Miután a Skalár-e az egydimenziós vektor?-ral már úgyis jól lejárattam magam, így bátorkodom előhozni egy másik gyermekkori nümükémet.
Például itt az a csoda, amit a nemrég fellelt Archimédeszi Palimpszesztben is megtaláltak, miszerint a(z azonos magasságú és átmérőjű) henger=gömb+kúp
Mindigis zavart, hogy milyen szépek lennének a képletek, ha az a fránya Pi pontosan három lenne, és
nem 3,14...
Elhülyéskedtem a kérdéssel, de a legtöbb, amit a fagyos közönyön kívül ki tudtam váltani vele, az a fagyos elutasítás volt.
Talán mert belekevertem a Jóistent is.
Oly módon, hogy a Jóisten nem a térdén hajlította meg a teret (Pi<3 lett volna), nem is az ujjával csettintve (Pi=3 maradt volna) hanem ajkaival pontosan kiszámítva cuppantott (Pi=3,14... lett), mikor teret teremtette.
(Az Élet Értelme: http://zorroaszter.nolblog.hu/archives/2012/06/03/Az_Elet_Ertelme/)
De talán itt az indexen vannak érzőbb szívű olvtársak is.
Tehát a végső kérdés (The Ultimate Question):
Létezhet-e olyan speciálisan horpadt nemeuklideszi tér, ahol a pi pont három?
És ha létezik, ez lenne minden geometria ősanyja?
"Mint az út szélén veszteglő lerohadt autó. Az benne az izgalmas, hogy sikerül-e megjavítani, hogy tovább lehessen menni."
neked az a természetes, hogy megveszel egy autót, ami működőképes. aztán valamikor elromlik.
mi éppen egy új eszközt próbálunk megalkotni. de egyelőre úgy tűnik, hogy már a 'születése' pillanatától kezdve eleve működésképtelen lesz. nem teljesen, de éppen eléggé. ahogy az út szélén veszteglő autónak sincs minden baja.
na ezen a szinten ütközik a programozó formális logikája a mérnök urak másfajta észjárásával. én a vizilovakkal vagyok. ;)
"az absztrakt matematika csak azt jelenti, hogy az axiómáktól nem követeljük meg azt, hogy az igazságuk minden értelmes ember számára nyilvánvaló igazság legyen."
annak idején filozófiából azt tanították: az értékrend választás helyessége logikailag nem igazolható.
ez lényegében a nemteljességi tétel, csak más szavakkal.
"Ez oda-vissza igaz, nem csak egy irányban. Matematikailag kidolgozott modellt is lehet készíteni és ellenőrizni mondjuk a fizikában"
halkan megjegyzem, hogy mérnök gyártmányú főnökeim nem igazán jártasak a matematikában. (a négy alapműveletet ismerik, meg talán a gyökvonást. és néhány képletet.) heurisztikusan kezelik a problémákat/feladatokat. (néha következetesen rosszul, de az más kérdés.) viszont jelentős lexikális tudásuk van, anyagokról és alkatrészekről.
nekem meg az a bajom velük, hogy szoftvert készíteni csak a formális logika alapján lehet. egyelőre. mert a számítógép nem gondolkodik, hanem a betáplált utasításokat hajtja végre. és ennek az illesztése a valós világhoz, meg az emberek elvárásaihoz elég problémás időnként. sajnos a matematika nem természettudomány. de a feladatok megoldásánál másra nem nagyon támaszkodhatunk.
több milliárd dollárért detektorokat építsenek, amelyek alkalmasak ennek a hihetetlenül gyenge jelnek a megfigyelésére
Ha neked kellett volna fizetni, akkor biztos, hogy azt mondtad volna, hogy inkább ne mérjük ki a gravitációs hullámokat.
Gravitációs hullámok.
Megalkotunk egy elméletet, és kimérjük olyan műszerekkel, amit senki sem tud ellenőrizni, és aminek semmi hatása nincs (a rádióhullámokkal tudunk rádió jeleket fogni).
