Keresés

Részletes keresés

Mumu Creative Commons License 2007.04.04 0 0 1151
Kétségtelen ez egy oylan momentum mikor elöször kapjuk el Iran fanatikusait  visszavonulni. Ugyanakkor meggyözödésem -valahol már irtam...hogy az oroszoknak van egy bizonyos közvetitö szerepük. Gondold el: elöször megjellenik egy orosz ujsagba hog az amerikaiak  ausgerechnet pénteken hajnalba megtámadka  Iránt. Aztán egyik orosz katonai vezeto arra keri Amerikat jol gondolja meg az irani tamadas, Ezzeknek a megjellenesek  utan pedig az iraniaknak  valositani tudjak a komoly veszelyt es kerik az angolok szabad elvonulasat...szep munka. De lehet hogy csak fantaziam  gyumolcse...
Előzmény: Gavriel (1150)
Mumu Creative Commons License 2007.04.04 0 0 1149
Elengedték a brit katonakat. Meghátralt volna Irán? Igazak lehetett a támadás sal kapcsolatos hirek ? Vagy az oroszok közvetitettek és igy elöször elhireszteltek az orosz mediaba hogy tamadas lesz,aztan ovtak az amerikaiakat a tamadastol-amit nem is terveztek-igy hitelsebbnek tartva elérték a perzsáknál a katonák elengedését ? 
Mumu Creative Commons License 2007.04.02 0 0 1148
Kedves Ikaljan ,egy izlammal kapcsolatos kerdest teszek fel Nekd  az Adonaj-Allah topicba. Azert irom ide hoyg felhivjam kedves figyelmedet ra.
ikaljan Creative Commons License 2007.04.02 0 0 1147

... első megjegyzésedre... az angol szöveg csak annyit illusztrál, hogy az általad belinkelteknek abszolut semmi köze nincs a 194-es határozathoz. (mégcsak témájában sem)

 

Tény viszont a nemzetközi jogban nincs olyan, hogy visszatérési jog több nemzedéken keresztül.

 

ez butaság. Két dologgal sem vagy tisztában.

1. a nemzetközi jog, az nem valamiféle nemzetközi jogszabálygyűjtemény, hanem a nemzetközi egyezmények összeségét értjük rajta. (ilyen értelemben az ENSZ működése azért a nemzetközi jog része, mert nemzetközi szerződések alapján kötelezték magukat a tagállamok az ENSZ határozatok betartására.)  Ergo olyat állítani, hogy a nemzetközi jogban nincs benne, csak a palesztinokra találták ki, eleve tévedés. (ha már kitalálták, akkor a nemzetközi jog része)

 

2. Maga a tény sem igaz, hogy csak a palesztinok esetében találták volna ki. Az ENSZ általános gyakorlata ez. Az ENSz határozataiban a menekültstátus minden esetben vonatkozik a leszármazottakra is, amennyiben helyzetük nem rendeződik. Az előbbiekben soroltam a példákat, ha akarsz utánanézhetsz, és ha gondolok, hozok még egy rakatot. Merthogy MINDEN menekültügyben ez a helyzet.

 

lennék mit szólnának ha kiterjesztenék ezt a jogot a zsidóságra is. (kb 900ezer menekült leszármazottjaival együtt annyi mint.......millió ember).

 

Most tekintsünk el attól, hogy némileg túlzol, mert mindenkit, aki valaha kivándololt menekültnek tekintesz. (meg mondjuk nemzetközi bonyodalom lehet, hogy a zsidó menekültek kivétel nélkül megkapták az állampolgárságot ahova mentek - még azelőtt, hogy a menekült státust megkapták vón'.)

Egyébként szerintem ha ezen túltesszük magunkat, akkor sem lenne semmi. Az arabok röhögve beleegyeznének. Szerintem te is tudod miért.

 

A szaudis dologban én is igazat adok. Nyilvánvaló, hogy Izrael nem fog beleegyezni. (én is evvel kapcsolatban jegyeztem meg, hogy némileg cinikus vagyok a békekezdeményezés sikerét illetően) Arról van szó, Izrael csak a neki kedvező ENSZ határozatokról vesz tudomást, az arabok dettó. Itt is erről van szó.

