Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az acélmagvas TT lőszer egy kicsit urban legend, kb. 30 fajta TT lőszerrel lőttem már, de kizárólag a cseh (Brno-ban gyártott) BXN, és AYM fenékjelzésű lőszerek acélmagvasak.
Ezek nem pisztolyba készültek (jóval erősebbek is), és 8-assával vannak töltőlécben..
"Jelenleg az összes golyóálló mellényt átviszi ami magyarországon forgalomban van. "
Ha jol tudom, akkor ez csak keramiabetet nelkuli mellenyekre vonatkozik, es raadasul a 3a mellenyeket is csak torvenyserto (acelmagvas) loszerrel viszi at.
Persze ettol meg ez a legnagyobb athatolokepessegu elterjedt pisztoly.
Bocsi az off-ért, de eladósorba került egy 7,62 TT maroklőfegyver tökéletes felújított állapotban, kb. 200 db lőszerrel, tokokkal, lőszertárolóval és páncéllal együtt.
CSAK ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐKNEK!
Jelenleg az összes golyóálló mellényt átviszi ami magyarországon forgalomban van.
Uraim szerintetek a kínai piacon 3eFt-ért árult szurony passzol az AMD-re, vagy csak az eredeti AK-ra?
Esetleg semmire sem passzol, csak parasztvakítás?
Felirata: CCCP AK-47
Q:
3. Will the KRS design (with Humbert's design disc baffles) be more effective than Russian PBS (device for noiseless shooting) design?
A:
I think, you may build a more efficient suppressor than is Pribor dlya Besshumnoy Stryelbiy. Rubber "shoot-through" baffles (known as wipes) of PBS shall become ineffective after shooting less than a hundred shots and they'll deteriorate accuracy of shooting. Silencing effect of Humbert Design chamber suppressor is better. Rubber wipes of PBS are actually needed to generate autoloading function for Kalashnikov assault rifles with subsonic loads. Otherwise is PBS a variant of Humbert's suppressor, with thin baffles and extra large bullet passages, however.
4.3. Puskagránátos verziók: az AMP - 69 és külföldi társai
A puskagránátok története az első világháborúval indult, amikor kialakulta a lövészárokharcok, és a puskák kevéssé voltak hatékony fegyverek, mint a kézigránátok, amelyeket be lehetett dobni az ellenséges árokba. Ezek továbbfejlesztett verziója volt, amikor a gránátra egy vaspálcát erősítettek, majd azt egy puskacsőbe dugva egy vaktöltény segítségével kilőtték az ellenséges lövészárok irányába.
Célzott lövésről persze nem igazán beszélhetünk, de a meredek becsapódási szög miatt alkalmas volt a lövészárkon belüli csapásmérésre, a puska segítségével pedig mindenképpen messzebbre lehetett eljuttatni a gránátot, mint kézzel dobva.
A puskagránát koncepció az első világháború végeztével egy időre feledésbe merült, mígnem a hatvanas években kezdődő mind gyakoribb városi harcok újraélesztették az elgondolást.
Általában két irányvonalat követtek a fejlesztések: az egyik a puskához/karabélyhoz erősített különálló puskagránátvető, amely egy teljesen külön szerkezettel rendelkezik, mindössze a tusa közös az alapfegyverrel, és általában a mellső ágyra erősítik - ilyen például az amerikai M16/M203-as kombináció. A másik, amely irányvonal a magyar mérnököket is megihlette, a csőre húzható puskagránát. Ennek hátránya, hogy nem lehet egyszerre használni a karabéllyal, hiszen a vaktöltény segítségével történő gránátindításhoz lőszert és tűznemet kell váltani többek között. Előnyére mondható viszont, hogy kumulatív, páncélozott célok elleni puskagránát viszont szinte kizárólag ezzel a típussal lőhető ki, illetve ezek a típusú gránátok tudják garantálni a kumulatív hatás hatékony kifejtéséhez szükséges becsapódási szöget.
Talán épp ez utóbbi tény volt döntő érv a választott műszaki megoldás mellett. Ahhoz, hogy ez megoldható legyen, példa nélküli mértékben kellett beavatkozni az eredeti konstrukcióba, ami kiemeli ezt a fegyvert a megszokott másolatok köréből.
Puskagránátos fegyverünk fejlesztése elég korán kezdődött, amikor az amerikaiak is épphogy rendszerbe állították az akciófilmek hősét, az M16-ra szerelt M203-at.
