" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen. Én is egy kicsit túlszajkózottnak találom. :))) De nem csak azt, hanem a fügéket is meg mindent. Sajnos! Még szerencse, hogy az előny nem hátrány! :)))
"A két banán halottnak látszik. Egyik bent a lakásban telelt, másik a palackházban. Semmi különbség. :("
Én most hoztam fel a száraz (meleg=nem hideg) pincéből a 16 literes festékes bödönbe belerohadt banánt.
Mély fájdalommal borítottam ki a komposztálóra és örömmel konstatáltam, hogy csak a(z) eleven zöld tőrügye rohadt ki és alul a durván elmetszett tönkjén van sarjhajtás !!!!!! Unottan visszafordítottam a talpára veder nélkül a komposztdomb tetejére , hadd szíjja az élet és a nap szele-melege . Naponta kíméletesen meg fogom locsolni (!!!!!) ezt a rohadt növényt és két-hátom nap múlva ki fogom ültetni melegágyba kintre napos helyre . Fogok hozzátenni egy kis pellettált lósz@rt is!
Nagyon szép! Hát igen, a növények "békén hagyása" gyakran fölér a legeslegszakszerűbb beavatkozás jótékony hatásával, sőt sokszor még azt is túlszárnyalja.
Köszönöm a képes beszámolót! Valóban van különbség, de nem égbekiáltóan nagy. Egy nem túl módszeres megfigyelő (valami asszonyféle, vagy ahhoz hasonló) egy ottani látogatás után könnyen azt mondaná, hogy semmi különbség nincs, ott is úgy áll minden, mint itt. Még egy kis újabb időjárásfejreállás, aztán behozzátok a kis hátrányt, sőt meg is előztök bennünket.
Végre megoldódhat a talány, hogy a Chicago hardy fagytűrése tényleg jó-e, vagy csupán arról van-e szó, hogy a földig lefagyott növény az éves sarjakon képes beérlelni a termést. Mivel ezt még eddig egy egész világ nem tudta eldönteni! :))
De most, remélem, jó kezekbe került egy ilyen teszteléshez. Hiteles (megfelelően árnyékolt), a növény ágára akasztott min/max hőmérővel mérni a minimumokat az elkövetkezendő teleken!
Ezt kár tovább "szajkózni", mert nem így van. Itt keleten általában később tavaszodik, de a késői fagyok is később jönnek. Tehát semmi "előny" nem létezik.
Még a tavalyi év végén ígérted, hogy küldenél számomra Kútfeji lila füge dugványnak való ágakat. Február közepén jelezted is e-mailben, hogy szóljak rád egy hónap múlva. Kérlek, ha időd engedi küldjél részemre pár ágat utánvéttel postai úton. A címemet e-mailben írtam, de még egyszer elküldöm a nap folyamán. A fügék ahogy látom hamarosan megpattannak és hajtani kezdenek, ezért gondoltam, még ez előtt jó lenne küldened.
Nálunk is hasonló a helyzett, azzal a különbséggel, hogy már itt most léptek át fehérbimbós állapotba. A füge jól telelt a takarás alatt, bár nem is volt kritikus hőmérséklet, még a völgyhöz közel sem. A datolyaszilva még csak most kezdett duzzadni, a hétvégen be is oltottam őket néhány speciális hibriddel.
Rosseyanka x Taishuu, Nikita x Taishuu, Rosseyanka x Saijoo, és Nikita x Rosseyanka ment rájuk, remélem beállnak.
Fügéből idén újjítottam pár fajtát Hardy Chicago, Laradek EBT, Saint Martin, Sal's El.
Néhány olaszfajtát is ledugványoztam, ami tetszik közülök az a Negretta azokkal az erős piros rügyekkel nagyon elbűvölőek.
Érdekelne, hogy Nino ti találkoztatok már ezzel a fajtával?
Most már itt is a csontkeménység, 3 centi széles repedések a talajon és a por vették birtokba a körzetet a novemberi rekordcsapadék, a decemberi és januári teljes csapadékhiány és a februári özönvizek után. Egyszer fent, egyszer lent a nagy kerék... (De ha a hőmérséklet is hasonlót tesz, akkor itt még fű se marad a mostani nyárias hőmérsékletek után. A hegyen már tizedfoknyi fagy is tarolna!)
Sokszor elmondtam az évek során, hogy a tavaszi fenológiai előny tulajdonképpen "hátrány" olyan értelemben, hogy a növények nagyobb veszélynek vannak kitéve.
