Ezek akár több másodpercet is elérő expoval készült fotók. Egy körömnyi méretű lapkával megáldott gépet egy "fullfrémes" analóg géppel összehasonlítani... Ez számodra meglepő? :-)
A végeredmény nincs feltétlen kapcsolatban a gép fizikai méretével. Inkább az objektív és a fénymérés környékén kell kutakodni. Az, hogy egy professzor tervezte az objektívet, abból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A többi cég konstruktőrei is valószínűleg megfelelő képzettséggel rendelkeznek pl. az objektívtervezés terén. Csak ott nem feltétlen említik meg az illetőt, itt viszont ez is a marketing része.
Én is szintén az LC-A körüli felhajtás hatására szereztem be egy példányt. Ezért írtam hogy szóra sem érdemes. A "megdöbbentően jó minőség" nálam sajnos nem jár együtt a hihetetlen módon vinyettáló (az első kép pont jó példa), lágy képszélekkel és átlagos felbontással. De ez itt szintén a marketing egyik kiemelt része. Ez a gép tökéletesen átlagos.
Van szerencsém néhány Minox-hoz (GT,GL,PL), ha erre gondoltál. Én nem osztom mások véleményét e tekintetben. A Minox és pl. az említett Olympus XA2 (ne adj isten XA, blendeelőválasztással, távmérővel,stb.) szerintem jobban használható masina. Az építési minőség között pedig ne is húzzunk párhuzamot. És ezek olcsóbbak.
Volt egyébként az oroszoknak egy az egyben Minox 35 koppintásuk:Kiev 35A. Ez egy érdekes "tárgy" volt, amivel néha még fényképezni is lehetett. Hasonló konstrukciót, fényképezőgépnél én még nem láttam. Két tekercs diám bánta. Erős napsütésben, vagy ha a nap a képbe került, foltok jelentek meg a filmen. A hátsó ajtó eleve nem volt teljesen fényzáró és a blendelamellák áttetsző(!!!) műanyagból készültek. Szóval fotózásra korlátozottan volt alkalmazható.
A beszúrt képek egyébként szép kompzíciók, de ezekből egy gép képminőségéről következtetést levonni nem lehet. Eleve digitalizáltak. És ez esetben kérdés hogy mivel szkennelték, milyen utómunkán ment keresztül és nem is teljes felbontásúak. Ezért nem is preferálom a netre beszúrt apró képeket x-szer-x méretben. Aki ezekből megállapít valamit... Jobban hiszek az általam diára fotózott, majd vetítve vagy lupén megnézett képeknek...
A gép természetesen megér 1-2 ezer forintot- főleg a kicist nagyobb látószög miatt -, de nem 8-10 ezret és pláne nem $150-t. Ennyi pénzért - SzVSz - Olympus XA sorozat vagy Minox vagy... Sorolhatnám.
Igen, ez se rossz... elférne a kis múzeumban, pláne ha működőképes. Hol lehet hozzáférni? Volt a Zeisnek egy kifejezetten pisztolymarkolatos, krómozott változatúja is, sajna az Ebayon lelőtték az orrom elől :-(
Változatlanul keresek lemezes gépet, Voigtländert, Zeisst cserébe a Certo Super Dollinákért, amik 2.8 Tessarral vannak megáldva, és természetesen távmérősek)
Tizenéve láttam egy tucatnyi képet, ami ezzel a géppel készült, egy részük extrém körülmények között. Jónéhányuk megdöbbentően jó minőségű, a gép kicsiny méretéhez képest. Ennek hatására szereztem be egyet, bár már nem fotóztam vele.
Mások is dicsérik, a szintje eléri a zseb-Minoxét. Valami professzor tervezte a lencsesorát.
Két osztrák diák - véletlenül éppen marketing-szakosok - "alapította" a mozgalmat a '90-es évek elején. Vettek anno Prágában néhány dollárért egy Lomo LC-A gépet... Kizárólagos jogot szereztek a kamerák forgalmazására és a többi már csak marketing-gépezeten múlott.
A "mozgalom" - szerintem - jó példája annak hogy hogyan lehet megfelelő reklámmal 1-2$-os kínai, orosz, stb. műanyag játékkamerákat elsózni több tízszeres szorzójú extraprofittal az "életérzést" kereső érdeklődők körében.