Hogy a fegyver huzagait kíméljék, esetünkben nem a hagyományos csőbe dugott pálcával erősítették fel a gránátot, hanem a csőre húzták egy csőtorkolatra helyezett tromblon segítségével, s onnan a vaklőszer forró lőporgázai indították be a gránát saját menethajtóművének indítása. Az éles lőszerrel való indítás azért nehézkes, mert az erre alkalmas gránátba csapódó lövedék számára lövedékcsapdát kell elhelyezni, ami túlzottan megbonyolítja annak szerkezetét.
Ahhoz, hogy a gránátot stabilan rögzíteni tudják, egy tromblont, azaz egy egyszerű fémhüvelyt alkalmaztak, illetve meg kellett hosszítani a fegyver csövét mintegy tíz cm-rel, így az elérte az eredeti ős, az AK csőhosszát. Ezen a toldalékon helyeztek el axiális gázkiömlő nyílásokat az eredményes indítás érdekében, és hogy az indító lőporgázok teljes mértékben felhasználásra kerüljenek, egy elzáró szelep került lehelyezésre a gázkiömlő furatoknál. Így minden egyes gránát esetében kézzel kell felhúzni a fegyvert, lévén nincs lőporgáz, ami mozgatná a zárszerkezetet, de így kevésbé fordulhat elő, hogy töltött fegyverre helyeznénk el gránátot.
Alkalmatlan volt a célzásra az íves csapóirányzék is, hiszen a puskagránát röppályája jóval meredekebb a karabélylövedék pályájánál, így aztán egy állítható optikai irányzékot kapott a fegyver az ívelt csapóirányzék mellé.
Probléma volt a puskagránát indításakor fellépő nagymértékű hátralökő erő. Ennek mérséklésére kiváló megoldást szolgáltat a rugós-pneumatikus tusa és előágy, amely oly komfortossá teszi a fegyvert.
Mindezen módosításoknak köszönhetően gyakorlatlan lövész is nagyobb hatékonysággal tudja használni fegyverét, hiszen a hosszabb csőnek köszönhető nagyobb lőtávolság és kisebb szórás mellett a
Az AMP - 69 és gránátai.
különleges visszarúgás csökkentés "kezes báránnyá" változtatja a karabélyt.
Kétféle reaktív, tehát rakétahajtású gránátot fejlesztettek ki hozzá, egy kumulatív (PGK-69) és egy repeszhatású (PGR-69) puskagránátot, amelyek közül az elsőt főként fedezékek és járművek ellen, míg a második élőerő ellen ajánlott. A maximális irányzott lőtávolság négyszáz méter, a vaklőszereket befogadó tár hat darabos.
A repeszgránát hatása tulajdonképpen egy kézigránáténak felel meg, míg a kumulatív a benne található flegmatizált hexogénnak köszönhetően fejti ki hatását becsapódás után, késleltetés nélkül.
Természetesen készültek gyakorlógránátok is, éles hajtóművel s a gránát súlyát szintbe hozó ballaszttal töltve.
A gránátok hatásadatai annyira jónak mondhatók még ma is, hogy számos modern külön vetőcsöves fegyvert felülmúlnak, különös tekintettel a páncéltörő kumulatív gránátra, amely hatékonyságban egy RPG-7-essel is felveszi a versenyt, s belegondolva az alapvető taktikai sémába, miszerint egy város elfoglalásához páncélosok kellenek, egy gerillataktikára alapuló városvédésben igen hasznos segítőtárs lehet.
Talán épp erre alapoztak akkor, amikor bár nem rendszeresítették még a magyar honvédségnél sem, de a munkásőrosztagokat, amelyek potenciális félkatonai szervezetek lehettek volna adott szituációban, ellátták ezekkel a fegyverekkel.
Sajnos a működési elv evolúciós zsákutcája miatt az országok legtöbbje cső alá szerelhető megoldások mellett döntött, s így ez az eszköz nem tudott kellő mértékben elterjedni a nemzetközi piacon. Mindezek ellenére az általa képviselt nagymértékű újítás ékes bizonyság arra, hogy a magyar mérnökök is tudnak eredetit, újat alkotni.
Valamelyik megsárgult Hadtechnikai Szemlében olvastam róla. A gránátjának rakéta póthajtása van, és állítólag (abban az időben) messze a legnagyobb lőtávval rendelkezett (370m ???). Volt alkalmam megfogdosni egy ilyen AMP-t. Az egy eléggé durva kézimunka volt, valószínűleg a koncepció kiértékelésére készült. Leginkább a perforált csupasz csővég fogott meg. :)
A rendőrségnek csak tömegoszlatási feladata lenne? Az 1994.évi XXXIV. tv-ben szvsz azért van még egy s más.:-))
A kumulatív gránát páncélátütő képességére kiváncsi lennék, de nem találtam hozzá adatot, pedig vagy 15 éve volt a kezemben egy anyag, ami tartalmazta.