Csakhogy itt meg az a felismerésed hiányzik, hogy a kvantummechanika éppen hogy a valóság megismerésének egy mélyebb szintje.
A valóságos anyagi világot viszont csak a valóságos anyagi világból lehet megismerni, pláne ha mélyebb szintről van szó. Nem az a+b=b+a, vagy akármilyen más matematikai axiómákból. Nem úgy történt, hogy valaki kifantáziálta a Hilbert teret, és egyéb kvantummechanikai elméleti axiómákat, és mit ad Isten, éppen ilyen a valóság. És hurrá, a Hilbert térből lehet processzort, flash memóriát, lézert, fényképezőgépet gyártani.
Ezen az alapon, a sakk, malom, póker, römi, stb. játékokból is fel lehetne épiteni a valós anyagi valóságot, és lehetne számitógépeket gyártani.
Forditva volt: megfigyelték a valóságot, és utána gyártottak hozzá axiómákat.
A szivsebészek azért jó szivsebészek, mert rengeteg halott emberen gyakorolták a műtétet, és pontosan tudják, hogy mit, hogyan kell csinálni. Szerintem nem mennél el olyan szivsebészhez, akinek 0 gyakorlata van, de elméletben kitűnően ért a genetikához, molekuláris biológiához, matematikai axiómákhoz, és Hilbert terekhez. :-)
Megpróbálok mutatni valamit, ami talán megingatja abbéli hitedet, hogy a modell hülyeség, az ismereteket csak gyűjteni és rendszerezni kell.
Gravitációs hullámok.
Amikor azt altrelt (Általános Relativitáselmélet) megalkották, senkinek fogalmas se volt erről. Nem mértek, láttak, tapasztaltak semmi ilyesmit.
Nem volt egyéb, mint az altrel modellből piszok bonyolult matematikával kiszámítható eredmény. Tisztán az altrel axiómáiból logikai úton kiszámított jelenség.
Tehát még egyszer: nem arról volt szó, hogy láttak, mértek, tapasztaltak gravitációs hullámot, és erre rászabtak valami elméleti konstrukciók. Hanem alkottak teljesen más mérésekre alapozva egy elméleti modellt, amiből ez is következett. Egy váratlan, senki által korábban nem tapasztalt jelenséget írt le, jelzett előre.
Akkor még teljesen reménytelen volt méréssel igazolni a jelenséget. Kellett hozzá száz év műszaki fejlődése, de ez önmagában nem lett volna elég. Az is kellett hozzá, hogy sok ember eléggé bízzon a modellben ahhoz, hogy több milliárd dollárért detektorokat építsenek, amelyek alkalmasak ennek a hihetetlenül gyenge jelnek a megfigyelésére. Ráadásul az első detektorok nem is voltak elég jók, újabbakat, érzékenyebbeket kellett készíteni, míg végül sikerült. Megtalálták a gravitációs hullámokat, pont olyanok ahogy a 100 éve modell megjósolta, még olyan szerencséjük is volt, hogy a detektor elkapott egy olyan hullámot is, amelynek forrását fénnyel, távcsővel is meg lehetett látni.
Az absztrakt matematikai modell előnye jól látszik ebből a sima [tapasztalatgyűjtés, leírás, kategorizálás] módszerrel szemben. Nem csak a meglevő tapasztalatokból származó ismereteket magyarázza, hanem olyat is tud mondani, ami új, amit még nem látott senki, amire nem is gondolt korábban senki.
Te azt irtad, hogy nem tudjuk, hogy mi a valóság, és hogy hogyan lehet megismerni. Ezért használunk modellt.
Ez egy fontos dolog, és gyanítom, hogy nem érted rendesen. A fizikában akkor gondoljuk, hogy mélyebben ismerjük a valóságot - vagy ami ugyanaz, jobban modellezzük - ha több jelenséget tudunk vele kiszámítani, vagy pontosabban tudjuk kiszámítani. Nem gondoljuk, hogy egy újabb felismeréssel a végső igazság birtokába kerültünk, hiszen a természettudomány fejlődése során azt tapasztaltuk, hogy gyakran a nagyon sikeres modellek se tökéletesen pontosak, lehet jobbat alkotni.