Van egyébként ilyen gépem - Lomo LC-A - de szerintem említésre sem méltó...
Az eBay-en ~150$-ért kelnek el LC-A-k, míg mondjuk egy Olympus XA2 esetleg néhány dollárért. Az Olympust (kép)minőségileg- van szerencsém hozzá - nem lehet egy lapon említeni a Lomo-val. De ugye ez a mozgalom elsősorban nem is a fényképezésről szól...
Csak amiatt is érdekes, hogy egy teljesen más megközelítésből sokan közülük a régi orosz gépeknék, többek között távmérőseknél kötöttek ki (bár maga a lomo nem tudom milyen, de van itt Ljubetel, fed stb.)
A topikban elmondhatod veterán technikai eszközökkel közös élményeidet régebbről, mikor még eredendően újként használtad, vagy számodra veteránnak mondható eszközök (járművek, fényképezőgépek, stb) jelenidőbeni használatának tőrténeteit.
:-))) Megnézném! Azért az a középkori szerkó sem rossz!:-))
Van egy rendőrségi Panncsa, na azt a rendőrök pár éve megállították, mert csak úgy büntetlenül nem lehet rendőrségi ruhában-verdával szaladgálni... Ahelyett, hogy örültek volna neki, hogy valaki őrzi a "hagyományaikat", ha ők már nem teszik meg... Na, offolok itt én is. Nyitunk ehhez új topicot?:-)))
Jelentem: Zorki 4-Jupiter 8 párosom próbára kész! Már csak idő kell, meg téma, meg stb.stb....
Találkozókra mentünkben én bőrsapit használtam, a megfelelő bricsesznadrággal, barna-vanilia kockás mellénnyel és zoknival, durábel félcipő (olyan gépzsírpirosas, gojzervarrott), valamint természetesen hosszú fehér sál a nyakban.
Hidegebb időben, pl a Pingvin túrán akkoriban minden év december 30.-án Salgótarján környékén, bokáig érő bőrkabát.
Nyáron mindíg volt nálam stilszerűen egy harmonikás gép+faállvány, fonott piknik kosár, lópokróc, bambusznyelű napernyő, hosszúkás demizson (fonott) a pótkerékre szíjjazva.
Visegrádon egésznap-késő estig volt "megterítve" egy élőkép a 30'-40'-es évek szerint, autókkal-motorokkal, és persze a sofőrök is hozzátartoztak a megjelenésükkel.
Útkozben Szentendrén a rendőr egy mukkot sem szólt, csak átnézett-integetett az URH-s kocsiból.
És persze sok csodálója volt a fényképezőknek is. Az egyik azutósnál is volt általában dobozgép, faállvánnyal, magnéziumos vakuval.
Teljesen egyetértek. Pannóniával versenyzünk is, mai napig. És a Zorkikat ezért használom én is szívesen.
Ez a fogadásos dolog azért tetszik, elképzelem, ma egy olyan régi füstölős vakuval:-)
44ezer nagyon jó azzal a géppel! Ma már télyleg nehezebb az öreg gépekkel az úton, nem a koruk miatt, hanem a többi autós miatt. Egy 20-30 éves szoci mobil már nehezen veszoi föl a ritmust a forgalommal. Skoda fan vagyok:-) Bocs az offért!
A mai forgalomban, és értékmegbecsülési felfogással (mármint némely autós csak használati eszközként értékeli az autóját), igazi veteránnal nem látom értelmét a napi autózásnak.
(igazi veterán: 170-es Mercedes, Tatra 51 B, szóval a 30'-as évek autója)
Egy 6X9-es Rodenstock-al nem tolonganék a fotósok között egy fogadáson.
Egy 56'-os Opel Record Olympia-val bátran futkosnék a forgalomban, és a Zorki-val szívesen fotózok a városban, vagy bárhol.
Én 44e.km-t futottam 86'-tól 1998-ig az oldakocsis BMW R 12-vel, egy alkalom volt csak hogy biztosítóhoz kellett fordúlni (fizettek is rendesen).
Na de akkor még nem volt ennyire galád a közlekedési morál. Ma már nem járnék a forgalomban vele napi használatban, pedig jól kezelhető, és minden tekintetben alkalmas városi vagy hosszútávon a közlekedésre.
