Tényleg szanáltak-ot írtál? Azt nem értem. A használtak-ot igen.
1993-ban rég ismert megoldás volt. Az 1971-es!!! berlini tévéfelvételen Jon Lord már ilyennel játszott élőben. Oda ugrasztottam a No No No -t ahol jól el is rontják.
Nem nagy ügy, a vezetékeket meg kell hosszabbítani.
Lezlí: 2db 145-ös, vagy 142, vagy 145 szimmetrizálva, tehát 142 :-)))
B3 bél (A100-B3-C3-Rt3) a laposra kifektetett amerikai stílusú házban. Ott a hanggenerátor a billentyűzet mögött van és nem alatta. Ezáltal ha nagyobb alapterületű is a szekrény de nem olyan vastag, jobban szállítható, elhelyezhető. Mint pl. egy keverőpult.
Én ezzel a módszerrel értek egyet. Sokkal jobban kézreesik, jobb a súlyelosztása, egyszerűbb az elhelyezése. A mélységét az határozza meg a TG-n kívül hogy TrekII vagy A0-28 kerül mögé előfoknak. És jobban lehet rápakolni!
A gospeles orgonistáknak külön világuk van. Kevésbé használják a szokásos jazz regisztrációkat, sokkal inkább a tiszta felharmonikusokat (tibia). Ez akkor is jellemző rájuk ha speciel jazzt játszanak és nem egyházi zenét.
Sok étel ismertetőjén olvasható hogy nyomokban mogyorót is tartalmaz(hat). Úgy vélem hogy ezen játékstílus kishazánkan még nyomokban sem tapasztalható.
Sajnos tegnap reggeltől "karanténban" vagyok, csak percekre jutok nethez is, kedd délelőtt szabadulok, akkor befejezem ezt az M-100-at (és felteszem majd a recap utáni és a rekalibrálás utáni karakterisztikáját is), aztán, ha az izlandi vulkán is úgy akarja, akkor addigra megjön az XB-2 DAC-je, aztán...
Majd ha van érkezésed valamikor egy megtekintésre, valamikor próbáld meg beiktatni a Hammondomat a sorba... megveszek mán a kiváncsiságtól, hogy mi lesz vele. :)
Ez a Tehtube által indított másik topicba tartozik ld:Rhodes, Wurli és más elektromechanikusok http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9197424 címen több mindent meg lehet tudni a hasonszőrűekről, többször esett már itt is szó róla, aranyos esetlen szerkezet, úgy tudom közel 0 értékű, inkább gyűjtőknek való, én az enyémet elajándékoztam egy hangszergyűjteménynek hasonló borsos áron "0"Ft-ért.
Ismeri valaki az alábbi hangszert? Weltmeister Claviset Sok infot nem találtam róla neten, annyit tudtam kihámozni, hogy a '60-as évek második felében gyártották. Nem mintha meg akarnék válni tőle, csak kíváncsi volnék, hogy mennyit ér most egy ilyen. Együttesben használom, hangra hasonlít a Fender Rhodes-okra, de azoknak inkább a keleti megfelelőjéről van szó. A három poti a tremolot, tremolo sebessét, hangerőt állítja. Eredetileg két zsebtelepről működött, de át lett alakítva, most adapterről fut. A képeken belül rozsdás, de meg lett tisztítva :)
A klaviatúra végének az elhalása az orgona problémája. Tegnap csináltam egy teljes kondicserét egy M-100-on és magam is meglepődtem, már mérésnél is, hát még, mikor megszólalt...
Preamp! Én az M-3-at egy Dynacord D 100-al használom. Összehasonlítási alapom csak a korábbi M-102 + Solton összeállítással van. Miután hozzájutottam egy Tube Ultragain Mic 200 ( Behringer) preamphoz összekötöttem a motyót. Kevertem, kavartam, amíg a Valve pozícióban addig feszítettem a húrt ( túlvezérlés) hogy magam is megdöbbentem a változáson. Nekem nagyon bejött, a középső fekvésben hörög, a klaviatúra végén azonban vékonyka.
