A helyzet az, hogy egy ttúra alkalmával hajnal 6 körül jártam ott. így esélytelen lett volna :-( És sajnos nem láttm semmi infót arra vonatkozólag, hogy mikor és hogy lehet bejutni, vagy egyátalán be lehet-e valahogy.....
Köszönjük szépen a képeket! Füzérrel kapcsolatban sajnos túl korán jártam ott (1994), a szép románkori részletek később kerültek elő. Na majd a 2. kéktúrámon...
Hévízgyörkkel kapcsolatos kérdés: bejutni nem próbáltál? Érdekelne, hogy pl. hétvégén van-e lehetőség belülről is megszemlélni e szép templomot?
Még egy megjegyzés, ami a hétvégén ismét eszembe jutott: A legtöbb középkori templom igen jó helyre épült, pl. a most bemutatott két templomromtól is pompás kilátás nyílik, ill. a Szt. Balázs és a Boldogasszonydörgicsei rom tornya is messziről észrevehető. (Bár ez a tény a középkorban lehet, hogy hátrányukra vált.)
Utunk befejező állomása a Balatonfüred határában található Papsoka templomrom volt (ide busszal érkeztünk Kisdörgicse felől, a megálló neve: Balatonfüred, Újtelep).
Szent Mihály templomrom (Papsoka)
A Balatonfüred északnyugati részén, a Balatonszőlősre vezető út északi oldalán, a dombon lévő temetőben, a Siske forrástól nyugatra, igen szép természeti környezetben elhelyezkedő, kitűnő balatoni kilátással bíró templom egy római kori villaépület helyén, valószínűleg a 12. században épült. Valamennyi falát a római alapfalakra építették rá. A román templomot többször átépítették, bővítették: a 15. század derekán új, gótikus szentélyt emeltek. Valószínű, hogy a Szent Mihály templom Veszprémnek a török által történt elfoglalása után pusztult el. Az ekkor leégett tetőzetű templom anyagát a környékbeli lakosok hordhatták el építőkőnek házaik felrakásához. Ma már csak a templom romjai lelhetők fel. (wikimapia.hu)
Kicsit hosszúra nyúlt pauza után folytatom a hétvégi élménybeszámolót:
Szent Balázs templomrom
Elődje egy 12. századi fatemplom volt, melyet egy évszázaddal később a 13. században román stílusban kőépület váltott föl. A 14. században gótikus átépítésre került sor: az épület nyugati oldalára nagyobb hajó épült, ennek végén épült a torony és a lépcsőzetesen szélesedő támpillérek. A régi hajóhoz képest ez lejjebb épült meg, így lépcsővel kötötték össze a két hajót. Szintén ezen az oldalon két oszloppal háromnyílású kegyúri karzat épült. Az északi oldalon kisméretű sekrestye épült. Különösen szép a nyugati oldalon kialakított gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapu. További érdekessége, hogy a román kori szentélye kívül négyszögletes, belül íves kialakítású, mely a környéken Zánkán fordul elő.
A templomot és a községet a török pusztította el, ettől kezdve romos lett. Később nem települt újjá, ma közigazgatásilag Balatoncsicsóhoz tartozik (pedig Szentantalfához van közelebb – J.O.).
Külön érdemes megemlíteni a templomromtól elénk táruló szép panorámát: a Balaton víztükre csillan meg szemünk előtt, a távolban a Badacsony jellegzetes tömbje, felsejlik a Hegyes-tű kibányászott hegye, s mindezek előtt a Nivegy-völgy, mely Zánkánál a Balatonba fut. (az ittvoltam.hu alapján)
Mi Szentantalfától a zöld sáv jelzésen jutottunk fel, de Óbudavár felől érkezve, még Szentantalfa előtt tábla jelzi a másik feljutási lehetőséget, innen is megközelíthető.
Már nagyon OFF, de egy kellemes órát szereztél nekünk (mindhárom gyerekkel néztük) a klipjeiddel. Természetesen a vonatos és a cuha-völgyi vonalon készült filmek vitték el a pálmát. :-)) Köszönjük!
