Természesen a szmájli jel sok helyen elkél, volt a hol ki is tettem. Igazából csak fel akartam hívni arra a figyelmet, hogy az 5 mikronos pixelméret és az ennek megfelelő élesség elérése már nem játék. :)
Az Airy korong átmérője valóban a lyukátmérőtől és a fókusztávolságtól függ, de ezen két érték hányadosa éppen a rekeszszámmal jellemezhető.
Nem is szokták a fotósok a fényelhajlást más értékkel paraméterezni, mint a rekeszszámmal.
Valamelyik optikai könyv volt a forrás, például a Heinz Pforte: Optikai műszerész 291.oldal.
d= 2.44 x N x λ
ahol d a szóródási kör átmérője, N a rekeszszám, λ a hullámhossz
A fényelhajlás tehát függ a fény szinétől is, egy közepes színnel számolva adódott az én táblázatom.
A Bayer interpoláció valóban kissé belezavar a dologba, de szerintem ennek hatását elemezni teljesen felesleges, mert nagyon bonyolult lenne a dolog. Senki sem értené, és nem is olvasnák végig. A bayer interpoláció szerintem nem is sokat változtatna az igazságon. Én sem sokat tökölök vele, mert fotós vagyok és nem akarok elméleti levezetésekben elsüllyedni. Gondolj csak bele, a bayer ráccsal a gyártók sem foglakoznak, hiszen akkor azt kellene mondaniuk, hogy a gép nem 36 megapixeles, hanem az hogy a gép felbontás szempontjából a (bayer interpoláció miatt) mondjuk 17 megapixelnek felel meg. Nyilván ez függ a kép színétől is és ekkor máris erdőben lennénk. Hasonlóképpen a Nikon annak számszerűsítésébe sem bonyolódott bele, hogy mekkora különbség van a D800 és a D800E között, vagyis hogy a AA szűrő mennyivel csökkentette a D800 élességét. 5%, 25%, ki tudja. Így ebbe én sem mennék bele.
A fényelhajlás elmélet egyébként is egy feltételezéssel indul ,mégpedig azzal, hogy két pont akkor látszik külön pontnak, ha sugárnyi távolságra vannak egymástól. Ez ugye nem egy pontos meghatározás, hanem csak sacc per kb. én így látom, Te meg úgy.
Különben vannak olyan tudományos munkák, levezetések, ahol a mélységélesség és a fényelhajlás összefüggéseit matematikailag együtt elemzik, de ez már inkább matematikai mint fotós feladat. Sajnos ha egy összefüggés még le is vezethető, de az eredmény nagyon bonyolult, akkor senki sem fogja fotózás közben használni.
Ezért szükség van kerekítő elhanyagolásokat tartalmazó megfogalmazásra, amely nagy hibákat nem tartalmaz és a következteései a gyakorlatban használhatóak.
Szerintem így most sem tévedtem számottevő mértékben, állításai jó közelítéssel igazak és a fotózás során hasznosíthatóak. Azért ha konkrét hibát látok az írásomban, akkor természetesen kijavítom.
Dzzsoni! A fgép önmagéban haszontalan valami. Csak a más műszaki kütyükkel együtt ér valamit. (de ez a filmeseknék is így volt). Viszont a filmeseknél mjadnem mindegy volt a dolog az információmennyiség feldolgozásánál. A 15 dines (nagyon finom szemcsés filmekben több infó volt, mint a 32 dinesekben). De a feldolgozásnál csak annyi volt a különbség, hogy milyen hívót használt a füószer a filmhívásnál. Az 50 megabájt hordozta információmennyiség feldolgozása viszont példul a számgépek teljesítményének növelését igénylik. Ez azt jelenti, hogy a nagyon nagy fájlokat csak nagyon kevesek tudják emberi sebességgel feldolgozni. Így ez a megkötés egyben a pixelszáok eladhatóságát is jelentősen korlátozzák, így nem tartom valószínúnek, hogy a gigapixeles cuccok nagy számban eladható cuccok lesznek.