Jó lenne egy B-3,C-3, A 100 és falacis csöves változatot is hallani, lenne mihez mérni az eredményt.
A túlvezérelt beállítást egyetlen mozdulattal ki lehet iktatni és visszatérni a hagyományos hangzáshoz. Mivel pár napja használom, a későbbi tapasztalatokról majd beszámolok.
Adalék az érdeklődőknek: 1981-ben volt gyártásban, digitális, de nem VLSI építésű. Sajnos, inkább csak gyűjtőknek vagy megszállottaknak való, ingyen elvihető és 400 $ közti árakat találtam...
Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy mennyit érhet? Ajándékba kaptuk évekkel ezelőtt, nem értünk hozzá... Kb. 15 éves, alig használt, kifogástalan állapotú.
Bárkinek eladnánk, sürgős!!!
Tudnátok ajánlani még olyan helyeket, ahol hirdetni lehetne?
Sziasztok ! Mivel nekem is egy egy Solton leslie-m van az M-3 hoz, és a DB-3 hoz,/ viszont ahhoz, hogy az ''igazit'' megvegyem pénzem nincs,/ engem is érdekelne az összhangzás authentikusabbá tétele. Tehát : Tényleg hallhatóan nagyot emel a leslie hangján ?
Engem már az is elgondolkodtatott a Füxi Behringer cuccán, hogy az basszus effektként van nyilvántartva, milyen az átviteli karakterisztikája, elmegy e olyan magasra hogy az említett "felharmonikusok" is kijönnek belőle. Lehet hogy így van, de akkor miért bass? Mert ugye erről lenne szó:
Az is érdekes még a Motion Soundnál, hogy alig 12 V a munkaponti nyugalmi anódfeszülsége a csõnek, tehát már alapból a karakterisztika eléggé görbe szakaszán megy. Ráadásul 0 V és -0.5V rácsfeszültség-változás hatására az Ua-Ia karakterisztika gyakorlatilag tükrözõdik egy képzeletbeli egyenesre, így a torzítás szimmetrikus. Kicsit hasonlít az autórádiókban egykoron használt "éheztetett pentódás" fokozatokhoz.
A szakszerü magyarázatot tetszett leirni, általában azok azok az elöfokok, melyben
valós cső müködik , és nem szimulációk laknak,nem a 10 ezer forintos kategoriák.
Olyan cégek is vannak akinek a termékeiben a "csö" csak image teremtö célzattal
került és a csö mögé egy spec ledet is tettek hogy szépen világitson / ha egy valósan müködö csö " rács fütése" ilyen szint tud produkálni az nagyon hamar elfüstöl/ De különben is HIT az a lényeg,Füxi örül és ez igy JÓ Különben a nyomokban gyümölcsöt tartalmazó, 100 százalékos gyümölcslét is megitatják
velünk, kipisiljük, és ha nagyobb egészségkárosodást nem okoz élünk Boldogan ....
Az a tény önmaga, hogy egy (közel lineáris) csöves előfok beiktatódik az orgona meg a lezli erősítő közé nem sok változást produkál egészen addig, amíg nem kezd a túlvezérléstől a cső kicsit is telítésbe menni és jön meg az a gyönyörű overdrive hatás. De vigyázat, a preamp után a jelszintet vissza kell venni mert ha a tranzisztoros lezli erősítő bemenő része is túlvezérlődik, akkor az egész hatás "átíródik" a tranzisztoros változatra. Ezért van pl. a Motion Sound csöves előfoka után is egy hangerő poti, hogy a túlvezérlés a csak a csöves előfokban keletkezzen, utána már torzítás-mentes maradjon az átvitel. Az is tud még dobni a hangzáson, ha a csöves előfok valamiféle orgona specifikus freki-átviteli karakterisztikával rendelkezik.
A Füxi topiktársunk által említett Behringer pedál (az előbb megnéztem a speckóját) viszont nem tartalmaz elektroncsövet, pusztán annak analóg szimulációját különböző jellegzetességekkel fekvencia-átviteli és túlvezérlési szempontból is. Ezek miatt valóban jelentőset "dobhat" a hangzás élményen