Pl. Ptolemaiosz modellje (akkor még nem modellnek nevezték) jól leírja az égitestek mozgását, ki lehet vele számolni, mikor merre látszik mondjuk a Hold vagy a Vénusz.
Kepler modellje közelebb állt ahhoz, ahogy ma látjuk a világot, bár amit annak idején ellenőrizni is tudtak, abban nem feltétlenül adott pontosabb eredményt.
Newton modellje már arra is tudott mondani valamit, hogy miért éppen úgy mozognak az égitestek ahogy Kepler mondta. Sőt - ami forradalmi - kapcsolatba tudta ezt hozni egy olyan dologgal, amiről senki se gondolta volna hogy köze lehet a dologhoz: egy alma leesésével.
Einstein modellje pedig javítani tudott Newton pontosságán, pl. magyarázni tudta a Merkur mozgásának eltérését a newtoni számítástól, vagy a fény elhajlását a Nap mellett elhaladva. Sőt, olyan dolgot is mondott, amire korábban nem nagyon számított senki: hogy az idő kicsit se olyan ahogy gondolták, a jó órák se járnak feltétlenül egyformán.
Ezzel azt akartam megmutatni, hogy minden lépés hozott újat, jobb volt mint az előző, de nem volt maga a végső igazság. Einstein modelljét sem gondoljuk a végső igazságnak, annak ellenére, hogy jelenleg semmi ellene szóló megfigyelés nincs, és elképesztő sikereket ért el, volt olyan előrejelzése, amelyet csak 100 évvel később sikerült igazolni (gravitációs hullámok).
Egyre többet tudunk a valóságról, de nem gondoljuk hogy amit tudunk az a végső igazság. Modell, nem pedig valamiféle kőbe vésett igazság.
Erre irtam, hogy ha nem tudjuk hogy mi a valóság, akkor valóságos anyagi dolgokat sem tudunk létrehozni.
Írni írtad, csak nem igaz. :-)
Minden anyagi dolog létrehozásához ismernünk kell az anyagi valóságot legalább addig a szintig, ameddig létre tudjuk hozni
Ez rendben van. Csakhogy itt meg az a felismerésed hiányzik, hogy a kvantummechanika éppen hogy a valóság megismerésének egy mélyebb szintje. Olyan dolgok elkészítését teszi lehetővé, amelyeket enélkül nem sikerülne. Ilyen az összes modern processzor, flash memória, lézer, fényképezőgép.
Most persze ismételgetheted, hogy ugyan dehogy, ezeket egész máshogy tervezik. Csak az a szépséghibája a dolognak, hogy neked fogalmad sincs erről, én meg értek hozzá, ezt tanultam, pontosan tudom hogyan használják a kvantummechanikát ezekben az eszközökben. Például a diplomamunkám lézerekkel volt kapcsolatos.
Nem találnád furának, hogy ha egy szivsebész a szivsebészetet valamiféle matematikai/fizikai axiómákra és modellekre épitené, ami józan ésszel nem belátható, és a szivsebészeken kivül senki sem értene?
Meg fogsz lepődni. Én kifejezetten megnyugtatónak tartanám ezt, mert azt jelentené, hogy a szívsebészet szintet lépett, sokkal megbízhatóbb alapokra sikerült helyezni mint ahol most tart.
Példa erre a genetika vagy a molekuláris biológia, amely forradalmasította a biológiát, és egyre nagyobb szerepet kap az orvostudományban is. Nagyon más ez, mint a korábbi módszer, hogy teszem azt sikerült találni egy jó kis gyógyfüvet, de senkinek lövése se volt, hogy mi a hatásmechanizmusa.
Megjegyzem, most se érted, mit miért tesznek a szívsebészek, szóval neked ugyan mindegy.