 

Az idézettel kapcsolatban meg bocs, de az ilyen szövegeket Izraelben sem veszik komolyan. Viszont kiválóan lehet velük hülyíteni a külföldi népeket. Javaslom olvasd el Papé, Katz, vagy Slhaim munkáit a 48-as ügyekkel kapcsolatban. De ha posztcionista történészekkel nem akarsz fogalkozni, akkor javaslom, hogy nézd meg mit ír Benny Morris. Ő a legkisebb mértékben sem vádolható avval, hogy bármiféle szimpátiával viseltetne a palsztinok irányába.

 

Gondolom, te kint könnyen hozzáférsz a következőkhöz:

 

Javaslom elolvasni:

Ilan Pappé (Haifai Egyetem professzora)

The Israel/Palestine Question

History of Modern Palestine: One Land, Two Peoples

 

Teddy Katz (Haifai egyetem doktora)

Tantura

 

Avi Slhlaim (Cambridge University professzora)

Collusion across the Jordan

War and Peace in the Middle East: A Concise History

The Iron Wall: Israel and the Arab World

 

Ők a posztcionista irányzat legfontosabb képviselői. A másik oldalon a neo-cionásták közül érdemes e kérdésben elolvasni:

 

Benny Morris (a be'er shevai Ben Gurion Univ professzora)

The Birth of the Palestinian Refugee Problem, 1947-1949

The Birth of the Palestinian Refugee Problem Revisited

Righteous Victims: A History of the Zionist-Arab Conflict, 1881-1999,

Correcting a Mistake? Jews and Arabs in Palestine/Israel, 1936-1956,

 

Anita Saphira: (a Weizmann Institute vezetője)

Zionism in the Age of Revolution

The failure of Israels "New Historians" to explain of War and Peace

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Gavriel (1146)
ikaljan Creative Commons License 2007.04.02 0 0 1144

De akkor folytassuk a menekültkérdéses visszatéréses ügyet ezen a topicon:

 

De tökéletesen tudom, hogy hogyan is történt,és hogy a palesztin ügy kérdését a különböző arab államok hogyan használják fel. Most köpködhetünk és mondhatjuk ,hogy milyen csúnya srácok. Ettől függetlenül a 194. határozat az marad ami. Vagy elfogadod jogforrásként vagy nem.

 

Viszont te valami egészen adtál meg részletként, mint ami a 194-es határozat... hm ez egyébként neked is feltűnhetett vón'. A határozat ugyanis 1948 decemberében született, míg az általad belinkelt szöveg 1954-es,meg 1982-es dátumokra hivatkozik.

 

És jó, hogy az ensz alapító atyái a jövőbe láttak, de ez azért túlzás lenne. A valóságban az 5. passzus ez:

 

Calls upon the Governments and authorities concerned to extend the scope of the negotiations provided for in the Security Council's resolution of 16 November 1948 and to seek agreement by negotiations conducted either with the Conciliation Commission or directly with a view to the final settlement of all questions outstanding between them;

 

a 7. pont pedig ez:

Resolves that the Holy Places - including Nazareth - religious buildings and sites in Palestine should be protected and free access to them assured, in accordance with existing rights and historical practice that arrangements to this end should be under effective United Nations supervision; that the United Nations Conciliation Commission, in presenting to the fourth regular session of the General Assembly its detailed proposal for a permanent international regime for the territory of Jerusalem, should include recommendations concerning the Holy Places in that territory; that with regard to the Holy Places in the rest of Palestine the Commission should call upon the political authorities of the areas concerned to give appropriate formal guarantees as to the protection of the Holy Places and access to them; and that these undertakings should be presented to the General Assembly for approval;

 

A 11. pont pedig ez:

Resolves that the refugees wishing to return to their homes and live at peace with their neighbours should be permitted to do so at the earliest practicable date, and that compensation should be paid for the property of those choosing not to return and for loss of or damage to property which, under principles of international law or in equity, should be made good by the Governments or authorities responsible;

Instructs the Conciliation Commission to facilitate the repatriation, resettlement and economic and social rehabilitation of the refugees and the payment of compensation, and to maintain close relations with the Director of the United Nations Relief for Palestine Refugees and, through him, with the appropriate organs and agencies of the United Nations;

ikaljan Creative Commons License 2007.04.02 0 0 1143

"Persze mindenki hajlandó tárgyalni - legalábbis ezt mondja, de jelenleg már a tárgyalás feltételeként is olyan dolgokat szabnak meg, ami a másik fél számára még az alkufolyamt végén sem lenne elfogadható minimális opció.