Enyhítendő a vita hevét: Szlejer, tudnál említeni pár dolgot, ami szerinted az Army of America-ban zavaróan irreális? Kíváncsi lennék a véleményedre ... köszi.
(nekem eddig a falakon átszivárgó füstön meg a 3as sorozatot lővő M16-on kívül -szerencsére az 1.9-ben több pályán rendes sorozatot lehet már lőni- a túl messzire hallatszó hangok szúrtak szemet)
Aztán továbbra is kíváncsi vagyok (konkrétan ofkorsz :), hogy egy intenzív harcban hogyan lehet csökkenteni a lőszerfelhasználást
Celzassal. :-)
:))))))
Ezen _túlmenően_ hogyan lehet.
Más. Hétvégén megfigyeléseket végeztem az OpFp-ben, milyen messziről, mi hallatszik az MP5SD-ből.
Nos az eredmények a következők voltak:
Zár csattogása 40-60m-ig volt hallható.
Lövések puffogása (a lövedékek menethangjától nehezen elkülöníthetően) 80-120m-ig .
A lövedékek zümmögése és a becsapódások hangja 250+ méterről is hallható volt.
Szvsz maga a torkolati dörej lehetne talán egy kissé erősebb, vagy legalábbis karakteresebb. Ennek pontos megítéléséhez viszont hallanom kéne egy valódit.
Apropó! Nincs véletlenül valakinek otthon egy meghallgatható MP5SD-je? :)))
a cső megolvadása 5-6 tártól csak mese , bár látom még tartja magát .
Túlhevülés (leolvadás) alatt nem azt értettem, hogy a cső fehéren izzó folyékony tócsává olvad, hanem azt, hogy a fém olyan mértékben veszít rugalmasságából, szakítószilárdságából, hogy a lövések terhelése maradandó alakváltozást okoz. Deformációk lépnek föl, amelyek megváltoztatják a lövedékek kilépési irányát és/vagy torkolati sebességét. Természetesen nem válik kanyarlövővé. :)) A változás azonban mérhető.
A PBSZ egy nagyon jó hangtompító - szubjektív véleményem szerint - , de le a kalappal az előtt aki 100m-en túlra is pontosan lő vele
Igen. Valószínűleg zavarbejtően csendes, de cserében igen gyenge és pontatlan lesz. Ez volt az egyik fő hátrány, ami miatt nekem nem tetszett.
arra amire kitalálták - gyors rajtaütés , rövid idejű , kis távolságú tűzharc - nagyon is megfelel.
A következő néhány megjegyzés kizárólag az AK-63D tipusú gkr-ra ill. a PBSZ hangtompítóra vonatkoznak .
Hangtompító nélkül az említett fegyver csöve (ill más alkatrésze) 12db 30-as tár folyamatos (töltés, 30 ki egyben , töltés , stbstb) ellövésétöl nem olvad meg . 4-6 tár után már csk kesztyűvel lehet megfogni a mellső ágyat ill. a hátsó markolatot , 12 után már azzal se nagyon . A fegyver fa részeinek lakkozása ugyan megfeketedik , de a cső megolvadása 5-6 tártól csak mese , bár látom még tartja magát .
A PBSZ egy nagyon jó hangtompító - szubjektív véleményem szerint - , de le a kalappal az előtt aki 100m-en túlra is pontosan lő vele . Az ilyen hangtompítóval felszerelt gkr. 20-30 tár után szinte biztosan megtellik úgy az elégett lőpor maradványaival , hogy beragad (20-30 tárat persze nem valószínű , h ellőne bárki is egyetlen feladat alatt). Ha ezt a szutyok (hangtompítóval jóval több marad a fegyverben mint nélküle) meghül a fegyveren akkor a karbantartása kemény küzdelem . A gumikorong előbb utóbb - kb. 200-300 lövés után annyira tönkremegy , h a fegyveren minden lövés után töltőfogást kell végezni . Mindezek ellenére azért tartom jónak mert arra amire kitalálták - gyors rajtaütés , rövid idejű , kis távolságú tűzharc - nagyon is megfelel , fényjelenség nincs (én legalábbis nem láttam) , a zár csattogása a leghangosabb , karbantartása egyszerű . Nyilván , nagyobb precizitást követelő feladatoknál nem lenne megfelelő , de hadi célokra szvsz közel ideális .
Kíváncsi vagyok , mi erről a tisztelt topiclátogatók véleménye , én magam csak műkedvelő amatőr vagyok , de a hozzászólások stílusából és a kijelentésekből ítélve több valódi szakember is van itt .
