Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
CHIPMAKER Intel demonstrated an experimental prototype system running Windows from a solar cell that had a desk lamp as its primary light source.
The solar cell was about the size of a postage stamp and the system was capable of running Windows and a couple of applications including a "funny animation". The staging lights probably helped too but still it was apparent that the system was running on a very small amount of power.
Paul Otellini, president and CEO of Intel said "This was obviously just a technology demo since we have no plans to productise solar powered computing....yet, but it's a clear statement of the direction and capability of what we can do with our transistor technology."
Ez már a harmadik csődbe ment USA napelemcég ebben az évben.
Kínai árverseny és elpárolgott a kockázati befektetők 1 milliárdja meg az 500 milliós állami hitelgarancia is.
"China's solar rise seen in Solyndra's fall
SAN JOSE, Calif. High manufacturing costs, a niche product form factor, massive competing investments from China and a sluggish economy are all being blamed for the demise of Solyndra, one of the most high-profile and innovative solar panel makers in the U.S. The Fremont, Calif.-based solar panel maker, whose large fabs are a landmark along Silicon Valley's I-880 freeway, announced it plans to file for Chapter 11 bankruptcy. The company's problems do not reflect on the potential of its emerging copper indium gallium selenide (CIGS) technology or thin film approaches.
(...) About 54 percent of all solar panels, mainly using crystalline technology, came from China and Taiwan in 2010, a figure expected to rise to 60 percent in this year. China's manufacturers started aggressively pricing the panels last year at rates as low as $1.20 per Watt, lower than Solyndra's manufacturing costs. (...) The company reportedly raised more than a billion dollars in venture capital and got a $535 million loan guarantee from the U.S., Department of Energy. President Barack Obama visited the Fremont plant last year, holding it up as an example of U.S. innovation in clean tech."
sziasztok új vsgyok ezen a fórumon . egyre jobban érdekel a napelemmel kapcsolatos
történet . jelenleg a vaterán nézegetem a napelemeket de nem igazodom el a paraméterekkel ár érték- aránnayal stb kapcsolatban. panelben lakom és egy sziget üzemű kis rendszerben gondolkodom.nap kollektort már készítettem több fajtát is . jelenleg is működik egy a lakásban a használati melegvizet állítja elő.kisebb fogyasztókat szeretnék üzemeltetni napenergiáról de lehet hogy abból többet.tv , számítógép ,hűtőszekrény , napkollim keringető szivattyúja stb.van kedve valakinek beszélgetni a témáróll?
A napelem-számok ugye nem jönnek ki, ekkor jön az állami pénzek herdálása
Majd a csőd...
Evergreen Solar Inc., the Massachusetts clean-energy company that received millions in state subsidies from the Patrick administration for an ill-fated Bay State factory, has filed for bankruptcy, listing $485.6 million in debt.
Evergreen, which closed its taxpayer-supported Devens factory in March and cut 800 jobs, has been trying to rework its debt for months. The cash-strapped company announced today has sought a reorganization in U.S. Bankruptcy Court in Delaware and reached a deal with certain note holders to restructure its debt and auction off assets.
The Massachusetts Republican Party called the Patrick administrations $58 million financial aid package, which supported Evergreens $450 million factory, a waste of money.
The bankruptcy of Evergreen Solar is another sad event for the Massachusetts company and highlights the folly of the Patrick-Murray Administration which has put government subsidies into their pet projects instead of offering broad based relief to all Bay State employers, said Jennifer Nassour, head of the state GOP.
Offtopic ide vagy oda, a napelem kissé macerásabb,nem is ajánlom, de azt is megcsináltuk.
Barkács napelemet is láttam akkuval, meg mindennel, az se volt több 8 000ft-nál. Az egész úgy kezdődik hogy keress egy osztrák bolhapiacot és vegyél egy gagyi napelemet.(Ez a fele macerás, elismerem, de nagybátyámnak sikerült) Csak az a fontos hogy a kimenő fesz max 13 volt legyen minimum 12. És peszer le tudjon adni min 1 ampert (tehát minimum 12 watt). kell hozzá egy 12 voltos motorkerékpr vagy autóaksi. (nem baj ha régi, csak nehogy eresszen) Mivel a mi napelemünk védve volt visszatöltés ellen nem kellett kiegészítő áramkör, szimplán csak rá kellett csavarni a vezetéket sz akksira. A mienk egy agyonhasznált traktorakksi volt 100Ah eredetileg, talán 20 körül akkorra. 1 db skoda tompított lámpát (skoda 105) és egy kapcsolót tettünk rá. Primitív,de 2 éve üzemel éjjeli világításként, és akkutöltőként a traktorokhoz.