 

Ez egy nagy tévedés. A Hamasz nem hajlandó tárgyalni a békéről és átfogó rendezésről. Kizárólag 10 éves fegyverszünetről akar tágyalni."

 

Most írtad le. A Hamasz hajlandó tárgyalni. Nem békéről, hanem fegyverszünetről. (És ezen álláspontjukat elég kettős, hármas nyelvezettel, de minden fórumon terjedelmes magarázatokkal indokolják).. egyébként nem 10 évesről akart tárgyalni, hanem 5-10 éves átmeneti tűzszünetről ami idő alatt Izrael a 67-es határok mögé vonulna, és amit - amint ez megtörténik tartós tűzszünet követne. (ok, persze, hogy hiszel e nekik az más kérdés, de konkrétan ez volt a javaslat)

 

Izrael is hajlandó tárgyalni. De nem fegyverszünetről. Nekem ebből annyi jön le, hogy gyakorlatilag az egyik fél sem hajlandó tárgyalni, de míg Izrael házon belül van addig a Hamasz házon kívül.

 

Előzmény: Gavriel (1142)
ikaljan Creative Commons License 2007.04.01 0 0 1141

Én nem is vitattam, hogy a jordán király tett volna ilyen kijelentést. Az elég nyilvánvaló, hogy a szunni blokk jelenleg a megegyezést sürgeti.

 

A Hamasz meg Izrael esetében meg lehet diskurálgatni arról, hogy melyik követelés az inkább elfogadhatatlan a másik fél számára.

 

Persze mindenki hajlandó tárgyalni - legalábbis ezt mondja, de jelenleg már a tárgyalás feltételeként is olyan dolgokat szabnak meg, ami a másik fél számára még az alkufolyamt végén sem lenne elfogadható minimális opció.

 

Ennek következtében mindkét fél olthatja saját táborát, meg a semleges közvéleményt, hogy:

 

 ők bizony hajanának a tárgyalásra, csak éppen a másik még azt a minimális gesztust sem hajandó megtenni, hogy... miközben olyan feltételkkel áll elő már atárgyalás megkezsééhez is, ami teljességgel vállalhatatlan. - éppen ezért az ilyennekkel nem lehet tárgyalni, és az is nyilvánvaló, hogy saját tárgyalási felhívásukkal csak az időt akarjá hozni, hogy újabb pozíciókat szerezzenek ördögi terveik véghezviteléhez.

 

Nem egészen. Camp Davidi tárgyalásokon Arafat mindent elutasított.

 

Hát mondjuk éppen a tabai részjavaslatot elfogadta (ami nem tisztázott minden kérdést, de a területit éppen igen) Csakhogy akkor már Barak is ajánlhatott amit akart, mert úgysem számított. - egyébként itt a probléma lényege. a palesztinok számára alsó hangon is elfogadható minimum (ennek egyik eleme volt a tabai javaslat) izraeli oldalon már kicsapja a biztosítékot. És fordítva.

Előzmény: Gavriel (1139)
Mumu Creative Commons License 2007.03.31 0 0 1140
Ennek csak orilni tudik,legalbb is ami itt a kluban folyik. Nme kell az csak kozelkeleti temaban lennie. Annak meg kulonosebben hogy ezt Te a muszlim oldalrol vallalod.
Előzmény: ikaljan (1138)
ikaljan Creative Commons License 2007.03.31 0 0 1138

Na Mumu... hiányoltad a Gavriel/ikaljan vitát a Közel-kelet témában...

 

Hát tessék... nem is aprózzuk el a dolgot. Rögtön szimultán nyomjuk két topicban.

ikaljan Creative Commons License 2007.03.31 0 0 1137

Ez nem gond, ha mindenki hajlandó a kompromisszumra.