XIII. századi eredetű templom román stílusban épült, majd 1829-ben késő barokk stílusban átépítették. A bordás, keresztboltos templom elé a XIX. században klasszicista tornyot építettek.
A templom legszebb része az 1978-ban feltárt és helyreállított gótikus déli kapuzata, bélletekkel, kőből faragott életfával. Előkerült egy faragott oroszlán is. Egy tábla emlékeztet rá, hogy itt temették el Monoszlói Ladomér érseket, aki Kun László király támogatója volt; sírját 1948-ban a templom megrepedezett falainak javítása során találták meg. A templom a XVIII. században lett a reformátusoké, amikor Monoszló nemesei áttértek a kálvini hitre.
A román stílusú templomot a XII-XIII. sz.-ban építették.
1296-ban említik először a falut, melyet királyi udvarnokok lakták. Szentélye egyenes záródású, résablakai közül már csak a szentély D-i oldalán maradt meg egy. A török 1531-ben elpusztította a falut és a templomot is, de később újjáépítették s egészen a XIX. századig használták. 1876-ban viszont már romként írják le.
Lennének még régebbi fotóim (Ják, Zsámbék, Őriszentpéter...), de ezeket be kéne szkennelni. :-) Talán lesz ehhez is hangulatom... Főleg, hogy zenés videó(ka)t is tervezek készíteni a románkori templomokról - a saját képeimből. :-) Ehhez pedig a régebbi (filmes géppel készült) fotóimat is szeretném felhasználni.
Amúgy rövidesen visszatérünk a Balaton-felvidékre (reményeim szerint szeptember végén), utána újabb fotókkal jelentkezem... ;-)
A XIII. században épült román stílusban falusi templomként. A települést, melynek temploma volt, Sóstókálnak hívták, s nyomai még mindig láthatók a templom körül. Kisnemesi családok éltek itt, egyik kő épületük maradványa 200 m-el É-ra áll. Jól védett terülten állt, hiszen a környék mocsarai nagyon jól ellátták ezt a feladatot.
A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt. A vizesedést fúrt lyukakkal akadályozták meg. A múlt században még állt a tornya, ma már csak az É-i fal és a szentély.
A későbronz-koravaskori földsánccal körülvett földvár tövében áll az igen jó állapotban lévő templomrom (a várat nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarok is használták). Kerekikál falu első említése 1292-ből maradt ránk. A XIII. században épült. 1548-ban a török fölégeti a környéket, mely a pusztulását okozta a falunak. Később nem települt újjá. Az 1800-as évek során vincellérházzá alakították át. Szentélye a hajóval egy szélességű, keletelt és négyszögzáródású (egyenes záródású). Valószínűleg a D-i oldalon lehetett a bejárata. É-i és Ny-i fala jó állapotban áll.
A XIII.-XV. században épült a Mária Magdolna tiszteletére emelt pálos kolostor, gótikus stílusban. Először Pál, veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevelében szerepel, egy 1307-es irat köveskúti kolostorként említi, de az 1520-ban keltezett jegyzék ben már nem szerepel. Valószínűleg ekkorra már elhagyták a szerzetesek, még jóval a törökdúlás előtt, menekülésük oka ismeretlen, talán a rablók, fosztogatók miatt hagyták ott a kolostort.
A XVIII-XIX. század folyamán a környékbeli falvak újjáépültek, ekkor falainak egy részét elhordták. Ennek ellenére romjai még ma is impozáns látványt nyújtanak. A sűrű erdőben megbújó romok vadregényesek, érdemes őket felkeresni.
Fülöpi templomrom (Révfülöp)
A kikötőtől keletre találjuk a hajdani Fülöp község XIII. századi, román stílusú templomának romjait. A templom hajójának falai a diadalívvel és az oromfallal együtt csaknem teljesen fennmaradtak.
Szabadon látogatható.