Amúgy ez többnyire nem ilyen könnyű, itt véletlenül passzolt minden. Viszont általánosságban a napelem arányleg könnyen és főleg olcsón házasítható autóelekrtronikával. Főleg akksival és izzóval.
kell 1DB 200 l-es hordó (matt fekete) Ezt ki egy cölöpre, mezei slaggal tölthető, majd csapot rá, és nyárra megvan a kis kerti zuhany. Tapasztalatból mondom hogy 50-60 fokig fel tud melegíteni 50 liter vizet. a hordót meg kell fordítani mert az alján a kupak helyére lehet tenni a csapot (mi hegesztgettünk pl), a tetejére kis (tényleg kicsi) lyuk kell, a slagnak. Addig kell tölteni hogy a slag ne érjen a vízbe.. és kész kb fél nap munka volt nekünk is. És még egy dolog. Esővízzel jobb nem tölteni.
Valamikor a lovak és tehenek számára lekaszáltak mindent, tájgondozásnak se rossz. Háztáji feldolgozását nagyon is el tudom képzelni, ugyanúgy, ahogy a napelemtáblákat a háztetőn. (A kicsi az szép, a nagy meg beláthatatlan következményű.)
Kétszázmillió dolláros befektetéssel két év alatt épülhet meg Európa legnagyobb, 100 megawatt teljesítményű naperőműve Törökországban. Szükség is van az energiatermelés bővítésére: a török gazdaság és népesség gyors ütemű növekedése következtében az ország energiaigénye évente 6-8 százalékkal emelkedik, ám a fogyasztás alig harmadát képesek hazai forrásból ellátni.
Törökországban a napos órák száma átlagosan 7,2 naponta (Magyarországon 5,4), ennyi idő alatt 3,6 kilowattóra napsugárzás éri négyzetméterenként a földfelszínt, ami 1311 kWh/négyzetméter évente. Az ország adottságai helyenként a napsütötte Spanyolországéhoz mérhetők, a napsugárzás mennyisége az 1500 kilowattórát is elérheti évente.
Törökország adottságait figyelembe véve 1 MW (1000 kW) teljesítményű telep 300 háztartás éves szükségletét fedezheti, és mintegy kétezer négyzetmétert igényel. Érthető, hogy ha ennek százszorosáról van szó, nehéz a helyválasztás - termőterület ugyanis az uniós szabályok szerint sem jöhet szóba. Az ország területén nyolcmillió négyzetméter, azaz 800 hektár terület alkalmas napkollektor telepítésére, állítja az elektromos energiaforrásokat kutató és felügyelő állami szervezet.
Eddig azonban állami támogatás híján kevesen tekintették jó befektetésnek a napenergia kiaknázását. Ám most az amerikai-holland GiraSolar bejelentette, hogy két év alatt kétszázmillió dolláros befektetéssel óriási naperőművet épít Törökország valamelyik déli régiójában. Ráadásul a napelemeket is az országban gyártatná: "Ugyanannyiba kerül itt, mint Kínában, de megtakaríthatjuk a szállítási költséget", nyilatkozta a cég vezetője, Wieland M. Koornstra a Hürriyet című napilapnak.
Támogatja a török állam a napenergiát
A hirtelen lelkesedés annak is köszönhető, hogy 2010 decemberében a török parlament elfogadta a megújuló energiáról szóló törvényt, amely szerint a napelemekkel termelt villamos energia kötelező átvételi ára kilowattóránként 0,133 amerikai dollár (24,58 Ft). Amennyiben pedig a megújuló energiát termelő létesítmény eszközparkja Törökországban készül, kilowattóránként további négy-huszonnégy dollárcentnek megfelelő támogatást kaphat a vállalat az indulástól számított öt évig.
Magyarországon ez az összeg jelenleg 26,46 Ft/kWh.
