Az én fügém is éppen így néz ki. Meglepődtem, amikor megláttam a kis gyümölcskezdeményeket, mert nekem is tövig fagyott el. Viszont ami tőből kihajtott, nagyobb bokor lett, mint előtte volt, és tele van apró gyümölccsel.
Ha ezek beérnének, moshatnám az üvegeket is.......
Megfogadtam az eddigi tanácsaitokat: tőlem egy csepp vizet se kapott eddig, illetve, egyáltalán nem csináltam vele semmit.
Majd késő ősszel megpróbálom jobban takargatni a fagyok ellen.
Akinek már beérett, annak jó befőzést, pálinka- és borkészítést kívánok, és egyetek frissen annyit, hogy az újjatokkal is elérjétek!
A szeles és a szélcsendes viszonyok hatásának megítélésében megtévesztő az a körülmény, hogy az emberi test hőt termel és 36,5 fok környékén működik. A komfortérzet azt igényli, hogy a külső körülmények támogassák ennek a belső hőmérsékletnek a fenntartását. Az ehhez képest alacsony hőmérsékletű, nagy sebességgel mozgó levegő (szél) jóval nagyobb hőelvonást eredményez az emberi testből, mint az annál, Celsius fokban kifejezett, akár jóval alacsonyabb hőmérsékletű levegő, amely mozdulatlan és engedi az öltözetünk által magunk körül létrehozott "hőburkot" érvényesülni.
A növények "hőmérőként" működnek. Nincs saját maguk által termelt hőjük. Az elfagyás azért következik be náluk, mert, amint tudjuk, a víz sajátos anyag. +4 fokon a legnagyobb a sűrűsége és ettől a hőfoktól pozitív és negatív irányban is eltérő hőfok mértékében terjeszkedik. Fagypont felett a növényi sejtekben (nyugalmi állapotban is) tárolt vizes oldatok nyugodtan terjeszkedhetnek, hiszen cseppfolyós voltuk miatt nem tudnak roncsolni. Nulla fok alatt azonban a negatív hőmérséklet mértékének arányában szilárd állapotban terjeszkednek és fajonként/fajtánként eltérő kritikus értékeken ez az expanzió olyan módon zúzza szét a növényi sejteket, mint ahogy a szétfagyó vízvezetékcső esetében történik. Ez az "elfagyás". A korlátozottan tél/fagytűrő fajok esetében értelemszerűen ez már viszonylag magasabb hőmérsékleten bekövetkezik, ahhoz képest, mint a jó tél/fagytűrésű fajok esetében
A dombtetőnek a legnagyobb jelentősége teljesen szélcsendes körülmények között van, amikor az éjszaka folyamán a légtest leghidegebb, ezáltal legsűrűbb, legnehezebb része az alsó szinteken ülepszik ki. Néhány tíz méteres magasságkülönbség esetén több egész fokos, szélsőséges esetben akár tíz, vagy annál is több fokos hőmérsékletkülönbséget teremtve az alsó és a felső rétegek közt. Mivel a kritikus hőmérsékletek az ilyen légköri helyzetekben alakulnak ki, hiszen a szél nélküli viszonyok között hőutánpótlás nélkül maradó mozdulatlan levegő van kitéve leginkább az éjszakai hővesztésnek. Ilyenkor történik az, hogy a völgyekben, síkságokon a korlátozottan téltűrő növények tűrési küszöbe alatti hőmérsékletek állnak elő, míg a dombok megfelelő szintjeinek hőmérsékletei fölötte, akár bőven fölötte maradnak.
Azt is tudni kell mindehhez, hogy adott növényfaj túlélését vagy pusztulását az ott előállt akár egyszeri legalacsonyabb hőmérséklet, a 'téli abszolút minimum' határozza meg. Nem érdekli, hogy az adott tél köznapl értelemben jellemzően, ill. többségében enyhe-e vagy hideg.
A szélvédettség, ha nincs hőforrás az adott helyen, sokkal inkább fokozza a hideg mértékét, mintsem mérsékelné. Ha a szélvédettség egyben egy mesterséges hőforrás (fűtött épület rosszul szigetelt fala, konvektor szellőzőnyílás, városi környezetben a városi hősziget hőtöbbletét megtartani segítő körülmény) érvényesüléséhez járul hozzá, akkor jótékony hatású lehet. Ha viszont szabadlégköri viszonyokban gondolkodunk, akkor kerülendő. Gondold csak el, a folyónak mely részei fagynak be: azok, ahol nincs megfelelő vízmozgás, szinte áll a víz, vagy alig mozog. Miért? Azért, mert a pozitív, vagy egyáltalán magasabb hőmérsékletet fenntartó utánpótlás ott nincs jelen, így az ott "tóvá" váló víztömeg fokozott hővesztésnek van kitéve, ugyanúgy, mint a levegő az éjszakai órákban, amikor a reggelig tartó folyamatos hővesztéssel a "légtavak" alacsonyabb hőmérsékletűvé válnak, mint a "légfolyók".
Ha arra a színes gyümölcsre gondolsz, amit benyilaztam, az nem érik, hanem le fog pottyanni, a másodtermésnél van egyes fajtáknál valamennyi hullás, sőt, ha most megpróbálod leszedni, már nincs rajta annyira az ágon, könnyen le fog jönni, és éretlen.
azért írtam, hogy most kezd érni, mert folyamatos és ahogy az egyik képen látszik, már el is kezdte, de augusztus végéig folyamatosan érik. A gyümölcs mindkét érési fázisban kicsi, talán az elsőben kicsit nagyobb, de az mennyiségre felejtős, fénykép sajna arról nincs. A gyümölcs barnás-vöröses héjú és a második termés mennyiségre rengeteg, ízre szerintem semmi különös. Apám néha fügebort szokott belőle készíteni. Ő azt mondta, hogy vadfüge néven (de ez hülyeség szerintem) kapta valahonnan, még kb 30 éve.