 

hát az eddigiek nagyon nem azt mutatták, hogy a terítékre kerülő bármely békejavaslat (akármelyik részről is került benyújtásra) akár a legnagyobb jószándék mellett vállalható kompromisszumot jelentett volna a másik fél számára.

 

Talán kivételt képez ez alól a "tabai" tárgyalás ,amely bár pont a menekültkérdést nem rendezte, de területi alapon az első reális (egybefüggő terület és nem bantusztánok a West Bankon és külső határok) javaslatot nyújtotta a palesztin államnak.

A dolog szépséghibája volt, hogy ekkor (2001. január vége) már kitört a második intifáda, Barak már elvesztette a választást és ügyvezető minősgében volt jelen, Sharon meg kijelentette, hogy már Barak előző ajánlatát is túlzónak tartotta.

Ergo a felek teljes nyugalommal fogadhatták el a megállapodást, már akkor lehetett tudni, hogy avval max segget lehet törölni, másra nem jó.

 

Érdemes megkeresned kb. két hete volt egy nagyon érdekes riport a Jordán királlyal. Egyértelmüen figyelmeztette a palesztinokat, hogy itt van az ideje a tárgyalások megkezdésének.

 

igen. erről szól az egész Arab Liga értekezlet, miszerint megpróbálnak  - legalábbi deklaráció szintjén egy békefolyamatot kezdeményezni, melynek alapja a beiruti javaslat.

Egyébként az ötlet jó. Csak két egészen elhanyagolható "apróság" hiányzik hozzá. Hogy izrael hajlandó legyen tárgyalni a Hamasszal, a hamasz pedig hajlandó legyen tárgyalni Izraellel. Márpedig ugye a béketárgyalás alapvető feltétele, hogy a háborúzók hajlandók legyenek tárgyalni.

Előzmény: Gavriel (1136)
ikaljan Creative Commons License 2007.03.30 0 0 1135

na jó, szerintem ezt az Izraeles dolgot máshogy látjuk.

 

Persze az igaz, hogy mindenki békét akar.  - a gond annyi, hogy a saját feltételei mellett, ami azt jelenti, hogy alapvetően ő van házon belül.

Csakhogy amíg ilyen jellegű béke-elképzelések működnek, azok egyértelműen háborút jelentenek. (merthogy nyilvánvaló, hogy a másik fél nem fogja elfogadni)

Előzmény: Gavriel (1134)
ikaljan Creative Commons License 2007.03.30 0 0 1133

Újabb adalék a felvetett témához:

 

http://hvg.hu/vilag/20070330_izrael_olmert_beke.aspx

 

Hm.. lehet, hogy egy kicsit cinikus leszek, de szerintem ez a nagy kibékülés lebegtetése egyértelműen az iráni konfliktus következménye.

 

Arab részről: A szunni rezsimek beszartak Irántól, így megpróbálják a palesztin ügy újboli felkarolását. Mivel a fegyveres cuccban Irán beelőzött, így a békekötés az a lehetőség, amellyel nagyot tudnának dobni. Másrészről a fegyverestámogatás márcsak azért is problémás lenne, mert e reszmek léte nagyjából az USA szövetségétől függ.

 

USA,Izraeli részről: Szintén azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a békekötés lebegtetésével és a tárgyalások újboli előrehozásával megpróbálják a szunni blokkot maguk mellé állítani.

 

Én szkeptikus vagyok avval kapcsolatban, hogy itt valódi béketörekvésekről van szó. Inkább azt látom, hogy amíg a közös ellenség a környéken van, addig a konfliktust lebegtetik (ha gonoszak vagyunk, akkor hitegetik a másikat a szövetségért, támogatásért cserébe). Aztán ha Irán kikerül a képből, akkor megint el lehet kezdeni keménykedni. De végső soron paradox módon éppen az shia blokktól való félelem lehet az, ami - ha elég hosszú ideig tart, kiegyezést kényszeríthet ki.

 

A kérdés, hogy a Hamasz mennyire esett ki a Szaudi kontroll alól, és mennyire lett lekötelezettje Iránnak és Szíriának.