Ezzel hogy lehet félvezetőt épiteni?
Ha elég jó vagy a felvételihez, elvégzel minimum 6 évet mérnök-fizikusi szakon, akkor megértheted. Anélkül vagy elhiszed azt amit azok mondanak akik értenek hozzá, vagy nyomod a saját butaságaidat a végtelenségig.
Te azt irtad, hogy nem tudjuk, hogy mi a valóság, és hogy hogyan lehet megismerni. Ezért használunk modellt. Erre irtam, hogy ha nem tudjuk hogy mi a valóság, akkor valóságos anyagi dolgokat sem tudunk létrehozni.
Minden anyagi dolog létrehozásához ismernünk kell az anyagi valóságot legalább addig a szintig, ameddig létre tudjuk hozni (kocsi, repülő, mobiltelefon, számitógép, félvezetők, stb.). Matematikai axiómákkal és tételekkel (pl. a+b=b+a, Pitagorasz tétel, stb.) semmilyen valóságos dolgot sem tudnánk létrehozni. Mert a valós dolgok létrehozásához meg kell tapasztalnunk az anyagi világot. Félvezetőt sem tudnál épiteni, ha nem tudnád pl., hogy melyik anyagnak mi a tulajdonsága. Ezt semmilyen matematikai, newtoni és kvantummechanikai,stb. axióma és tétel nem mondja meg.
Nem találnád furának, hogy ha egy szivsebész a szivsebészetet valamiféle matematikai/fizikai axiómákra és modellekre épitené, ami józan ésszel nem belátható, és a szivsebészeken kivül senki sem értene? A szivsebészet egy konkrét anyagi valóság, és a félvezető is egy konkrét anyagi valóság.
A mérnököknek nagyon pontosan kell számolni, nagyon konkrét dolgokat. A kvantummechanikában pedig van a határozatlansági reláció, illetve az elektron eloszlásának valószinűségfüggvénye. Sem a határozatlanság, sem a valószinűség nem pontos, nem preciz számolás.
Te komoly mérnöki dolognak tartod a kvantummechanikában az élő/halott macskát a dobozban (Schrödinger macskája)? Éppen ez a bölcsészeti dolog. Ezzel hogy lehet félvezetőt épiteni?
Mikor Gergo73 még írt neked (mert azt hitte, értelmes ember vagy) akkor megírta pl. a 159. hozzászólást. Ebben tömören, pontosan, világosan benne van a felvetésedre a válasz.
Az első két sor így szól:
Az a kérdés, hogy pontosan mit nevezel geometriának: mik az axiómáid azon felül, hogy minden kör kerülete legyen az átmérő 3-szorosa? A válasz ezektől az adalék axiómáktól függ.
Sajnos ezt már nem fogtad fel, mert neked a "geometria" nem egy axiómarendszer, hanem valami lila köd.
Ezután megmutatta, hogy 2 dimenziós Riemann-sokaságok esetében nem létezhet olyan, amely megfelel az elképzelésednek. Ehhez megadott egy képletet, amiből ez látszik, és azt is, hogy hol nézhetsz utána:
(3.8)-at Morgan: Riemannian Geometry: a Beginner’s Guide (2nd ed., 1998) könyvében. Ebből a formulából kiderül, hogy egy (kétdimenziós) Riemann-sokaságon egy fix p pont körüli r sugarú kör kerülete
2pi*r - G*pi*r3/3 + O(r5)
Ehhez sajnos tudnod kellett volna, mi az a Riemann sokaság, vagy legalább annyit, hogy az a lila köd ami a fejedben él geometria címszó alatt, az leginkább ennek egyik változata.
A továbbiakban leírta, hogy ha a "geometria" szón nem Riemann sokaságot hanem akármit értesz, akkor lehetséges az elképzelésed:
Ellenben van (izometria erejéig) pontosan egy olyan (kétdimenziós) Banach-tér, amiben minden kör kerülete 3-szorosa az átmérőnek. A Riemann-sokaság és a Banach-tér két különböző állatfajta, másként általánosítják az euklideszi síkot, más axiómákat elégítenek ki.