Előbb-utóbb elveszti a jelentőségét a felbontás. A pixelszámot a célszerűség fogja meghatározni, nem a gyártástechnológia korlátja vagy a marketing. Mert minek emelni, ha senkit nem érdekel és nincs gyakorlati haszna, viszont problémát okoz.
Technikailag lehetséges lenne 10 tonna teherbírású személyautót gyártani? Gyártanak ? Érdekli ez az átlagautóst?
Nem is lenne baj a számokkal, ha azok megfelelően lennének kommunikálva. Persze azoknak, akiket ez érdekel egyáltalán. Engem speciel nagyon nem. Csak valami más terület megvert ezzel a hülyeséggel, hogy pontosan tudom az Airy korong miben létét és számolási módját. Az nem baj, ha valaki nem tudja, de nem szerencsés, ha egy érdeklődő elé elméletileg hibás dolog kerül.
A szűrő hatását tárgyaló cikket meg nagyon köszönöm! El fogok benne mélyedni, hamár eddig csak ennyiban vagyok biztos, hogy van hatása (és nem kedvező). Hiba lenne nem pontosan tudni. De még mindig ott marad nyitva az AA szűrő!
A d800 legjellemzőbb tulajdonsága (szvsz), hogy célszerszám! Speciális feladatokra alkalmas igazán. Akik ezeket a feladatokat oldják meg, azoknak nagy áldás. Bár félút! Mert az igazán profik digi hátfalat fognak használni, vagy éppenséggel szép nagy felületű filmet (példul tájfotóknál) Akik másra használják, azoknak (nem fogják ugyan elismerni) meg a nagy méretű fájljai miatt átok. Egyéb tulajdonságai miatt meg nem előnyös. Persze lehet vagdosni a képet, de olcsóbb alternatíva a jobban átgondolt expó.
A cikk számszerű megállapításait lehet vitatni, de számomra ennek a történetnek az az üzenete, hogy a szenzorfelbontás elérte azt a szintet, ahol a képfelbontás határa nem a pixelszám által korlátozott, hanem a képkészítés egyéb körülményei ill. a fizika törvényszerűségei által. Adott méretű (bármekkora is ) airy korong, vagy bemozdulás, kameraberázás ott lesz a képen elegendő nagyítás esetén, akkor is, ha tovább csökkentem a pixelméretet.
Számomra a tanulság az volt, hogy én nem fogom tudni az esetek többségében a gép által nyújtott többlettudást kihasználni, nem tudok olyan feltételeket teremteni (ill. ha tudok, megcsinálom síkfilmre a képet a hobbi kedvéért).
Egy profi stúdió- vagy tájképfotós lehet, hogy meg tudja teremteni ezeket a feltételeket.
20 éve sem rohangált minden amatőr közép- vagy nagyformátumú géppel a nyakában, hiába tudták, hogy elméletileg jobb a képminőség. Egyszerűen nem tudták (tudtuk) a napi életben ezt kiaknázni, de a hátrányoktól folyamatosan szenvedtünk volna. Most elértük ezt a digiben is. Előbb- utóbb nem a pixelszám lesz a dslr minőség elsőrendű fokmérője (bár jól marketingelhető).
Egyébként a Bayer rács hatásával is számoló MTS csökkenésről itt van egy ábra:
A mondanivalód többsége (gondolom én) a szmájli-jel mögé szorul! :D :D
Kivételnek tekintem azt a tagadhatatlan tényt: a Nikon demó fotói nagyrészt valóban f5,6 rekeszen készültek. Vagyis az ideális felbontási képesség környékén.
Az optikai leképezés törvényszerűségeinek elemzését és a pixelkukkolást meghagyom a szakértőknek. :-)
Aga barátomnak köszönhetően kipróbálhattam egy vázat - röviddel a megjelenést követően. Minden akkori objektívemet megnéztem nyitott rekeszen is. A telékkel nem volt semmi gubanc, a nagylátók megkívánnak bizonyos rekeszelést. De ez érvényes az alacsonyabb felbontású érzékelőkre is.