Előzmény: Mumu (1132)
Mumu Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1132
Bár nem olvastam el a Töled idelinkelt anyagot (kevés idöm van most..) kapásból azt állotomhogy  az iráni izolálási politika része az hogy ne legyen annyi nyitott front és vagy kivülröl vagy belűlröl szeliditsék a Hamas-t és a Hezbollah-t  gyengitsék (vagy produkáljanak olyan vezetőket a szervezetekbe amelyek  már nem annyira  függnek a siita mozgalomtol ill.  Irántól ) a kúlsó befolyást. Prognozisom: ez nem  sikerülhet.
Előzmény: ikaljan (1131)
ikaljan Creative Commons License 2007.03.28 0 0 1131

Nem tudom, mit szóltok ahhoz, hogy úgy tűnik az USa diplomácia is kezdi ejteni a roadmap elképzelést a palesztin-izraeli konfliktusban, és egyre inkáb lebegteti, hogy a beiruti kezdeményezés kerül képbe.

 

Szerintetek ez kínál új esélyt a békére vagy sem?

 

Néhány cikk a témában:

http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/6501573.stm

http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/6498125.stm

 

http://www.haaretz.com/hasen/spages/843076.html

http://www.haaretz.com/hasen/spages/842661.html

 

http://english.aljazeera.net/NR/exeres/8ABF7B97-3D0A-4367-9842-F490ABF7BD82.htm

 

Mumu Creative Commons License 2007.03.07 0 0 1130

Mint olvasom volt szovjetpolgarok...

 Intézményesen megmérgezni valakit az igy igen költséges és politikai kockázatú ügy, ha ez igy lenne nem biztos hogy nincsen rá tölünk nem ismerhetö ok..

Előzmény: Törölt nick (1129)
Törölt nick Creative Commons License 2007.02.26 0 0 1120

Napenergia. Miért nem támogatják?

Előzmény: Törölt nick (1119)
Törölt nick Creative Commons License 2007.02.26 0 0 1117

Kanada se rohan kitermelni kőolaját.

Az albertai olajpala project annakidején, a 8o-as évek legelején egyszer már beindult, de akkor Pierre Trudeau (igen okosan) közölte, hogy ne legyen külföldi többségi tulajdonban.

Erre az amerikai partnerek azonnal kivonultak belőle, a kanadaiaknak meg nem volt sürgős,

Kanada és az USA is először mások olaját akarja elhasználni. Hol lennének a szaudi  vagy az emirátusok olajsejkjei az északamerikai vevők nélkül? A pénz jórészét fegyverkezésbe fektették, hogy alkalomadtán magukat menthessék. (A kuwaitiak majdnem ráfáztak.) A fegyvereket pedig mi adtuk el nekik, és nagy szükségük van az itteni alkatrészutánpótlásra.

Előzmény: Mumu (1102)
Mumu Creative Commons License 2007.02.23 0 0 1107
Az eslo kovetkeztetesedel egyettertek.
Előzmény: Gavriel (1104)
Mumu Creative Commons License 2007.02.23 0 0 1106

SEmmikeen az antiamrikanizmus ( tehat az anti USA erzelmek  ) nem fejlodhetnek odaig hogy  ezt az USA belpolitikailag megerezze. Arra mar szamitok azzonban hogy  az Egyesult Allamok szemben fog allni egy  baratsagtalan delamerikai  blokkal. Kivetel ha a jovoben az USA-ban nagyobb befolyast kaop majd a hispano american lakosag.. Igaz akkor megvaltozik az amerikai eletmod es magatartas is.

De ez mar nem a mi generacionk kerdese lesz.

Előzmény: Törölt nick (1103)
Mumu Creative Commons License 2007.02.23 0 0 1102
Koszonom,Gavriel.Ez meggyozo (gondolom a forras megbizhato ) Akkor csak a 7-ik hely... de haromszor nagyobb mint az USA-e ..Canada meglep.
Előzmény: Gavriel (1100)
Mumu Creative Commons License 2007.02.23 0 0 1101
En is igy latom,a kulonbseg csak hogy en ugy ertekelem hogy a konfrontacio az USA-val valoszinubb mint az ellenkezoje.
Előzmény: Gavriel (1098)
Mumu Creative Commons License 2007.02.23 0 0 1097

Igaz.Ugy tudom hogy Venezuella taratlekai nagyok es hogy a startegiaja a feldolgozott koolaj derivatok termelese is.