A török gazdaság és népesség gyors ütemű növekedése következtében az ország energiaigénye évente 6-8 százalékkal emelkedik. Az Európai Unióban az energiafogyasztás átlagos növekedése éves átlagban 0,7 százalék az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. A 99 millió tonna kőolajjal egyenértékű török fogyasztás alig harmadát képesek hazai forrásból ellátni, a többit importból fedezik. Az állami energiastratégia becslése szerint a fogyasztás 2020-ra 218 millió tonnára nő. Megújuló forrásból (főleg biomassza és vízerőmű) 9 millió tonna kőolajjal egyenértékű energiát állítanak elő, ami az összes energia-termelés 9,5 százaléka (Norvégiában ugyanez az arány 40 százalék, Magyarországon 7,3 százalék)
Törökország energiafogyasztásból eredő CO2-kibocsátása több mint kétszeresére nőtt 1990 óta. Így, jóllehet aláírta a 2009-es kiotói egyezményt, önmagára nézve nem szabott kibocsátási korlátot, áll a Nemzetközi Energia Ügynökség országjelentésében. Amennyiben Törökország az Európai Unió tagjává válik, rá is vonatkozni fog az az uniós irányelv, amely szerint 2020-ig 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát. Az EU ráadásul fontolgatja, hogy szén-dioxid-kibocsátáson alapuló adót vet ki tagországaiban (autóiparát féltve Németország már hangot adott tiltakozásának).
A török naperőmű azonban aligha marad sokáig Európa legnagyobbja, hiszen Görögországban 200 megawatt kapacitású telepet terveznek. Jelenleg Európa legnagyobb fotovoltaikus erőművei sorrendben a Montalto Castro (84,2 MW) Olaszországban, a Finsterwalde (80,7 MW) Németországban, a Rovigo (70 MW) szintén Olaszországban, az Olmedilla (60 MW) Spanyolországban és a Strasskirchen (54 MW), valamint a Lieberose (53 MW) Németországban. A világranglistán nagyobb léptékben számolnak: Kaliforniában 500 MW teljesítményű naperőmű építése a cél, Kínában pedig egyből 2 GW (2000 MW).
Szerintem meg nem ismersz elegge.:) Idaig amit a hazba beepitettem rendszereket es a hoszigetelest is, nem azert csinaltam, mert megterul, hanem azert mert olcsobba teszi az eletet es joval komfortosabba. Igaz, a kolcsont amit felvettem a felujitasra, azt az energiamegtakaritasbol is fizetem, de mar csak nem egesz 5 ev es utanna havi 145 eurom a zsebemben marad, amit ma a kolcson torlesztesere fizetek havonta. Ha uj hazat epitenek, akkor az is biztos, hogy egy szolgaltatonak sem fizetnek, de kozben meglenne az osszes komfort ami ma is megvan. Ezert tovabbra is a velemenyem, hogy a megterules egy rossz szo , amit nem csak a napelemek eseteben utalok.
Az embernek akkor kell az olcsobb jovo megteremtesen gondolkodnia, amikor van ra forras.
"Ha veszel egy LCD tevet az mikorra terul meg osszehasonlitva egy olyan csaladdal, ahol a TV-t nem is veszik meg. Egy telikert a hazhoz epitve mikor terul meg? Az auto mikor terul meg? Es meg sorolhatnam, de minek?"
A felsoroltakat az élvezetükért veszed meg.
Én (és igen sokan mások) nem élvezem az energiát csak indirekten használom és így elsősorban az ára és a használat kényelme érdekel.
" Itt jelenleg a napenergiarol beszelgetunk es szerintem pont az altalam felvazolt megoldas volna a jovobeni jarhato ut. Igy minden ujonan epulo hazon lenne ilyen rendszer es a regi hazakat igy segitenenk az energiaellatashoz, kozben meg segitenenk az elektromos halozatot uzemeltetoket is, hogy ne kelljen plussz uj eromuveket epiteni. "
Az energia hálózatban tárolása eleve csak addig járható alternatíva, amíg elhanyagolhatóan kevesen vannak a napelemes termelők. Mihelyst jelentős mértékű lenne a napelemes termelés, akkor a hálózat nem tudná megoldani az ingadozásokat.
De abban egyetértek, hogy amíg kevés számú napelemes termelő van, addig meg kell nekik engedni, hogy a hálózatban tárolják az energiát.
Viszont mindenfajta dotált fizetést hibásnak tartok.
"Másrészt a 24,71 forintot sejtésem szerint rendeletmódosítással lehet mozgatni, bármikor lehet több vagy kevesebb.Most akkor az ember hogyan tervezzen egy napelemes rendszert 25 évre?"
Sajnos a szél is felületre elosztott energia.. A torony csak a hatásfokot javítja, de nem növeli a felületet, így korlátozott (és drága) a kinyerhető energia.