A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
De még csak nem is érdekel, mert az oldalon sem jártál és azt sem mondtad rájuk hogy hukk. 66-szor gallyra vágtam a gömbhullámodat, de te kötöd a döglött kutyát a karóhoz. Már akkor gyanús voltál nekem, hogy te hadilábon állsz a fizikával, amikor azt írtad, hogy a constructtal ne álljak le fizikázni, mert abból nagyon ki van képezve. A relativitáselméletet sem a fizikával rendezted le, hanem csak pusztán filozófiai alapon. Arra sem emlékszem, hogy valahova már betettél volna egy képletet.
Ha kiadod a gömbhullámos fényközeged, ami majd nyilván az új éter lesz, akkor abból a pár példányból, amit esetleg megvesznek, vegyél egy totya kályhát, hogy a maradékot tud mivel eltüzelni.
Nyomok egy "Elküldöm"-öt, meg egy törlést az Új fizikára a könyvjelzők közt.
"Ha még nem vetted volna észre; ebben a zenekarban mindenki előtt más kotta van, és mindegyik egy sajátos zenei nyelven van írva."
Észrevettem, de én optimista vagyok. Szerintem ugyanazon a nyelven van írva, csak más hangnemben, ami talán összehangolható.
Ha nem így gondolnám, akkor már régen abbahagytam volna az itteni írogatást, és tovább dolgoznék a saját kottáimon. De én úgy vélem, hogy egy ember nem tud olyan zenét csinálni, mint egy zenekar. És társaságban a hangulat is jobb. ;)
Éppen ezért jó ezeket megbeszélni, mert ha nem vagyunk túlzottan merevek, és nem ragaszkodunk mindenben ahhoz, amit a saját távcsövünkben látunk, akkor közösen tudnánk készíteni egy olyan távcsövet, amelyiknek a képe legjobban közelíti a valóságot.
Ha még nem vetted volna észre; ebben a zenekarban mindenki előtt más kotta van, és mindegyik egy sajátos zenei nyelven van írva. Hiába tesszük a kottánkat a másik elé, ha az nem tudja elolvasni.
Éppen ezért jó ezeket megbeszélni, mert ha nem vagyunk túlzottan merevek, és nem ragaszkodunk mindenben ahhoz, amit a saját távcsövünkben látunk, akkor közösen tudnánk készíteni egy olyan távcsövet, amelyiknek a képe legjobban közelíti a valóságot
Ha még nem vetted volna észre; ebben a zenekarban mindenki előtt más kotta van, és mindegyik egy sajátos zenei nyelven van írva. Hiába tesszük a kottánkat a másik elé, ha az nem tudja elolvasni.
"Bár tudom, hogy te is egy olyan reform fizikus vagy aki nem néz bele olyan "távcsőbe", amiben nem azt látni, mint a tiédben."
Ezt nem jól tudod. Én szívesen belenézek a te távcsövedbe is, csak nem egykönnyen dobom el a sajátomat. Csakis nagyon nyomós érvek hatására. De ezzel szerintem te is így vagy (és Gyula is).
Mindegyikünk távcsöve tökéletlen. Mivel egymástól függetlenül készítettük el a távcsövünket, ezért érthető, hogy van amit egyformán látunk benne, van amit nem.
Éppen ezért jó ezeket megbeszélni, mert ha nem vagyunk túlzottan merevek, és nem ragaszkodunk mindenben ahhoz, amit a saját távcsövünkben látunk, akkor közösen tudnánk készíteni egy olyan távcsövet, amelyiknek a képe legjobban közelíti a valóságot.
Valószínűleg nem ugyanazt értjük a kvantumosság fogalmán.
Számomra a kvantumosság azt jelenti, hogy a fény nem folyamatosan, hanem adagokban szállítja az energiát.
A "kvantum" szó jelentése: mennyiség. (kvantitatíve=mennyiségileg)
Planck szerint a fény az energiát meghatározott mennyiségekben, különálló energiaadagokban (kvantumokban) szállítja. Mivel szerintem a fény szakaszosan keletkezik, és úgy is terjed, a fény által szállított energia adagosságát (kvantumosságát) a fény szakaszossága adja. Egy fényszakasz (3 méteres hullámsorozat) felel meg egy adagnak.
Szerintem amiről te beszélsz az egy másik jelenség. Vagyis az, hogy az atom nem minden frekvencián kelt fényt, csak az adott atomra jellemző diszkrét frekvenciákon. (Lehet, hogy a kettő nem független egymástól, de mégsem ugyanaz)
Az alábbi táblázatban azok az erősítési pontok vannak felsorolva, ahol a hidrogénatom 4 fotonja egymással egyszerre kerülve azonos rezgésfázisba, erősítik egymás elektromágneses rezgését és ezáltal egymás elektromágneses kötését a hidrogénatomban.
Ezek a Balmer fotonjai a hidrogénatomnak. A hidrogénatom Pfund, Brackett, Paschen és Lyman-féle fotonjainak az erősítési pontjai megtalálhatók http://physics.freetzi.com oldalon.
Bár tudom, hogy te is egy olyan reform fizikus vagy aki nem néz bele olyan "távcsőbe", amiben nem azt látni, mint a tiédben.
"Szögezzük le, az e.m.-mezö idöbeli vátozását megadó Maxwell-egyenlet nem használja a kvantumosságot."
Valóban így van. Maxwell még folytonosnak tekintette a fénykisugárzást, nem szakaszosnak. Ezért az ő idejében a kvantumosság (vagyis az, hogy a fény adagokban szállítja az energiát) még fel sem merült.
"Hogyan jönnek mégis be a fényképbe a diszkrét vonalak?"
Semmi köze sincs a kvantumossághoz annak, hogy a hidrogéngáz színképében diszkrét vonalak vannak. .
Éppen azért fókuszálható, mert térben terjed. Ha csak egyirányba terjedne, nem kellene fókuszálni.
Ezzel az a probléma, hogy nem egyetlen fényhullámot sűrítesz egy pontba, hanem fotonok milliárdjainak változtatod meg az útirányát.
A térben terjedő fénysugarakat lehet fókuszálni lencsével (prizmahatás), lehet parabola tükörrel, és lehet fókuszálni gravitációs lencsével. Ez utóbbi nem atomos felépítésű, tehát nem kell feltétlenül olyan eszköz, amely atomokból épül fel
KITÉRŐ VÁLASZ. A gravitációs lencsehatást meg anno bebizonyítottam, hogy ha van is akkor sem okozhatja a fényelhajlást a Nap mellett.
Miért kellene 360x360 fokban? Amilyen térszögben összegyűlnek a a sugarak, olyan térszögben haladnak tovább. Ez a klasszikus fizikában is így van.
Mert a te fényhullámod gömbhullám. A gömb sugara 360x360 fokban ugyanakkora. Egy gömbhullám mindvégig gömbhullám marad.
A klasszikus fizika fényközeggel dolgozott. Einstein modern fizikája távolította el a fényközeget a fizikából. Korábban azt írtad, hogy vissza kell térni a klasszikus fizikához. A fényközeggel éppen ez valósul meg. Mi a probléma vele?
Nem azzal kell foglalkozni, hogy melyik fizika mivel fogalakozott, hanem azzal, hogy mik a tények! Egyébként meg várok egy linket arról, hogy hol van a klasszikus fizikában fényközeg! Mert szerintem te kevered a szezont a fazonnal. Az, hogy valaki 1900 előtt foglalkozott az éterrel, még nem jelenti azt, hogy az elképzelése a klasszikus fizika része lett volna.