Ha megtalalod  teddd be menyni a koolaj tartaleka .

Előzmény: Gavriel (1095)
Mumu Creative Commons License 2007.02.23 0 0 1096
Mindenesetre ,haa szamokat globalitasaban nem is ismerem,igy jol jon a kikerekitesed,tudom hogy  valobban Chavez nepszeru hazajaban es azt is tudom epen a konszultacioinak tematikajabol kiszurve hogy semmi kepen nem fog egy kommunista gazdasag megteremtesebe gondolkozni. A sajat meghatarozasa szerint  politikaja antiimperialista mtalan ez a szohasznalat sugalja kommunista intenciojat.De a delamerikai  imoerialsita az o szemuzkbe az EgyesultAllamok mint ahogy a 89 elotti Europanak az imperialistakat ha enm igy is neveztek a szovjeteket tekintettek. Miutan a Szovjet kommunistanak nevezte magat ( es az USa-hoz kepost sajat arcara gondolta alakitani szomszedjait is ) a nagyhatalom elleneseg antikommunizmusnak minositettek mint ahogy Delamerikaban a nagyhatalom ellenseg antiimperializmus, teoretikusan kapitalizmus elleneseg.
Előzmény: Gavriel (1094)
Mumu Creative Commons License 2007.02.22 0 0 1093

Az osztrak media felhaborodassal  kommentalja  arrol hogy  a wels-i ( Felsoausztria )idosek otthonaba megengedtek egy 70 eves  bentlakonak (a sajat szobajaba) hogy fogadjon fiatal (talan nem is onzetlen) holgy latogatasat...

Szoval nem csak Magyarorszagon vannak tabuk.

Mumu Creative Commons License 2007.02.22 0 0 1092

Kedves fr2.

azt irod "hiszem" ,en sem tamaszkodhatok msra mint az erzeseimre ezeket a helyzet eleg jo ismereteben teszem. Az hogy Castro diktator az az en veleemnyem is. Innen nezve. igy en is boldog leszek hogy eltunnik nem sokara biologiailag is a politikai szinpadrol.

A kerdes hogyan gondoljak a kubaiak...

Valoszinu hogy a castrotalanitas elso momentumaiban orom lesz mert nincs ember aki orul annak ha tabuk vannak. Aztan sokal erosebb lesz az eroszakos  privatizacio es menekultek visszateresebel kapcsolatos ellensegeskedes,ellenallas mint  egy uropai postkommunista idoben. Chavezt igen csak megprobaltak es fogjak is tovabbra is probalni  eltorulni  de emlekezzel arra hogy Castro-t is harminceve probaljak kulonbozo modon megolni..de nem ment. Venezuellaban nincsenek olyan potencialis retegek amelyek annyira  erdekelve lennenek gazdasagilag  ebben mint peldaul Ecuadorban vagy  a multban Chileben,a kolaj nemvolt nemzeti tokes kezeben es Chavez allamositasa sok polgari existenciat teremt az alalmi szerveknel..

Chavez = fidelizmus + koolaj.

 

Előzmény: Törölt nick (1089)
Mumu Creative Commons License 2007.02.19 0 0 1088

Ket kerdesedre szeretnek valszolni:

_Castro kepe Europabol nezve egeszen mas mint az USA-bol.Castro kepe Delamerikaban meg inkabb kulonbozik az eszakamerikaitol. Castro ketsegkivul diktator,szememben is. Igencsak megkerdojellezem  viszonyat Che-vel ,nem tudom menynire van benne a keze  Che  Kubabol valo eltavolitasaba (hivatalosan o akart  harcolni menni..) es majd utana  a  "fulles"-hez aminnek alapjan megtalaltak Che-t es megoltek... Ugyancsak tobb mint valoszinu reszvetele de legalbb ismerete testvere drog csempeszesbol keritetet penzeihez (ami -igazsagos szeretnek lenni -nem a privat  penztarba hanem az allampenztarba kerult )

Ugyanakkor egy latifundiar ( oriasi  terulet tulajdonos ) csaladbol szarmazik , Castro harcanak motivacioja a  tobbsegtol gyulolt Batista diktator   elkergetese volt,aki bordelyokat es kaszinokat teremtett amerika kejturistaknak (olyan Thailand szerueket ) . Ugyancsak -Te is tudhatod-  a floridai  anticastro  maffia sem szimpatikusabb (nem tudjuk benen voltak-e a Kennedy gyilkosagban ) .Ez lenen egyelore a visszaimportalt amerikai alternativa,valosagos politikai ellenzek nincs Kubaba (a  menekultek szegenyek inkabb gazdasagi okokbol teszik fel eletuket hogy elkerulhessenek Kubabol).