Na most, egy értelemmel megáldott ember ezt megérti, vagy ha nem érti meg (ismeretek hiányában, ami nem szégyen) akkor utána néz, első helyen a linkelt könyvben. Vagy belátja hogy magas neki mint nyúlnak a farzseb, és elengedi.
De nem, te nekiálltál hőzöngeni, mert ahhoz is buta vagy, hogy észrevedd, más érthet olyasmihez amihez te nem.
A fizika órákon abszolút nincs szó semmiféle épitkezésről.
Az alapokat tanították meg neked, azzal mondjuk faéket meg gémeskutat lehet méretezni. Hídhoz, toronyházhoz kicsit több fizika kell, meg a fizikán alapuló speciális ismeretek. Ezeket szakirányú egyetemeken tanítják. Ezért léteznek mindenféle mérnökök, így építészmérnökök is, nem pedig építőmesterek inasai. Statikát tanulnak pl, ami a newtoni mechanikán alapul.
Az épitkezéshez ki kell tapasztalni, hogy melyik anyag a legalkalmasabb, és hogyan kell megépiteni. Ezek az ismeretek kellenek hozzá, nem axiómák, definiciók és modellek.
A középkorban pontosan így is csinálták. Nagyon komoly dolgokat építettek, sok szempontból szebbeket is, mint manapság, de sok száz méter magas felhőkarcolókat pl. nem tudtak építeni. Ilyet már nem lehet bölcs öregek saccolgatásai alapján építeni. Számolni kell rengeteg dologgal, talaj terhelése, szilárdság, önsúly, rugalmasság, szélnyomás, rengésállóság, rezonanciák és így tovább. Rengeteg olyan dolog, amelyet csak mély, modellekben megtestesülő ismeretekkel, számításokkal lehet megtervezni.
A kvantumfizika axiómái, amiket előbb beirtál, ezekről semmit sem mondanak.
Mit gondolsz, mi a fenének létezik mérnök-fizikus, miért ilyeneket keresnek a félvezető gyártók, és nem olyan öntudatos bölcselkedőket, mint te??? Majd te jól elmagyaráznád nekik, hogy hülyeség a kvantummechanika, tervezzenek inkább józan paraszti ésszel félvezetőket. Könyörgöm, egyáltalán az a szó hogy félvezető, sem érthető kvantummechanika nélkül.
Te teljesen tudatlan vagy, és érthetetlen okból rögeszméddé vált, hogy a fizika gyerekek gyötrésére való, a mérnökök tök feleslegesen tanulnak fizikát, mechanikát, statikát, azokkal úgyse mennek semmire. A villamosmérnökök majd hasraütéssel terveznek antennákat, meg bölcsészek agymenései alapján tri-gate fet-eket. Az lesz majd a szép, mennénk vissza a középkorba rövid úton.
Én ezt kezdem unni, ha neked így jó, maradj meg ilyennek...
Eddigi hisztid alapján több fogad van, mint az IQ indexed. Próbálj szépíteni valamelyest. Talán még Maxtion olvtárs is besegít.
Tudod az öncélú fröcsögés már kevés ahhoz is, hogy egy beképzelt köcsögnek nézzelek. Produkció nulla, akkor meg mire az ugatás?
Ha majd a szabadon szárnyaló gondolataidból kihámozod a csodálatos kérdésed értelmét lehet miről beszélni. De te csak az elmeroggyantak nótáját tudod fújni, mert ugyan válaszolják már meg az elmebeteg kérdését, de minek. Megértetted? Nem. Akkor meg mi a francért riszálod itt magad? Elfogyott az anyag?
Mint 40-es IQ alatt általános, erős szövegértési nehézségeid vannak.
És úgy látszik, elkerüli a figyelmedet a kérdőjel is a topicnyitóban. Tudod az a horogszerűség alatta ponttal. Amit néha sormintának nézel akkor is ha csak egy van belőle.
