fenyő, egy nagy cédrus, megvan az udvari kisház, a fügék nagyok (a ház előtti lugas bal sarkán egy zöld aszalódó van), stb., stb..