A tavasszal kifagyott két, különböző, kb 15 éves fám alulról hajtott ki, már minden reményem tönkrement, hogy idén nem lesz belőle semmi, meg kell várni, hogy elfásodjon, és jövőre hoz majd csak termést.
TEGNAP KICSI FÜGÉKET LÁTTAM MIND A KÉT FÁN!
Amilyen idő van, szerintem ezek be fognak érni. Nevezzük őket másodtermésnek:-)))
Ezek szerint idén is ehetek sült fügét:-))) (Ha véletlenül mégsem, akkor a szomszédasszony nem elfagyott fájáról termett fügéket fogom enni)
+ a novemberben vizbe tett vesszők már szépen növekednek a cserépben és szépen növekednek!
Ázt még nem tudom, hogy ezeken is lesz-e termés, még nem látom.
+ egy hete vágtam le a szomszéd fáról hajtásokat, viz helyett rögtön cserépbe tettem, még nem tudom, hogy megmaradnak-e.
leírás alapján be tudnátok azonosítani egy fügefajtát?
levelei alig ujjasak, majdnem tenyér szerűek, erőteljesen növekszik, alulról erőteljesen sarjadzik, emiatt nem lehet fának nevelni, csak bokornak.
Évente kétszer terem, az első picit nagyobb, kb akkora, mint egy jól megtermett eper. Az első termésből alig van, és kb július elején érik. A második termése augusztus közepén végén, ez sokkal kisebb mint az első, de mennyiségre sokkal több. A gyümölcs mindkét esetben barnás-vöröses héjú és sárgás a belseje. Jól tűri a fagyot, de az idei februárt megszenvedte. A Balaton felvidéken van és kb 30 éves. Szerintem ellenálló fajta, ezért szeretném tudni a nevét.
A belső dombvidék valamelyik zárt völgyének szintje fölött kevéssel? Tessék a dombtetőn telket venni és ugyanolyan fügeligetet lehet csinálni, mint Csörnyeföldön!
való igaz, a terasz amúgy üvegteteje miatt elég sok napfény 'felfogódik', de azzal együtt szinte teljes napot kap. déli fekvésű a helye, amire pedig kérdeztél, egy nagyon enyhén lejtős területen áll a házunk, s a legmélyebb pontja sezrintem nem sokkal van lejjebb mint mi. szóval ez sajnos nem erős hegyoldal, így a takarás szükséges. mint írtam, a környéken fügefáról nem tudok, amikről tudok, valamelyest távolabb, azok jó része tövig kifagyott az előző télen, így tulajdonosaik max. az új hajtásokban bízhatnak. nos, ezért takarom én is, amúgy az nagyon vicces, mert minimum egy fél napos meló :) de minden éven megköszöni :)))
e növényt a keszthelyi semmelweis úti kertészetben vásároltam négy éve, alig fél méteres volt akkor, és sajnos nem tudom milyen fajta. csak annyit, hogy nagyon finom :)
még annyit, hogy decemberben voltam a Bussay birtokon kóstolón, fú de jól sikerült ;) és akkor mondta Laci bácsi, hogy majd jöjjek el és kérhetek egy vesszőt valamelyikről, de hát erre még nem került sor :( de majd!
A mostaniak feltehetően azért "sápadtabbak", mert látom, eléggé árnyékolva vannak. Az érdekelne nagyon, hogy ez milyen fekvésben van. Nem a tájolásra (égtáj szerint) gondolok, hanem a legközelebbi völgyszinthez viszonyított térszín magasságra. Ha megfelelő magasságban van, takarni sem kellene.
A másik, ami érdekelne, hogy ez honnan származó fajta. Több tucat fajtát ismerek, de ez új számomra.
köszönöm a választ! örülök, így tudom, hogy minden rendben. nagyon nagy rajongója vagyok e bibliai gyümölcsnek, nagy gonddal takargatom tetőtől talpig telente, és bár még csak négy éves sincs, mégis a tetőig ér a bokor, gyümölcse pedig ah! de jó! azt az egyedülállót pedig legszívesebben fognám aszt' hazahoznám :) középzala amúgy, és a bokor nagyon jól érzi magát :) szép napokat és gyönyörködést !
Igen, ezek a képek a Bussay borászatban és a szomszégfiú szemenyei fügeültetvényében készültek.
Normális jelenség, hogy a füge másodtermései némileg különböznek az elsőérésűektől. Az is az, hogy évjárat szerint valamelyest változóak színben, méretben, állagban, stb.
kedves ninovarga, ezek a képek nem véletlenül csörnyeföldön készültek?
amúgy amiért írok: van egy győőnyőőrűűű hatalmas fügebokrom, és nagyon érdekesen viselkedik erre szeretnék rákérdezni. nem hiszem hogy probléma, bár lehet, hogy valamilyen tápanyaghiányról van szó? nos tehát tavaly júliusban termett először, sötétbarnákat, közepes méretűeket, aranyszínű belsővel. aztán augusztus végén ajándékozott meg legközelebb, aranyszín belsővel ez is, de ez már lilás színű volt, és kisebb gyümölcsű mint az előző. idén viszont nagy zöldeket hoz lila belsővel. ezt miért csinálhatja? más kérdés hogy isteni finom, de mégis, nagyon érdekelne, miért. és a környéken sehol sincs fügefa. (vagy csak nem tudok róla :))
ha valakinek van erről valamiféle véleménye, kérem ossza meg vélem! köszönöm előre is!