Tehát a kérdésem volt, hogy ha axiomatikusan kimondjuk ezt, akkor abból származik-e ellentmondás. Vagyis elméleti síkon megkonstruálható-e olyan PI=3.0 tér, ami ellentmondásmentes.
Átfogalmazva ez volt a kérdésem.
De úgy is tudom, egy szót se értettél belőle.
Továbbá emlékeztetnélek benneteket arra is, hogy többször mondtam, nem is egyszer: nekem jó a cáfolat is.
De az nem cáfolat, hogy kapok egy linket egy könyvről, amiben nagyjából hasonló a téma legalábbis annyiban, hogy nemeuklideszi terekről szól. Amikor meg azt mondom, hogy konkrétan melyik rész mondja az állításodat, akkor arra süket csönd a válasz.
Neked is mondom amit a többieknek:
Ha azt állítjátok, hogy Gergo73 megmutatta melyik ez a rész, akkor hajrá: ismételjétek el.
De ti csak hablatyoltok helyette. Mellébeszéltek és várjátok, hogy elterelődjön a szó ismét erről, és folytathassátok a süketelést.
Tehát nyitott a pálya neked is mint constructnak és Fat Old Sunnak.
Mutasd meg a belinkelt irodalomban, melyik rész igazolja Gergo73 állításait.
Ne csak általánosságban pampogjatok légbe.
Bár tudom, a légbepampogás az a szakma, amiben a legjobbak vagytok.
Ti, akiknek az IQ-ja 40 alatt van, ti vagytok sokkal kevesebben.
Hát kedves IQ-bajnok olvtársam itt a nagy lehetőség: Mutasd be a geometriádat, ahol a kör kerület/átmérő éppen 3, függetlenül attól, hogy hova választjuk a kör középpontját. Bizonyíthatod, hogy nem vagy kretén és jogosan pocskondiázod a nagyérdeműt. Maxtion olvtárs már biztosan a segítségedre lesz és a szabadon szárnyaló "gondolataidat" senki nem korlátozza. Nosza, elő a farbával.
(A hiszti most nem számít bizonyításnak, vezesd elő tisztességesen, ahogy illik egy tudóshoz.)
Azt mondtam nektek, hogy ha nem csak légbepampogtok szokásotok szerint, akkor igazoljátok az állításotokat és mutassátok meg, Gergp73 hol bizonyította az állításait.
De nem mutatsz semmit, csak mellébeszélsz és reménykedsz, hogy majd elfelejtjük ez a szálat is, és mehet a süketelés tovább.
Mit érthetnék én félre? Oly egyszerű vagy a pinduri agyacskáddal mint egy faék. És bárki megerősíti, hogy a plasztikusan előadott üres fej kongásod is csak személyes élmény folytán lehet ilyen életszerű. Nekem speciel meg kell hozzá erőltetnem a képzelőerőmet és beleélő képességemet, hogy elképzeljem, milyen tapasztalataidra is gondolhatsz.
"szokásos fröcsögő átkozódásoddal"
Ti tényleg ugyanabba a kisegítő iskolában jártatok Mungóval, Constructtal és a többi hígaggyal.
Azt hiszitek, egy matematikai témában is működnek a primitív, politikától ellesett hangulatkeltő ócskaságaitok, amiket észérvek hiányában erőlködtök ki a parányi agyacskáitokból. Csak be ne csináljatok a nagy erőlködéstől.
Vagy már megtörtént?
"dühös vagy a matematikára, mert síkhülye vagy hozzá"
Mert ugye ha ezt írod, akkor akinek 40 alatti az IQ-ja, talán azt hiheti, hogy te nem vagy síkhülye.
De sajnos rossz hírem van. Ti, akiknek az IQ-ja 40 alatt van, ti vagytok sokkal kevesebben.
Még ha itt hemzsegtek is.
Bárki végignézheti, mit alkottál itt ebben a topicban. Vagy egyáltalán itt az index fórumon.