Castro nem indult kommunistanak hanem a helytelen amerikai politika (mindig ez a csolatas..) kenyszeritette ot a szovjetek karjaba.Miutan Amerika tradicionalisan a rossz de allitolag lojalis diktatorokat tamogatta (lassd kesobbi peldanak a delvietnamiakat, Nortega-t ,Pinochet,argentin tabornokokat,stb.) itt is ugy erezte ellenlepesektre van szukseg,megvonta a cukornadbol elo Kubatol a cukor rendeleseket,aztan jotta blokad. Az elelnsegem ellensegei az en barataim-elv alapjan kerult a kommunizmus arnyekaba.. Hoyga ztan tetszett az a szisztema amiben hosszu uralkodasra szamitott az mar Castro es delamarikai jellemvonas.

Ugyanakkor: Kubaban a tarsadalmi egyenloseg relativ nagy ,a jovedelmek kozotti kulonbseg ( kivetel egy par szaz  nomenklaturistat) 1 :4,1:6,kicsi a szegenyseget igy konyebb elviselni (ott most Mo-n lathatjuk miylen az a gyors es igazsagtalan  tavoladasa a jovodelmeknek ), az egszsegugy egyenlo es megszervezett,orvosdokat tud exportalni,a neveles a kultura mindenkie...a gazdasgi csosot koynen tudja magyarazni az amerikai blokaddal. Ma tobbsege van Kubaban es a kikerulhetlen valtozasok utan meg nagyobb lesz a castrista meggyozodesu a valtozastol hatranyban kerult emberek kozott a nepszerusege. Ha a valtozas visszahoza a floridai pasasokat es megszunik a biztositott szegenyseg erzese es jon a bizonytalan  meggazdagodas  vagy tarsadalmi hatrany  lehetosege nem kizarhato a polgarhaboru (plane Chavezel a keritesnel..)

-Nem tudom van-e tudomasod rola hogy mar leteznek Varadero es korneken egesz udulesi komplexek amit a nemetek finansziroztak,en enme voltam ebbenaz idoben Kubaban de aki turistakent ott volt azt momdja hoyg az aranyghettoban minden olyan mint karmelyik nyugati udulohelyen..Kivule mar egesz mas...

Kazahstan kulonben a legagzdagabb asvany telepek tulajdonosa. Uran is van,kolaj es gaz de mas ritka asvaynok es femek is ...Kazahstan feje a volt elso titkar korul udvarolt az amerikaiktol es angoloktol is. Franciak es nemetek harcolnak a piacert.

Előzmény: Törölt nick (1087)
Mumu Creative Commons License 2007.02.19 0 0 1086
Chavez egy nagyon muvelt es okos ember.Volt ejtoernyos parancsnok,nem gyava ember.Egyik jo baratom aki eleg ismert a kozgazdasag tanarai kozott es beszel es tanitott spanyloul volt 2003-ban hat hetre Chavez elnok meghivottja es a venezuellai kollegainak vitapartnere. Chavez tudatosan es szisztematikusan veszi at a hatalmat a delamerikai orszagnak megfelelo mentalitas tamogatasaval... Persze hogy mint minden latinamerikai orszagban a hoszabb kormanyozas menthetlenul kialakitja a diktaturara valo hajlamot ,annak a strukturait. Szamiomra mint minden diktator ellenszenves. Ugyanakkor  benne latom az uj Castrot egy antiegyesultamerikai politika vezeret,amely eygre  tobb latinamerikai es " antiimperialista " szovetsegest hoz maganak. A kulonbseg: Castro szegeny orszagban,blokald alatt volt,Venezuella koolaj gazdag orszag ,lehetosegekkel a szegenyebb szovetsegeseket segiteni (meg ah az mint minen radikalis orszagba a sajat lakosag hatranayara is megy ) Ugyanakkor  az eddigi eletszinvonalhoz merten erezheto egy tarsadalmi es egeszsegugyi nivon valo pozitiv valktozas. Ez minden nem jellenti hogy nem lesz egy Chavez elleni akcio..csak az eselye  egy ilyen akcionak sokkal kevesebb mint a leghoszabban  regnalo Castroval szemben..ott sem volt eredmenyes.
Előzmény: Törölt nick (1085)
Mumu Creative Commons License 2007.02.13 0 0 1083