A D800 beszerzésétől a legtöbb embert a gépváz ára és PC-termináljuk, valamint programjaik feltuningolásának szükségessége tántorította el.
Ne haragudj, de elméleti hiba van a cikkedben. Több is!
Az Airy korong mérete nem a rekeszértéktől függ (mert ugye az f5.6 az más lyukátmérőt jelent 200 mm-s obinál, mint 25 mm obinál), hanem annak a körnek az átmérőjétől, amin keresztül a fény áthalad. Szóval (például) az f1,4-hez tartozó értéket hogyan számoltad ki? Mekkora kört jelent a szabad lencsefelület?
A másik dolog, hogy ez az eszmefuttatás monokróm érzékelőre igaz, ahol egy képpont egy pixelből származik, ám a mostani Bayer rácsos érzékelőknél ez nem igaz, mert egy képpont több elemi pixel jeléből számítódik ki. És természetesen olyan monokróm érzékelőkre, ahol mincsen AA szűrő! Hisz annak hatását az Airy korong méretének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, mert nem ad semmi adatot az AA szűrőről meg egyik gyár sem.
Javaslom, hogy a fenti cikket ennek megfelelően javítsad, illetve addig ne szerepeltesd a honlapodon.
Uppsz! Kezdetem olvasni a cikket, de hamar megakadtam, gondoltam szólok, hogy a tulajdomosok rögtön az elején csúfkodik (így, ahogy írom!). Nem baj ugye, hogy szóltam?!! (csak segítség, nem cikizés!)
Valami nagy hülyeseget, ez is sok sületlenseget fröcsögött össze , mint sok mas kritikus, jo szokas szerint amit mas megtervezett azt jol lekritizaljuk, persze akkor nem, ha neki is a sajat gepjeröl van szo. Ugyan ez volt mikor kijött a D700, persze akkor az nem volt tökeletes ezert meg azert, es ez igy is lesz mindig, varjal mikor kijön a varva vart D400??? mi lesz majd ott. A d7100 meg nincs is kereskedelmi forgalomban de mar vannak okostojasok, akik kezdik a kritikat ez azert nem jo, mert ilyen mp ilyen zajosaodas ,stb.... Inkabb fotoznanak... ne kritizaljanak. Ilyen linkeket es hasonlokat haggyal figyelmen kivül.
Itt koszon vissza a filmes idoszakbol a formatum fontossaga. Nagyob reszletesseg egyet jelent a nagyobb meretu filmmel es az anyag finomsaga mar csak kis metekben segit.
Huu de mennyi tesztet tudnal meg a figyelmembe ajanlani... nekem is lenne egypar, de minek, mindenki a sajat malmara hajtja a vizet, ezek a tesztek akar negytiv vagy positiv , jol meg vannak fizetve, ezert nem vagyok markafüggö, mert azert haggyuk meg, a canon is sok mindenbe jobb, es ez a nikonra forditva is igaz. Ezert en az ilyen linkekre magas ivben de nagyon magasrol... aki jobban fizet , tudod :-)))
"Body & ergonomics Unlike its predecessors, the D800 does not "feel" like a "Made in Japan" camera like the D700 does, even though that's where its being put together. Don't get me wrong, its very well built no doubt, but after using nearly every pro and semi pro Nikon body produced in the last 22 years, this is the first time that a new model hasn't impressed me with its "feel". I can't really pinpoint what it is, but the top housing, the Drive mode dial, the diopter correction dial and the MB-D12 don't seem to be made of the same quality materials as past models. Especially worrying is the diopter correction dial. It seems over-sized for no good reason, feels like it's made of the cheapest plastic and is a real shame to have such an obtrusive piece of plastic accompanying such a beautiful optical viewfinder. But as I have already mentioned, its well built - it just doesn't "inspire" the same feel as previous models. I only hope that the natural disasters of last year haven't impacted the well known production quality of Japanese products - time will tell!"
Hogy védeni lehessen az objektív első lencsetagját. Ha rakok rá szűrőt és az karcos lesz, akkor jóval kevesebb pénzből megoldható a csere, mint másik esetben.