Már többször elmondtam, és igyekeztem megvilágítani a nehezebb felfogású olvasóknak is, ahogy ugyanezt megtették itt mások is. Mit nem értesz rajta? De most már bele kell nyugodnunk a változtathatatlanba.
A tapasztalatokat axiomatikus alapon álló matematikai formalizmusban, modellben összegezték. Nem csak építőipari tapasztalatokat, hanem a mechanika mindenféle tapasztalatát, leejtett kövektől égitestek mozgásáig, anyagok szilárdságáról szerzett ismereteket, és így tovább.
Az égitestek mozgásának semmi köze az épitkezéshez. A fizika órákon abszolút nincs szó semmiféle épitkezésről. Hogy hogyan kell épitkezni, azt kitapasztalták már az ókorban. Már akkor is épültek piramisok, hatalmas épületek, templomok, stb (lásd Salamon temploma). Tirusz királya, Hiram küldött épitészeket és munkásokat.
Nem tudom, hogy mire alapozod, hogy a középkori katedrálisok összedőltek, ha már az ókorban sem dőltek össze.
Az épitkezéshez ki kell tapasztalni, hogy melyik anyag a legalkalmasabb, és hogyan kell megépiteni. Ezek az ismeretek kellenek hozzá, nem axiómák, definiciók és modellek.
A tirusziak nagyon jó hajókat is épitettek, az ottani cédrusfákból. Kitapasztalták, hogy ez a fa megfelelő a hajókhoz.
Az égitestek mozgásából nem készitünk semmit. Ezért lehet modellt alkalmazni. Mindegy, hogy a Földhöz, vagy a Naphoz rögzitjük a koordinátarendszer origóját, ugyanaz a számolás jön ki. Amit meg számolunk, az relativ, mert a mozgás, út, idő, sebesség relativ.
A 2 példa között nagyon jól látható a különbség: ha valamit létre kell hoznunk, akkor konkrét ismeret kell a való világról, és modellekkel semmire sem megyünk. Ha relativ dolgokról beszélünk (út, idő, sebesség, erő, energia, stb.), és semmit sem kell létrehoznunk, akkor épithetünk modelleket.
Nem csak ezekre, hiszen olyan hétköznapi tapasztalatok is kellene, hogy hol van az ember szája meg a füle, hogyan tart a füléhez egy kis dobozt stb
A repülőnél sem álllitottam, hogy hétköznapi ismeretekre van szükség. Nagyon is NEM hétköznapi ismeretekre van szükség, hanem arra van szükség, hogy tudjuk, hogy hogyan emelkedhet fel a repülőgép, és hogyan maradhat fenn a levegőben, hogyan adagoljuk a benzint, és még rengeteg minden.
A rádiózáshoz sem hétköznapi ismeretek kellenek, hanem tudni kell hozzá, hogy hogyan terjed a hang, stb. A mobiltelefonhoz pedig még több ismeret kell a valós anyagi világról. Azt is kell tudni, hogy milyen anyagból kell megépiteni, stb. A kvantumfizika axiómái, amiket előbb beirtál, ezekről semmit sem mondanak.
Mindenesetre, a repülőgépnél sincs semmiféle modell.
Valamit létrehozni igy működik: megismerjük, megtapasztaljuk a világot, és leirjuk a tapasztalatainkat, ezt nevezhetjük "axiómáknak". Pl. az épitőiparban lehet az, hogy hogyan készitsünk téglát és hogyan keverjük ki a maltert. Azért tartjuk logikusnak, mert látjuk, hogy igy működik a világ.
A forditottja nem működik: kitalálok valamit (bármit), és azzal létrehozok valami valós anyagi dolgot. A sakkal és egyetlen játékkal sem lehet létrehozni semmi valóságosat.
CSAK modellekkel és kvantummechanikai axiómákkal semmiféle félvezetőt nem épitesz. Az axiómákból és modellekből azt sem tudnád, hogy hogyan fogj hozzá: pl. milyen anyag kell. Ezt megtanultad máshol, mástól, csak ezekről az ismeretekről nem beszélsz. Úgy teszel, mintha a valós anyagi világról való tudásod nem is létezne, és CSAK kvantummechanikai állitásokból létre tudnál hozni valamit.