Gavril,aa mai helyzettel nagyjabol,persze csak ugy ahogy eg y idegen lehet tosztaba vagyok,egyss dolgokat jobban kobethettek mint Te,mert tobb forrasbol es live kapom a hireket az esemnyeket baratjaim csaldjarol fordulatokrol  es veluk teremeszetsen kapok egy kalaidoszkop szeru kepet mi van ott. Es ezt mar  1982 ota... Termeszetsen nem elem meg a mindennapokat es termeszetesen nem emgyek at minden olyan megprobatatason amit egy emigransnak at kell mennie. En nem  egyes kiragadott esetkrol irok,irtam es nem is arrol mi tortenik most. En arrol irtam mi lenne  egy kulso megfigyelo szemevel a lehetseges  ut.Nem a megkovesedett mai felallasrol irok,hanem mert mi itt a topicba virtualisan midnent megfogalmazhatunk,mit kelelne tenni hogy normalizalodjanak a korulmenyek. Nem azt amit Te tehetsz hanem az orszag de ahhoz kell a kozvelemeny ,ugy mint itt vagy nalam Ausztriaba,kelel egy kovetelo valaszto polgarsag. 

Mindenek elott a mar sokkal ezelott fel tett kerdest kell gondolom megoldani: egyenlo  jogu  mas mentalitasu,eleinte javaban megbizhatatlan  veletek  egyenlo jogu allampolgarokat  fogadtok el az Izraelben izraeli utlevelel rendelkezo arabokban vagy legyozott kisebbseg vigyazasat vallaljatok.  Hogy ok mit tesznek annak nem lehetek a felelosei csak annak amit Ti probaltok megtenni es pedig egesz szivvel es nem formailag. Az sok elolegezessel jar,sok csalodassal es kudarcal.Nehez, nagyon nehez. Barmenyire sajnalatos a lerdes felteveset es veel kapcsolatban egy elhatarozast nem lehet elkerulni .Mind ket atitude-nek ( magatartasnak ) meg vannak a rizikoi.

Előzmény: Gavriel (1082)
Mumu Creative Commons License 2007.02.12 0 0 1081

Sajnalom a szerzo kovetkezteseit: o is azt a hibat koveti el hogy ideologizalja a kuloneles realitasat a helyet hogy  kersne a kerdes megoldasat. Mert barmiylen fordulatos az ervelese,a realitas az hogy  Izrael nem tudja biztositani  kozeptavon exisztenciajat csak egy  alalmpolgari minimum megteremtesevel,kozos erdekekkel es kozos sorsal a kozos erdekekbol kiindulva.

A kuloneles  annak elosegitese nem mas mint hogy az egyre nagyobb szamu arab lakosagnak em nyit alternativat. 

Előzmény: Gavriel (1079)
Mumu Creative Commons License 2007.02.12 0 0 1080

Ok.De utana nezhetsz mint ahogyutana nezzel sok mindenek (lam itt a Toled ajanlott link is ).

Mar hogyne lenne arab ugyved. Az nem hivatalos pozicio hanem privat.. Megjosolom Neked: alig lehet arab biro pedig ok is ugyanazt az izraeli jogi egyetemet vegzik mint a zsidok... Igen azt hiszem ,en is emlekezek ,nem lehet alkotmany birosag hiszen ha jol tudom ( javitssal ki  ha nem igy van ) Izraelnek nincs Alkotmanya, elfogadasa ellen  a vallasososok tiltakoznak..

Előzmény: Gavriel (1078)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!