A te észbeli képességeid valahol a papucsállatkáé és az amőbáé között van. Úgyhogy teljességgel lehetetlen, hogy ennél magasabb szint belátására és rangsorolására képes lennél.
"amivel Gergo bebizonyította ...."
Ha bebizonyította, akkor tessék: ismételd el.
De csak kamuzol és halandzsázol, ahogy a munkanélkülieknek indított PR-os tanfolyamon próbálták a fejedbe verni.
"túl forró a dühöd", "hisztizel", "ideges vagy" stb. stb. remek érveket és vitatechnikát, és jolly jocker trükköket is ott tanították?
Akkor ezek szerint onnan ismeritek egymás Munkóval, Old Fat Sunnal, constructtal és az egész Gondolatgyilkos Kommandótokkal.
Valamiért nem tudtad megérteni azt az igen egyszerű okfejtést, amivel Gergo bebizonyította, hogy nem létezhet olyan geometria, amit a topik beharangozójában kérdeztél. Nem nagy ügy, történt már ilyen ezerszer. De te valamiért rettentőre belezöldültél, s már jó ideje elég méltatlan hangnemre váltottál. Vagy te máskor is ilyen dühödt vádaskodó indulatok kíséretében művelted a gondolkodást? Akkor csináld inkább egyedül, úgy legalább nem járatod le magad jobban.
Tanácsolnám még, hogy keress valami másféle elfoglaltságot, mert ehhez túl csekély az észbeli képességed, és túl forró a dühöd.
"Azt, hogy a képlet így szerepel a megjelölt könyvben, azt egyszerűen elhiszem Gergo73-nak, mivel eddigi fórumos működése alapján abszolút hitele van nálam. Azt is elhiszem, hogy a képletet a könyv szerzője sem hasraütés alapján írta oda, hanem levezette, és a levezetése jó. "
Vagyis elhiszed hogy Gergo73 értelmezése - miszerint nem létezik-e pi=3.0 geometria - helyes.
Hit alapján, kedves Hitvalló Mmormota.
Mert ugye Gergo73 nem volt hajlandó megmutatni, a könyvben melyik passzus is mondja ezt ki.
Ezt a kérdést remekül kerülgette. Azt mondja, ott egy könyv, amiben a témára emlékeztető szöveg van. Nesze rágd át magad rajta. Nesze semmi fogd meg jól.
Nem véletlen, hogy az axiómák és a valóság viszonyára vonatkozó kommentemre nem válaszoltál. Mert gőzöd sincs róla, miről van szó. És ez esetleg kiordítana a válaszodból.
Halandzsázni, meg hozzá politikai sárbirkózásból ellesett érvekkel dobálózni az viszont megy.
Teljesen behülyültél. Politikára hivatkozol, mikor egy rohadt nagy csúsztatás a "hitvalló mmmormota", hiszen a valóságban két dologról volt szó:
- elhiszem hogy egy fórumtárs nem hazudta, hogy a beidézett képlet az általa linkelt könyvből származik, anélkül hogy ellenőrizném
- elhiszem, hogy a képlet bizonyított, anélkül hogy ellenőrizném
Ez nem hitvallás, hanem napi gyakorlat, munkamódszer. Ha mindig mindent ellenőriznék, az ellenőrzés kiindulási adatait majd annak elemeit is a végtelenségig, nem lehetne semmit csinálni.
Ha érdemi ok lenne arra hogy feltételezzem, a fórumtárs nekiáll hazudni, vagy hogy egy kiadott, vagyis széles körben ismert műben a képlet hibás, az egy másik helyzet lenne, akkor megérné ezzel foglalkozni. Ilyen ok nem merült fel.
Azt viszont látom, hogy te nem értesz semmit, mert felfújt hólyag vagy.
